Trianoni megemlékezés Komáromban: 1 város, 2 ország, 96 év, 96 fáklya

2016. június 04., szombat 12:37 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

KOMÁROM. A Kárpát-medencében a Duna két partján fekvő Komárom az egyetlen olyan város, amely lakossága a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulója alkalmából, pénteken este két országban közösen emlékezett a 1920. június 4-én meghozott szégyenletes, máig ható fájdalmas következményekkel járó döntésre. 
Az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás és a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület által megtartott megemlékezés Komárom kettészakítása miatt közösen ejtett, jelképes könnycseppnek is minősült. A történelem viharai során kettészelt Komárom lakosságának együvé tartozást hangsúlyozó és erősítő rendezvény este fél nyolckor istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban. Miután arra Nagy Zsolt lelkipásztor isteni áldást kért, prédikációjában a többi között arról szólt, közel negyven évvel ezelőtt ismerkedett meg Trianon fájó terhével. „Komárom saját testében élte meg a szétszakításnak és a kettészakításnak minden megaláztatását és fájdalmát. A nagy múltú városból két fél város lett” – mondta.

Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az emberekből sosem hiányzott a méltósággal élni és túlélni akarás. „Ha a magyar ember Istenre figyel és vele együtt szeretetben él, nem tudnak eléggé a kárára lenni – sem a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, sem az Európai Parlamentben. Vitathatatlanul gazdag örökségű nemzet vagyunk. Ha le is tipornak bennünket, de el nem veszünk. Néhány éve tanulja a világ: a magyarokkal ismét érdemes számolni“ – fogalmazott. Hozzáfűzte: a magyarság sorsa másként alakulhatott volna a megcsonkító békediktátum nélkül. Végül közös magyar sorsunk további alakításához az Úr jóindulatát kérte: „Segíts, buzdíts minket helytállásra, akár egyedüliként is. Minden helyzetben merjük vállalni gyökereinket, nemzeti értékeinket! Adjon a Jóisten nekünk békességet!“.

A prédikáció után Feszty Zsolt, az előző öt trianoni megemlékezés főszervezője, a Te Ügyed Kör (T.Ü.K.Ö.R) elnöke elmondta, hogy tavaly Dél-Komáromból érkezett a történelem viharai során kettészelt város közös ünneplésére, illetve a fáklyás menetre vonatkozó javaslat, amit az észak-komáromiak nagy örömmel fogadtak. „Egymás jelenlétéből erőt tudunk meríteni, hiszen érezhetjük, hogy másoknak is fontos a közös megemlékezés. Ezért a következő megemlékezésekre másokat is el kell hoznunk, hogy egyre többen legyünk!“ – fogalmazott.

Azután a komáromiak átvonultak a református parókia udvarán található Trianon-emlékműhöz, amelyet a Te Ügyed Kör 2010-ben állíttatott. Talapzatánál az évek során már sokan településük nevével megjelölt köveket helyeztek el, hirdetve: „A kő marad!”. Itt a Szózat elszavalása, a Himnusz eléneklése, valamint a koszorúk, a virágok és az újabb kövek elhelyezése következett. Jelen volt Stubendek László, Észak-Komárom és dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, továbbá Knirs Imre alpolgármester, az Egy Jobb Komáromért pt elnöke és Arlett Tamás, a baráti Endresz Csoport Egyesület elnöke, valamint több komáromi civil szervezet és intézmény képviselői.

Ezt követően a békés tömeg 96 fáklyavivő vezetésével átsétált a trianoni határon. Az Erzsébet híd után a két városrész összetartozását jelképező Turul-emlékmű megkoszorúzása következett. Az Endresz Csoport kezdeményezésének köszönhetően, az önkormányzat, valamint civil adakozók jóvoltából, a Kecskés László Társaság támogatásával két és fél év alatt 2012-ben valósult meg a dél- és révkomáromiak közös nagy álma, a szoborállítás. A bronz mű alkotója Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész, talapzatát pedig Turi Attila Ybl-díjas építész tervezte. Ez alkalommal Koltay Gábor Érdemes Művész, Magyar Örökség-díjas filmrendező mondott emlékbeszédet, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész pedig Gágyor József Vallomás és Magyar Alíz Történelmi lecke Európának című versét mondta el. „Még most is sír a harang a trianoni tájakon... Tudod-e, miért, miért, miért, miért? A széttépett részekért, a határon túl rekedtekért. A szétszakadt családokért, a be nem gyógyult sebekért... Szívekbe fojtott jajokért. Miért, miért, miért, miért?” – hangzottak a könnyfakasztó sorok az aktuálpolitikától mentes rendezvényen, amely a Himnusz eléneklésével és a Turul-emlékmű megkoszorúzásával ért véget.

Ráadásként június 4-én 20 órától a dél-komáromi Szabadság téren ingyenesen tekinthető meg a Testamentum című zenés történelmi játék, amelyet Koltay Gábor, Komárom díszpolgára rendezett, s amelynek bemutatóját egy évvel ezelőtt tartották. Az előadás Alapy Gáspárról (1880, Komárom – 1945, Dachau), Komárom méltatlanul elfelejtett polgármesteréről szól, aki felvirágoztatta a trianoni békediktátum által kettészakított város déli részét.  Polgármestersége alatt megháromszorozódott a város lakossága, illetve népkönyvtár, mozi és a magán zeneiskola nyílt. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. Ő volt az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester, aki ellentmondott a zsidótörvényeknek és a deportálásoknak. 1944 nyarán nyugdíjazták, pár héttel később pedig a nyilasok zsidópártolás miatt a helyi Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol 1945 februárjában mártírhalált halt. Nevét Dél-Komáromban tér és szakközépiskola is őrzi, a városvezetés köztéri szobrának felállítását is tervezi.

Koltay Gábor a Hírek.sk-nak nyilatkozva elmondta, negyed évszázada olyan világban élünk, ahol Trianonról már beszélhetünk, ami sajnos a ´89-es rendszerváltásig elképzelhetetlen volt. „Nemcsak az, hogy emlékezzünk, hanem az is, hogy egyáltalán a Trianon szót bárhol is kiejtsük. Tudni kell azt, hogy milyen belső és külső okok vezettek az 1920-as gyalázatos döntéshez, illetve azt, hogy azok közül mennyi volt a magyarság hibája. Engem elsősorban mégis az az 1920 utáni bámulatos 15 éves történelmi fejlődés érdekel, amely során ez a halálra ítélt ország az 1930-as évek derekán a közepesen fejlett európai országok élvonalába tudott emelkedni. Ez ugyanis egy óriási történelmi tett, amiről mi nagyon keveset tudunk, és nagyon keveset beszélünk“ – mutatott rá.

Úgy véli, azon is fontos elgondolkodnunk, hogy mit kezdjünk a közel száz éve velünk és bennünk élő trianoni problematikával, a magyarság szétszakítottságának a tényével. „Sokszor halljuk a határok feletti nemzetegyesítés kifejezést, amit azonban nehéz tartalommal megtölteni. Számunkra különösképpen izgalmas dolog Trianonról gondolkodni Komáromban, amely kétfelé szakadt városként jelképezi mindazokat a problémákat, amelyeket Trianon kapcsán emlegetni szoktunk. Abból a szempontból is érdemes éppen itt gondolkodnunk erről, mert ez a város az elmúlt években a Duna mindkét partján nagyon-nagyon sokat tett e kérdés oldása érdekében. Azért, hogy a határok feletti nemzetegyesítés gyönyörű eszméje sziszifuszi munkával valódi tartalommal töltődjön meg. Hiszen hogyan lehet közös gyökerekről gondolkodni úgy, hogy közben esetleg sanda szemmel nézünk egymásra? Sok okos ember okos gyülekezetével végig kell gondolni, mit is lehetne tenni annak érdekében, hogy az országhatárok megváltoztatása nélkül el tudjunk indulni egy olyan úton, amelyre vélhetően a Duna mindkét partján nagyon régóta vágynak az emberek, s egy valódi határok feletti nemzetegyesítéshez vezessen“ – mondta.

Majd Koltay Gábor válaszokat is próbált adni erre a kérdésre. „Nyilvánvalóan nem a történelem kerekét kell visszafordítani, mert az értelmetlen dolog lenne. Nem a határokat akarjuk átrajzolni, a világ már megváltozott. Mindent el kell követni azonban annak érdekében, hogy oldódjon az a feszültség, ami a lelkünk mélyén lakozik még akkor is, ha esetleg arról nem beszélünk. Valamiképp rá kell döbbennünk nekünk, a határon innen és túl élő magyaroknak, illetve más nemzethez tartozóknak arra, hogy azzal a lehetőséggel, amely Európában bő negyed százada kialakult, miként tudunk a legmegfelelőbben élni. Úgy, hogy ez a lehetőség ne alattvalókká tegyen minket, hanem olyan öntudatos állampolgárokká, akik tisztában vannak a történelmükkel. Olyanokká, akik tudják, honnan jöttek, a Kárpát-medence közepén mit akarnak elérni közösségünk épülése, megerősödése, saját érdekeink érvényesítése és a világ jobbá tétele érdekében. Ha ugyanis összekapaszkodunk és erősek vagyunk, akkor ellenállunk mindazoknak a széljárásoknak, amelyek sajnos, gyakran nagyon messzire sodornak bennünket egymástól. Akkor nem vagyunk kihasználhatók, hanem céltudatosan, felemelt fejjel tudunk mások szemébe nézni, és közösen építkezni“ – fogalmazott.

A rendező végül minden érdeklődőt meghívott a szombat esti Testamentum előadásra, amely bennünket, mai magyarokat lelki erővel vértezhet fel és útmutatással is szolgálhat számunkra.  „Ez a zenés történelmi játék nem csak Alapy Gáspár életéről szól. A darab forgatókönyvét úgy raktam össze, hogy azt a kort és világot is ábrázolja, amelyben, illetve ahol az ő áldásos, példaértékű munkássága kiteljesedett. Hangsúlyozva: szembe mert szállni azokkal az erőkkel, amelyek a harmincas években megjelentek Magyarországon. Személyesen mutatott példát, amire nekünk, gyarló utódoknak nagyon nagy szükségünk van: abból ugyanis hitet, erős és reményt meríthetünk a mindennapok olykor nagyon keservesnek tűnő küzdelmeihez. Amikor gyakorta másokra mutogatunk, miközben a személyes példamutatásnak híján vagyunk, a hozzá hasonló nagy történelmi személyiségekre és helytállásukra érdemes emlékeztetnünk. Érdemes végiggondolnunk, hogy az eszünkkel, a lelkünkkel, a szívünkkel hátha még tőle is többet tehetünk. Nos, ez a szándék élt bennem akkor, amikor az Alapy Gáspárról szóló történelmi játékot egy évvel ezelőtt bemutattuk“ – fejtette ki portálunknak.

Arról is szólt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a bemutató óta már a komáromi sportcsarnokban is zajlottak Testamentum-diákelőadások, amelyeket nagyon fontosnak tart. „A felnövekvő nemzedék történelemszemléletének, nemzettudatának kialakításához ugyanis valós történelmi ismeretekre van szükség. Nagyon kell tudni azt, hogy honnan jöttünk, ismerni kell a gyökereinket, hogy kik vagyunk, eddig mi minden történt velünk, milyen értékekhez kellene visszatalálnunk, illetve azok közül melyeket kell mai világban meghonosítanunk, továbbfejlesztenünk. Továbbá mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk. Hangsúlyozom: csak valós, igaz, szinte történelmi ismeretekből épülhet fel egy történelmi szemlélet, egy egészséges nemzettudat, egy világos jövőkép, ami sosem mások ellen irányul (!), hanem önmagunk, közösségünk lelki épülését szolgálja. Ezek az ismeretek ma Magyarországon és annak határain túl is hiányoznak. Dadogunk, keveset tudunk a történelemről. Hajba kapunk az egymástól eltérő, pártpolitikai viszálykodások szintjére süllyedő nézeteink kapcsán, nem értünk egyet a nemzeti sorskérdéseinket illetően. Pedig rendkívül fontos lenne az alapvető sorskérdéseink kapcsán mindnyájunknak ugyanazt gondolnunk“ – hangsúlyozta Koltay Gábor rendező, Komárom díszpolgára.