40 éve tért haza a Szent Korona
Rendezvény dátum:
kedd, 2018, február 27
Negyven éve tért haza a Szent Korona! címmel február 27-én az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás által szervezett Komáromi Polgári Esték című rendezvénysorozat keretében került sor a magyarországi dr. Bene Gábor jogász és Zetényi-Csukás Ferenc író vetítéssel színesített előadására a helyi Viking vendéglőben.
A koronázási ereklyék 1978. január 6-án kerültek vissza Magyarországra
Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd felkérte Publik Antal magyarországi előadóművészt arra, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondja el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét.
Ezt követően Zetényi-Csukás Ferenc író röviden ismertette a magyar koronázási ereklyék történetét, amelyeket a II. világháború idején, 1944 októberében a budai Várban ástak el a koronaőrök. Majd azokat a hatalomra került Szálasi Ferenc kiásatta, s a Szent Koronára tette le esküjét. A szovjet csapatok elől a királyi ékszert Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot pedig egy ládában rejtették el. Miután az őrök amerikai fogságba estek, elárulták a rejtekhelyet, ahonnan az ereklyék épségben kerültek elő.
Az Egyesült Államokba szállított kincseket 1945 és 1953 között nyolc különböző helyen őrizte az amerikai hadsereg, azután a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermébe kerültek. Mivel 1977-re Magyarország és az Egyesült Államok viszonya jelentősen javult, ezért Jimmy Carter elnök 1977 végén úgy döntött, hogy a koronázási ereklyék viszakerülhetnek Magyarországra. Döntése nagy vitát váltott ki a kongresszusban, s az ellen tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori kommunista rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza az amerikai népet képviselő Cyrus Vance külügyminiszter, kikötve, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Zetényi-Csukás Ferenc pozitívumként említette, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) akkori főtitkára amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.
Zetényi-Csukás Ferenc: a Szent Korona 55 magyar király fejét ékesítette
Zetényi hangsúlyozta: a Szent Korona még a mindenkori magyar királynál is nagyobb erősséget jelent, a király felett is áll. A koroknát 55 magyar király viselte, 3 király fején azonban sosem volt.
A Szent Koronát hazatérése után a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között - a jogarral és az országalmával együtt - a Parlament kupolacsarnokába került, ahol a nagyközönség folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
Zetényi-Csukás Ferenc történelmi áttekintése után a Szent Korona misztériumával és a magyarságtudat erősítésével kapcsolatos érzéseinek, gondolatainak adott hangot. Egyebek mellett megjegyezte: a Szent Korona mindig is összetartotta a magyarságot, miközben a többi nemzetiséget is befogadta maga alá. A magyarság pedig mindig akkor volt sikeres, amikor összefogott, s a mára megváltozott értékrend közepette is a széleskörű összefogásunkra van szükség. „A múltról mindig emlékezni kell, a jelenben pedig cselekedni kell a jövőért”- fogalmazott.
A kisebbségeket is egyenrangúnak tekintő, példa értékű állameszméről
Dr. Bene Gábor jogász előadása elején elmondta, jogászként a Szent Korona kapcsán nem magáról a tárgyról akar beszélni, hanem arról az állameszméről, hogy több nemzeti kisebbség is tagja volt a Szent Koronának, s egyenlő bánásmódban részesült.
„A kárpát-medencei magyarság hajdanán ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket adta meg minden egyes népnek, tehát a magyarnak, a rácnak, az oláhnak, a tótnak..., amely a Szent Korona-alkotmányosságban részt vett. Számomra mindig is fájdalmas dolog az, amikor bárki azt állítja rólunk, magyarokról, hogy valamiképp elnyomtuk a nemzeti kisebbségeket. Erről szó sincs! Például nézzük azt, hogy hány szerb vagy román nyelvű iskola volt a Monarchia Magyarországában! Nagyon örülnék annak, ha jelenleg ugyanannyi magyar nyelvű iskola lenne Romániában vagy Szerbiában. Egy olyan állameszméről beszélek, amely kapcsán nem alakult ki nacionalista túlsúly, sőt, az származására való tekintet nélkül teljes mértékben egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosított mindenki számára. Tehát a magyarságot elnyomóként beállító vád hamis!“ – hangsúlyozta.
Bene Gábor: a főhatalomba kell visszahelyezni a Szent Koronát
A Szent Korona-alkotmányosságnak egy nagyon fontos elemeként említette azt is, hogy a főhatalmat sosem lehet a hibákkal rendelkező ember kezébe tenni.
„Hihetetlenül nagy probléma, ha kisebb-nagyobb hibákkal rendelkező emberek kezébe teszik le a főhatalmat. Amíg ugyanis a Szent Korona kezében volt a főhatalom, addig a szokásjog rendszere tökéletesen korlátok közé tudta szorítani azokat az emberi hibákat, amelyek hajdanán is megvoltak. A Szent Korona-állameszme egy tökéletes állameszme, amit azonban gyarló, hibákat elkövető emberként az elődeink sosem tudtak teljesen tökéletesen megvalósítani. Ez azonban még mindig jobb helyzetet eredményezett, mint manapság a teljesen tökéletlen monetáris-pénzügyi diktatúra megvalósítása“ - magyarázta.
Portálunk kérdésére, hogy jogászként számára mit jelent a Szent Korona 40 évvel ezelőtti hazatérése, megjegyezte, erről kissé furcsa véleménye van. "Azt Cyrus Vance amerikai külügyminiszter azokkal a szavakkal adta át, hogy a Szent Koronát a magyar nép, nem pedig a kommunista rendszer kapja vissza. Azzal a feltétellel, hogy szent ereklyénk a méltó helyére kerüljön. Nos, úgy vélem, hogy a magyar Szent Korona méltó helye a főhatalom. Sajnos, a kommunista rezsim teljesen alkalmatlan volt arra, hogy a főhatalomba a Szent Koronát visszahelyezze, és legnagyobb fájdalmam az, hogy a globalista rendszer még inkább alkalmatlan arra, hogy azt a főhatalomba visszahelyezze“.
Hozzáfűzte: Magyarországon, illetve a Kárpát-medence egészében csakis egy olyan személy kezébe lehet letenni a főhatalmat, amely nem zsarolható, nem félemlíthető meg, nem fogható pénzpórázra, nem szervezhető be stb. "Ez a személy pedig a Szent Korona – azért személy, mert mi, magyarok mindannyian a tagjai vagyunk, sőt, annak a Felvidéken a tótok, a Délvidéken a rácok, Erdélyben az oláhok is tagjai voltak, velünk együtt megélve egy sorsközösséget. Ha pedig egykor a tagjai voltak, akkor az én elképzelésem szerint ma is a tagjai, ez alól nem lehet kitérni. Esetleg csak a tudatunkat fertőzte meg egy monetáris diktatúra – egy olyan bankárkaszti világ, amely elhitette velünk azt, hogy nincs Isten, hanem Isten helyén a pénz van“ - fejtette ki.
Remélhetőleg megszűnik a nemzetet megosztó pártoskodás
Bene Gábor végül elmondta: a magyarság jövőjét illetően reméli, hogy helyreáll majd a Szent Korona főhatalma, megszűnik a nemzetet megosztó pártoskodás és a történelemhamisítás, s összefogásunk előbb-utóbb gyümölcsözőnek bizonyul.
„Ha kifejezetten jogi szempontból nézem a helyzetünket, akkor kijelenthető, hogy előbb-utóbb helyre kell állnia a Szent Korona főhatalmának. Végre meg kellene szűnnie a pártoskodásnak, amiről Széchenyi István azt mondta: a pártoskodás megosztja a nemzetet. Véget kellene vetni a történelemhamisításnak, hogy például egyesek a magyar királyainkból más nemzetek királyait kreálják, illetve letagadják azt, hogy a török időkben a Délvidékről milyen sok rác menekült át Magyarországra, ahol befogadásra talált és jó magyar emberré vált. Úgy gondolom, hogy közös a sorsunk itt, a Kárpát-medencében, és végre fel kellene ismernünk azt, hogy egymásra vagyunk utalva! Egyúttal el kellene utasítanunk Nyugat-Európa zsarnokságát, ami valójában a monetarizmus – a pénzhatalom zsarnoksága! Ha ezt felismerjük, akkor jól tudunk majd együttműködni és sikeresek lehetünk itt, a Kárpát-medencében“ – mondta dr. Bene Gábor.
