A komáromiak a Szent Korona őrzésére és V. Lászlóra emlékeznek

2015. február 21., szombat 14:34 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

KOMÁROM. A Szent Korona Komáromban őrzésének és V. László király születésének 575. évfordulójára emlékeznek ezekben a napokban a komáromiak. Ez alkalomból a dél-komáromi Endresz Csoport, az ottani Jókai Mór Városi Könyvtárral és a Szőnyi Alkotókörrel valamint a révkomáromi Egy Jobb Komáromért polgári kezdeményezéssel együtt február 17-24. között Korona Napokat tart a Duna két partján. 

Arlett Tamás, az Endresz Csoport elnöke a Hírek.sk-nak elmondta, hogy az immár bejegyzett egyesület elődjének számító baráti társaságuk hét évvel ezelőtt egyedül fogott bele az V. Lászlóról szóló ünnepi megemlékezések szervezésébe. Az Endresz Csoport ugyanis azzal a céllal alakult, hogy Komárom történetével, hagyományaival foglalkozzon. 

„Miután V. Lászlót is „felfedeztük“, kezdetben díszőrség jelenlétében rövid műsorral egybekötött megemlékezéseket tartottunk. Majd megismerkedtünk a 2010-ben megalakult Egy Jobb Komáromért polgári kezdeményezéssel (EJK), és kutatni kezdtük a két városrész, illetve két csoport közös pontjait, e régi királyi városhoz kapcsolódó jeles dátumokat, s együtt több közös rendezvényt valósítottunk meg, például az első bécsi döntés, azaz a Felvidék Magyarországhoz történő visszacsatolása kapcsán stb. Immár harmadik éve V. Lászlóról is együtt emlékezünk meg. Közös rendezvényeink a két városrész összetartozását is bizonyítják, és a köztünk levő baráti szálakat is erősítik“ – nyilatkozta portálunknak a főszervező. 

Az 575. évforduló kapcsán a kezdeti szerény megemlékezés nagyszabású rendezvénysorozattá terebélyesedett. A szervezőknek a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tulajdonában levő, Szent Korona hologramját bemutató kiállítást is sikerült Komáromba hozniuk. Február 26-ig a dél-komáromi Arany17 Rendezvényközpontban látható ez a látványos tárlat, továbbá a Szőnyi Alkotókör „A Szent Korona útja Visegrádtól – Komáromig” című képzőművészeti kiállítása. Mivel V. László a reneszánsz uralkodók sorába tartozott, ezért a Jókai Mór Városi Könyvtárban korábban „Pajkos reneszánsz“ címmel egy teltházas zenés-irodalmi reneszánsz estet is tartottak.

Pénteken Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia BTK TTI „Lendület" Szent Korona Kutatócsoportja vezetőjének „A Szent Korona ábrázolásai, őrzése és kalandjai: új eredmények a Magyar Korona újkori történetének kutatásában“ című érdekes előadása hangzott el. A Selye János Gimnázium dísztermében összegyűlt rév- és dél-komáromi érdeklődőket a házigazdák nevében Stubendek László, Révkomárom polgármestere köszöntötte. Hangsúlyozta: a jelenlevők az előadás során a koronaábrázolásokkal kapcsolatos olyan új kutatási eredményekről értesülhetnek, amelyek még nem találhatók meg a Fekete György és Sunyovszky Sylvia által jegyzett „A Szent Korona ezer arca“ című, 2000-ben megjelent könyvben. Hozzátette: bár V. László (Komárom, 1440. február 22. - Prága, 1457. november 23.) az egyetlen olyan Habsburg-házi magyar uralkodó, aki a történelmi Magyarországon született, csak rövid ideig tartózkodott Komáromban, ám a Szent Koronával együtt volt a városban, amivel csak kevés település büszkélkedhet.

A komáromi előadása miatt egy Duna TV-s felkérést elutasító Pálffy Géza a legkorábbi Korona-ábrázolás keletkezéstörténetét ecsetelte, majd a Szent Korona keresztje 1638 februárjában történő elferdülésének okáról: a Korona-láda kényszerű feltöréséről is beszámolt. Beszélt a legkorábbi koronás magyar országzászlókról, a koronázási jelvények titkairól és arról, hogy Székesfehérváron, Pozsonyon és Buda(pest)en kívül Sopron is koronázóvárosnak számít, hiszen ott három alkalommal: 1622-ben, 1625-ben és 1681-ben koronáztak magyar királyt, illetve királynét. Kijelentette: V. László összeköti Komáromot Sopronnal, hiszen ő 1440 nyarán, mielőtt elhagyta Magyarországot, a dajkájával együtt Sopronban tartózkodott.

Az előadó végül örömmel nyugtázta, hogy nemrég a Pozsonyi Vár Korona-tornyát is szépen felújították, tavaly július 10-e óta pedig nagy érdeklődés övezi a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma és a Magyar Nemzeti Múzeum közös rendezésében készült kiállítást, amely az 1563 és 1830 között Pozsonyban tartott magyar király- és királyné-koronázásokra kibocsátott koronázási érmeket mutatja be. Ezt a nemzetközi együttműködést a szlovák–magyar tudományos és múzeumi kapcsolatok terén egyfajta áttörésnek nevezte, hiszen a Pozsonyi Várban magyar szakemberek tudományos kutatómunkájaként először nyílhatott kiállítás, ahol a szlovák és angol nyelvű feliratokon kívül magyar nyelvű feliratok is olvashatók. A különleges anyag Pozsonyban február végéig tekinthető meg, majd azt Körmöcbányán mutatják be.

A tartalmas előadás résztvevői este átvonultak az Anglia parkba, ahol a Himnusz közös eléneklésével folytatódott a megemlékezés. 

„Az emlékezés fontos, hiszen a múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni" – hangsúlyozta köszöntőjében Knirs Imre, Révkomárom alpolgármestere, az Egy Jobb Komáromért elnöke. Majd Csapucha Árpád, a tatai Kuny Domokos Múzeum néprajzkutatója azt ecsetelte, hogy az 575 évvel ezelőtti történések a város későbbi életére is nagy hatást gyakoroltak. 

„Egy olyan pezsgő, izgalmas élet alakult ki az alatt a pár hónap alatt, amíg a Szent Korona Komáromban tartózkodott, amely a későbbi időkre is nyomot hagyott a város életében. Ezt az alkalmat megragadva a várost ellepték a látogatók, köztük olyan személyiségek, akik a történelmi Magyarország legbefolyásosabb politikusai, gazdasági, társadalmi és egyházi szereplői voltak" – fejtette ki. 

Amikor László megszületett, a magyar rendek – Hédervári Lőrinc nádor támogatásával – küldöttséget menesztettek Lengyelországba a magyarul folyékonyan beszélő III. Ulászló lengyel királyhoz abból a célból, hogy legyen magyar király. V. László anyja azonban Kottanner Jánosné nevű udvarhölgyével ellopatta a visegrádi várból a magyar királyi koronát, és azt Komáromba vitette. Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi hercegprímás – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Újlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében is – 1440. május 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronával magyar királlyá koronázta az alig háromhónapos Lászlót. 

V. László mellszobrának (Gáspár Péter alkotásának) megkoszorúzásával és mécsesek elhelyezésével zárult a pénteki műsor. A rendezvénysorozat hétvégén - rendhagyó programokkal - fejeződik be: szombaton és vasárnap a Duna mindkét partján egyidőben, magyar és szlovák nyelven zajló látványos szabadtéri diavetítéseket tekinthetnek meg az érdeklődők.

„Filmen feldolgoztuk V. László születéstörténetét azért, hogy a tanulóifjúság ismereteit bővítsük. A szabadtéri vetítésre nálunk a Jókai téren mindkét napon 18 , Révkomáromban pedig a Nádor utcai Viking Pub előtt 19,30 órakor kerül sor. A szlovák fordítás elkészítését azért tartottuk fontosnak, hogy a szlovák anyanyelvű, nemzetiségű komáromiak is ismerkedjenek meg annak az V. Lászlónak a születéstörténetével, akinek a szobra városukban áll. A rendezvénysorozatunk végén ezzel a diafilm-összeállítással szívesen megajándékozunk minden komáromi iskolát, és a történelemtanárokon múlik, hogy azt majd felhasználják-e az oktatásban“ – zárta a Hírek.sk-nak nyújtott tájékoztatását Arlett Tamás.