Endresz emlékére

1932. október 15-25 között az Iparcsarnokban a Magyar Aero Szövetség „Endresz György Aviatikai Emlékkiállítást” szervezett. Az özvegy számára néhai férje személyes tárgyainak, fotóinak átadását kérő levelet szeptember 22-én postázták.

A hős pilóta emlékére országszerte közterületeket neveztek el és jó néhány szoborterv készült, illetve egy emlékmű készíttetése is fölmerült. A magyar óceánrepülés emlékművével azonban a mai napig adósak vagyunk.

Érdekes adalék az Endresszel kapcsolatos emlékekhez, hogy kávéházi törzshelye, Spolarich Károly Spolarich Kávéháza (a József körút és Kis Salétrom utca sarkán feküdt, 1910-től üzemelt) hosszú éveken át (egyes források szerint egészen 1948-ig) őrizte Endresz egyik kisebb szobrát a római katasztrófát követően. A kávéház a Gellért Szállótól kb. negyedórás-húsz perces kényelmes sétával elérhető volt, későbbi Ráday utcai lakóhelyétől pedig csak pár perces gyalogutat kellett megtennie. Tudomásunk van arról is, hogy egy, Lányi Dezső által készített szobor a Pesti Hírlap főkiadóhivatalának a kirakatában egy ideig szintén látható volt. Elképzelhető, hogy ez a mellszobor került át idővel a kávéházba.

A második világháborút követően viszont egészen az 1970-es évekig csaknem teljes hallgatás övezte az első magyar óceánrepülést.

1948-ban a támogató, Szalay Imre szülővárosában, Győrött mind a róla 1931-ben átkeresztelt utca (eredetileg Ősz utca), mind az Endresz nevét viselő 1941-ben kialakított út neve megváltozott. Utóbbi Roosevelt elnök nevét viseli, a volt Szalay utca pedig ma Botos Lőrinc néven található Győr utcatérképén.

1979-ben - társadalmi kezdeményezésre- sikerült Endresz György sírjára a korhadt fakereszt helyére egy méltó, fekete gránit emlékművet állítani.

Egy évvel később a Közlekedési Múzeum akkori főigazgatója (a repülési muzeológus, Rév Pál előterjesztésére) levelet írt a Fővárosi Tanács VB elnökének, Szépvölgyi Zoltánnak, melyben javasolta, hogy a magyar repülés kiemelkedő személyiségeiről, köztük Endresz Györgyről nevezzenek el újra közterületet Budapesten. A névadás apropója az óceánrepülés közelgő 50 éves évfordulója lett volna.

A válaszban az alábbiakat olvashatjuk: „Endresz Györgyről a felszabadulás előtt 1932-ben öt utcát, illetve teret neveztek el Budapesten, a mai XII., XIV., XVIII., XIX. és XX. kerületekben. A Fővárosi Tanács VB 1953. december 3-án valamennyi Endresz Györgyről elnevezett utca nevét megváltoztatta. Akiről már volt utca elnevezve és rendszerünk azt megváltoztatta, újra nem kaphat utcát”.

1981. június 19-én, az óceánrepülés emlékkiállítása megnyitóján az MHSZ és a Közlekedési Múzeum közös sajtótájékoztatót tartott. Az egyik résztvevő újságíró szerint „a területi revízióra éhes Horthy-Magyarország urai a repülést az irredenta propaganda szolgálatába állították”. A kipattanó, csaknem botrányhoz vezető szócsata következményeként az MHSZ vezetősége a tervezett programok egy részét törölte, és a megtartott rendezvények légkörét is „a megfélemlített visszafogottság jellemezte”.

Azt viszont nem tudták megakadályozni, hogy a magyar sportrepülők által készíttetett emlékművet felavassák az egykori kényszerleszállás területén, Bicske és Szár községek határában. A vörös színű (süttői márvány) kőtömb fehér márványtábláján ez olvasható:

„Ezen a területen ért földet Endresz György és Magyar Sándor az óceán átrepülése után 1931. július 16-án. A magyar sportrepülők, 1981”.