Közadakozás indul a komáromi Turul-szoborért

2012. április 11. 07:24 H. D.

KOMÁROM | A trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának évfordulójára emlékezve június 4-én a dél-komáromi körforgalomban, egy Turul madarat ábrázoló szobor felállítását tervezi az Endresz Csoport.

 
A mű az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrász, Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása. A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezető építészének tervei alapján készül. A szobor felállítását még 2009-ben kezdeményezte az Endresz Csoport, akkor kérésüket elutasította a városvezetés.
Most közadakozást indul a szoborállításra helyi a Kecskés László Alapítványon keresztül. A komáromiak támogatási csekkel is hozzájárulhatnak a mű állításához, a csekkek a városi újságban is megtalálhatók, valamint igénylehetők lesznek a 21. Komáromi Napok információs sátrában is.

Turul és Cirill a kampányban

SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2010. MÁRCIUS 4. CSÜTÖRTÖK

Javában dúl a kampány.  Mint északon mint délen, egyre több a másikat szidó kijelentés. És mégis van egy nagy különbség. Míg északon a helyiek véleményét képviseli az önkormányzat  addig délen kettészakadva egymás lejáratása a cél. Az MSZP tegnap megjelent Kapcsolat című kiadványa tele van Turullal.  Történt ugyanis, hogy a Dél-Komáromi önkormányzat elé  az Endresz Csoport  javaslatot terjesztett be, egy Turul szobor felállítására a Mártirok útja, Klapka György út, Igmándi út kereszteződésében található körforgalom közepére. Az MSZP ezt a kezdeményezést azonnal a szélsőjobb megnyilvánulásának nevezte és azóta is minden megnyilvánulásában a FIDESZ elleni riogatásra használja. Szegény Turul! Nem tehet ő semmiről. Hány olyan magyar település van, amely temetőjében ne lenne egy Turul szobros emlékmű? Ez a madár a  múltunk része. Egy magyar szimbólum. Miért nem örülünk neki? Sok nemzet örülne, ha lenne ilyen jelképe. Mindenki ismeri Észak-Komárom vitáját a szlovák kormánnyal a Cirill és Metód szoborcsoport engedély nélküli  felállításával kapcsolatban. A szlovákok keresik saját múltjukat és megpróbálnak saját szimbólumokat elhelyezni minden látható helyen. A két hittérítő a történészek szerint soha nem járt Komáromban, a Dunát valahol Pozsony felett lépte át. De a szlovák köztudatban, déli határátkelőként Komárom szerepel . Erre építve támogatókat szereztek és közadakozásból hozták létre a szobrot. megtévesztették saját nemzetüket? Lehet, de erre ki fog emlékezni akár csak egy évtized múlva is. A legtöbb ember már ma sem tudja, hogy a szobor nem Komáromban készült, nem a komáromiak pénzén és a Komáromiak akarata ellenére építési engedély nélkül helyezték azt el egy épület homlokzatán. A szlovák kormány határozott és céltudatos. Megpróbál nemzetet építeni, történelmet újraírni. Slota úr egy pár éve nagy hévvel kezdett monumentális kettőskereszteket elhelyezni Szlovákia minden határátkelője közelében.  Ő is céltudatosan cselekedett. Beterjesztett a parlamentbe egy törvényjavaslatot arról, hogy a települések hozzájárulása nélkül is el tudjon helyezni “szlovák nemzeti jelképeket” minden településen, így Komáromban is. Tette ezt mindaddig, amíg fel nem világosította őt valaki, hogy a kettőskeresz István királyságának határát jelzi.Volt egy kis csoport Magyarországon aki tudta mit is szimbolizál ez a kereszt. Ez a kis csoport azóta már az EU parlamentjében ül. Igen. Ez a Jobbik. Ők fogták magukat és felállítottak egy nagyméretű Kettőskeresztet  a körforgalom melletti téren.  Miért “bűn” ma Magyarországon a nemzeti jelképek használata? “Egy párton kívüli városlakó” néven közölt írásban kérdezi a szerző hogy  megoldana-e minden gazdasági problémát a szobor. Nem, azt nem! Itt arról van szó, hogy  az elmúlt pár év MSZP-s kormányzása alatt bűn volt Magyarnak lenni. A nép és az ország ellenségévé nyilvánítottak mindenkit aki március idusán kokárdát viselt. Minden ami magyar és ami érték az üldözendő volt. Vissza kéne térni a gyökerekhez. Az ifjúság nemzettudatát kéne fejleszteni. Sajnálatos módon eljutottunk oda, hogy egy Felvidéki vagy egy Erdélyi fiatal magyarabb és hazafibb mint az anyaországi !  Nem erőszakkal, tudatos és folyamatos oktatással és a nemzeti jelképek helyreállításával. Nincs még egy olyan nemzet a világon, amely hatóság bevonásával akarná eltávolíttatni saját jelképét egy közterületről – BP, XII kerületi turul szobor. Két nappal ezelőtt fogadtatott el a már említett Slota úr a Szlovák nemzeti párt feje egy jogszabályt amely kötelezővé teszi a minden iskolában a címer , a zászló, a himnusz szövegének és az alkotmány előszavának elhelyezését minden tanteremben.     Ez egy látszat intézkedés, de ő tudja azt amire a legtöbb MSZP-s képviselő még nem jött rá, a nemzetet építeni kell! Nagyon céltudatos amit tesz. Nem hittem volna, hogy őt fogom valaha is mintaként ajánlani, de ő tényleg tudja mit is akar. Erősíteni a gyerekekben a nemzettudatot. Nemzeti jelképeket helyez el közterületeken, hogy minden ember lássa, hogy itt bizony ő van otthon és mindig is ő volt otthon. Lehet mondani, hogy az ember a szívében Magyar egészen addig amíg ennek már tényleg csak a szívében lehet nyoma, mert az utcán március 15.-én saját nemzetének rendőrei verik meg a kokárdája miatt nacionalistának bélyegezve a polgárt. Itt az ideje változtatni. Az MSZP most azt javasolja, hogy Turul helyett egy Alapy Gáspár szobrot állítsanak fel. Nem helyette!! Alapy Gáspár érdemeit nem lehet elvitatni. A trianoni városszakadás után szállást biztosított több ezer Komáromból, Komáromba menekültnek és megkezdte egy új Komárom felépítését. Megérdemel ő is egy szobrot!

A turul szobor felállításáról többet itt olvashatsz a testületi ülés jegyzőkönyvének 59 – 65 oldalán

Komárom: Turul-ügyben nem egyeztetett a Fidesz és az MSZP

2009. december 8. 07:25 , Legutóbb frissítve: 2009. december 8. 10:40 Sárai Evelyn

KOMÁROM | Az Endresz Csoport turul-szobrot állítana Trianon emlékére Komáromban. A képviselő-testület szavazott az elképzelésről, de érdemi döntést nem tudtak hozni: hat képviselő igennel, hat pedig nemmel szavazott.

Egyes képviselők már 2007-ben javasolták, hogy a városban Trianonra emlékezve állítsanak fel egy lélekharangot. A testületben ez a kezdeményezés nem kapott kellő támogatottságot.  Egy évvel később az önkormányzat a komáromi  származású Széri-Varga Gézát kérte fel, hogy készítse el terveit. A szétszakított szárny motívum ugyan elnyerte a képviselők tetszését, azonban a megvalósítás 12 millió forintot igényelt, a költségvetés pedig nem tette lehetővé a támogatást.
Az idén októberben érkezett meg az önkormányzathoz az Endresz György Asztaltársaság kérelme.  A baráti közösség 2010-ben, a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján szeretné felállítatni a Székelyudvarhelyen álló turul másolatát a körforgalom közepén. 
A kérelmet két bizottság  is megtárgyalta és azt javasolták a képviselőknek, hogy az eredeti Széri-Varga Géza féle tervről szavazzanak.  A novemberi testületi ülésen patthelyzet alakult ki: a 16 képviselőből nyolc igennel, nyolc nemmel szavazott. Ezután szavaztak az Endresz Csoport kérelméről.  Azonban megint nem született döntés, hiszen hat képviselő igennel, hat pedig nemmel szavazott.
Molnár Attila, a Fidesz frakciójának vezetője szerint egyesek saját politikai céljukra használják fel a kialakult helyzetet és egy komáromi baráti közösséget támadnak.
Az Endresz Csoport véleménye egyértelmű: a jogszabályoknak megfelelően beadtak egy kérelmet, melyet a testület elutasított. A továbbiakban nem kívánnak az esettel foglalkozni, hiszen tudomásul veszik a képviselők döntését. Ráadásul nem szeretnének politikai csatározásokba keveredni, mivel nem politikai érdekeket képviselnek,  hanem egy baráti közösséget alkotnak. És hogy miért éppen turul-szoborra esett a választásuk?  „Az oroszok jelképe a medve, a németeké a birodalmi sas, a magyaroké a turul” – fogalmazta meg válaszát az Endresz Csoport.
Zatykó János polgármester véleménye szerint a baráti társaság kérelme nem volt más mint egy diktátum, mely feltételeket tartalmazott. A levélben a kérvényezők leírták, hogy meddig hozhat a testület határozatot, mikor szavazzanak és hogyan (név szerint).  Ráadásul a polgármester nem tartja szerencsésnek egy turul felállítását a város közepén.
- A határ mellett élők számára nem olyan emlékművet kell állítani, ami indulatokat gerjeszt. A megbékélés módját kellene megtalálni. A felesleges indulatkeltés nem vezet sehová. Mindez nekünk sem jó és a felvidéki magyaroknak sem – mondta a polgármester. 
Felröppentek olyan hírek is, hogy a képviselők direkt teremtenek patthelyzetet, hogy ne kelljen fontos kérdésekben dönteniük. A novemberi ülésen kezdetben nyolc-nyolc képviselő volt jelen. Kettőnek időközben más dolga akadt, ezért a másik oldalról is távozott az ülésről két képviselő.
Ezzel kapcsolatban Zatykó János elmondta: a két párt abban egyezett meg, hogy a paritás elve szerint szavaznak.  Tehát mindig azonos számú képviselő az egyik és a másik oldalról is. Hozzátette: a két párt fontos dolgokban mint például a költségvetés mindig előre egyeztet. A turul-szobor kérdése azonban nem tartozott ezek közé.
Molnár Attila egyértelműen cáfolta a feltevést.  
– Azért alakulnak ki patthelyzetek, mert egyenlően oszlik meg a Fideszes és az MSZP-s képviselők aránya a testületben. Kilenc ember áll az egyik oldalon, kilenc a másikon. Hasonló a megoszlás az egyes bizottságokban is – érvelt a képviselő.