TOLMA VEZÉR KUPA
Tisztelettel meghívunk a komáromi Tolma Baranta SKK íjász versenyére, amely a IX. komáromi Hon-Nap Duna menti hagyományőrző rendezvény részeként kerül megrendezésre.
Aktuális híreink
-
Kategóriák: 10-14 év gyermek vegyes, 14-18 ifjú vegyes,18-tól felnőtt vegyes.
-
-
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a IX. HON-NAP rendezvényre 2017 június 2-3 között.
-
IX. HON-NAP DUNA MENTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEP
Balkan Fanatik, íjászverseny, Bogár László... és temészetesen a Bikini
Június 2-3-án pénteken és szombaton az Igmándi erődben várunk minden korosztályt egy színes, változatos kulturális programra.
A péntek 17.00 órától a kiállításoké – melyek szombaton is megtekinthetők - és a zenéé. A zenei programot 17.30-kor a dél-komáromiak nagy kedvence, az idén 35 éves Elektron Band kezdi, majd az észak-komáromi ugyancsak népes rajongótáborral rendelkező LGT Revival Band következik. Jó hír, hogy aki 18.00 óráig belép az erőd kapuján, az összes koncertet ingyen tekintheti meg, - ez az Endresz Csoport hagyományos gesztusa azért, hogy a kultúrához történő hozzáférés mindenki számára anyagi helyzetétől függetlenül biztosítva legyen. 18 óra után 990,- Ft a belépő! Az esti nagyágyú pedig a fiatalok kedvence, a Balkan Fanatik lesz. A koncertek között meg tekinthetők az erőd különböző pontjain berendezett kiállítások: Grekofski Natalie építész – az organikus építészet-, és fesztészet szakrális útjai, Bibok Tibor – pirográf lépek, Dibusz Ferenc – bélyeges téglák, Magyar Faesztergályos Egyesület (MAFAE) munkái. A komáromiakat idén a Szőnyi Alkotókör, Mózes László és Bruncz János fafaragó mester, valamint Legát István – régi mesterségeket bemutató helytörténeti gyűjteménye képviseli. Aki a tartalmas program közben megéhezik, megszomjazik az Aranytál Étterem „erőd büféjében” gyűjthet erőt.
Szombaton már hagyományosan az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul 10.00 órakor a fesztivál, de a korán kelők 09.00 órától szurkolhatnak a Tolma Baranta Egyesület „Magyarok nyilaitól..” - Országos Íjászverseny résztvevőinek. A délelőtt és kora délután a gyermekeké, még soha ilyen gazdag program nem várta őket. Fellép a Kis Táltos- és a Tóparti Óvoda, Észak-Komáromból a Tulipán Óvoda. Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó „Angyalbárányok” meseelőadása, majd Pályi János bábművész Vitéz László előadása szórakoztatja az ovisokat és kisiskolásokat, de lesz népi játszótér és gyermeklovagoltatás is a Szőnyi Lovas Sportegyesület segítségével. Mózes László Lovagi Hétpróbára várja a gyerekeket, Cságola Mártonnál cérnaképeket készíthetnek, Kolonics Istvánné játszóházában bizonyíthatják ügyességüket, alkotókészségüket. Hamza Viktória lóidomítását a párkányi Kisbojtár gyermek népegyüttes felvidéki táncai követik, majd a Kemence Egyesületnél bábozásba, szöszmötölésbe lehet bekapcsolódni. A magyarok honfoglalás kori harcmodorát a Brázik Törzs lovasíjászai elevenítik fel. A Felvidékről idén nem egy települést látunk vendégül, hanem valóban Duna mentivé tesszük a HON-NAP-ot, Párkányból a Kisbojtár gyermek táncegyüttes felvidéki táncokat ad elő, a Pati Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Éneklő Csoport, a dunaradványi Hagyományőrző Népdalkör, a dunamocsi Vadvirág Hagyományőrző és Éneklő Csoport, az izsai Búzavirág Hagyományőrző Éneklő Csoport ismertet meg a települések hagyományaival. Gasztonyi Dániel mestersolymász a sólymokon kívül más ragadozó madarak szokásaival, életével is megismerteti a közönséget. Különböző műfajok remek ötvözetével lép fel a nagyon népszerű Mogyorósbányai Fúvózenekar. Őket a Legio Brigetio római kori bemutatója követi.
Három eltérő jellegű, de kitűnő előadással várjuk azokat, akik a kikapcsolódás keretein belül is szívesen gazdagítják ismereteiket. A Makovecz iskola jeles alakja, a belga származású építész Grekofski Natalie „Az építészet szakrális megközelítése a XXI. században” címmel tart előadást. Őt követi Dr. Varga Tibor jogtörténész „Koppány, Szent István és a történelemhamisítók a Magyarság hagyományában” és a méltán népszerű közgazdász, Bogár László „Globális örvénylések – A jövő elkezdődött!” című előadása.
A szombati zenei felvezetést a 35 éves komáromi együttes, az Elit Osztag adja, majd D. Nagy Lajossal jön a HON-NAP „ikonzenekara”, a Bikini együttes és zárja a napot.
Vásár és régiségvásár színesíti a napot, kitelepülnek a Komáromi sportlövészek, így mindenki kipróbálhatja lövésztudományát. A legjobbaknak nem kell messzire menniük, ha tudásukat kamatoztatni szeretnék, hiszen idén a Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda toborzó munkatársai is a helyszínen lesznek. Az egymást követő gyermekprogramok mellett lesz népi játszótér és gyermeklovagoltatás is a Szőnyi Lovas Sportegyesület segítségével.
A rendezvény védnöke Dr. Molnár Attila Komárom Város Polgármestere.
Fontos tudnivalók!
Kapunyitás: szombaton 08.45 órakor lesz, az íjászversenyre tekintettel. A programok 10.00 órától kezdődnek és folyamatosan zajlanak.
A rendezvény az Igmándi erődbe pénteken 18.00 óráig, szombaton 17.00 óráig belépők számára ingyenesen látogatható, utána a belépő 990 Ft!
Szeszesitalt a rendezvény területére bevinni tilos!
Ételről, italról az Aranytál étterem gondoskodik.
Mindenkit szeretettel várunk!
Endresz Csoport
-
A VONATSÍN AZ ÉGBE MEGY
-„Hősök városa” -Amiről nem beszélnek az nincs. Amit elhallgatnak, az nem létezik.
1919 januárjában a hatalmas túlerőben lévő csehszlovák légionáriusok kettéválasztották a Duna-folyó két partján fekvő Komárom városát. Apát a fiától, anyát a lányától, testvért, a testvértől.
Május 1-én jött el a nap, amikor a megszállók hatalmaskodását a magyarok tovább nem tűrték:
Május kora hajnalán az életük árán is megpróbálták visszafoglalni a várost a bátrak. Monostorral szemben átkeltek a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak előre. Nem tudták a hősök, hogy nem győzhetnek:
„Érsekújvárból Komáromba rendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, amely elzárta a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lelőttek, akit az utcán találtak, köztük gyerekeket is.”
Az áldozatok száma nagyobb volt, mint a „Hűség városánál” (Sopronnál) az osztrák csendőrök ellen, vagy a „Legbátrabb városnál” (Balassagyarmaton) a cseh katonákkal szemben.
Komárom városa megérdemli/megérdemelné- már csak ezen tettéért - a HŐSÖK VÁROSA kitüntető címet, mert példájukról beszélni kell!
Példájuk iránymutató a jelen és jövő nemzedékének, hogy őseinket ne feledjük el, és tudjuk azt, hogy az a vonatsín értünk ment a Mennyországba; hogy örökre magyarok maradhassunk!
-zcsf-
-
Írta: Batta György -
2017.05.02.
A tömegsír felirata (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)Tegyük mindjárt hozzá, egy 98 évvel ezelőtti, ma is hátborzongató eseményről van szó, amelyről csaknem egy évszázad múltán végre hitelesen eshet szó, mint ahogyan idén a helyi római katolikus temetőben történt.
A komáromi vérfürdőre 1919-ben, tehát egy esztendővel az első, a „nagy” háború után és egy évvel a trianoni békediktátum kihirdetése előtt került sor. (Mint tudjuk, Magyarország sem az első, sem a második világháborúban nem kívánt részt venni, mégis belekényszerítették.) A „nagy” háborúban, amely a magyar katonák százezreinek elestét hozta, az ország jelentősen meggyengült, s ezt használták ki a románok és a csehek, amikor a béketárgyalások idején, törvénytelenül próbáltak meg elfoglalni magyarországi területeket. (Kun Béla Tanácsköztársasága tétlenül nézte az eseményeket, sőt…)
1919 január kilencedikén a csehszlovák hadsereg két légiós százada bevonult a Duna bal partján elterülő Komáromba, s azt katonai közigazgatás alá helyezve kijárási tilalmat rendelt el. Ez az állapot az addig egységes település kettészakítását jelentette. A jobb parti városrész lakóit is mélyen megrázta az erőszakos beavatkozás, ezért bő negyedévvel később, május elsején hajnalban, győri és más helységek lakói, hűséges hazafiak egy csoportja megpróbálta visszaszerezni az elfoglalt bal parti Komáromot.
A terv nem vált valóra, mert a légiósok erősítést kaptak az érsekújvári cseh légiósoktól. A bosszú olyan kegyetlen volt, hogy annak részleteit megismerve az emberi történelem legiszonyatosabb fejezetei villannak emlékezetünkbe. Egyetlen példa: magyarok százait koncolták fel élve a megszálló idegenek, s ma sem tudni pontosan, hány, a város visszaszerzéséért küzdő hazafit lőttek a Dunába, mészároltak le.
Ennek a végtelenül szomorú, ugyanakkor mindnyájunk számára elgondolkodtató eseménynek legfőbb tanulsága: a városuk visszaszerzésére szövetkezett magyar civilek egységesek voltak – együtt küzdött a nemes célért a munkás, a földművelő, az orvos, a tanító, a tisztviselő. A hazaszeretet és az igazságérzet felülírta a társadalmi különbözőségeket.
Fontos tanulság az is, hogy az igazságra mindig fény derül, hiába próbálják eltitkolni vagy átformálni a tényeket akár évtizedeken át.
A május elsejei megemlékező ünnepséget a bal parti Komáromban az Egy jobb Komáromért polgári társulás, valamint a jobb parti Komáromban tevékenykedő Endresz Csoport közösen szervezte. A népes hallgatóság figyelemmel követte Zetényi Csukás Ferenc írónak, a magyarországi Horthy Miklós Társaság elnökének remek beszédét, aki úgy vélte, hogy „az ősi magyar nemzeti önszervező erő most is egységet teremthet közöttünk, ha Istent, hazát és a családot szolgáljuk.”
Az ünnepség résztvevőit Knirs Imre alpolgármester, az Egy jobb Komáromért társulás elnöke köszöntötte, a temetőben nyugvó 102 halott emlékét Kiss Róbert kanonok, püspöki helynök áldotta meg.
-
2017. május 01., hétfő 16:53 | Hirek.sk | Forrás: Hirek.sk, - miskó - KOMÁROM.
Az 1919. május elsejei komáromi áttörés 98. évfordulója alkalmából az Egy Jobb Komáromért polgári társulás a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesülettel együtt koszorúzással egybekötött megemlékezést rendezett a hajdani véres vasárnap magyar áldozatainak észak-komáromi katolikus temetőben található tömegsírjánál.
Az előző években is megszokottnál nagyobb érdeklődés közepette zajlott rendezvényen Zetényi Csukás Ferenc író, a Horthy Miklós Társaság elnöke mondott beszédet. Délután a közös főhajtás a dél-komáromi Áttörés-emlékműnél folytatódott.
1919. január 9-én a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult a bal parti Komáromba, és ezzel a várost és Komárom vármegyét is kettéosztotta. A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Május 1-jén kora hajnalban azonban a magyarországi munkás milicisták megpróbálták visszafoglalni a várost. Monostorral szemben átkeltek a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak előre. Az újszőnyi állomáson négy mozdony füstjével borították homályba a várost. Egidio Macaluso olasz ezredes kérésére Érsekújvárból Komáromba rendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, amely elzárta a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lelőttek, akit az utcán találtak, köztük egy 12 éves gyereket is. Az elesett 121 munkás és katona zömét, 102 embert három nappal később közös sírba temették el a katolikus temetőben. A csehszlovák hadsereg mintegy két tucat embert vesztett a harcokban. Ez a nap véres május elseje néven vonult be a város történetébe.
A Himnusz közös eléneklése után Knirs Imre alpolgármester, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás elnöke üdvözölte a jelenlevőket, és megelégedéssel állapította meg, hogy minden rosszindulat ellenére is évről évre egyre többen tartják fontosnak részvételüket a rendezvényen. Az általa irányított társulás az említett dél-komáromi baráti csoporttal együtt 2011-ben nagyon fontosnak tartotta az észak-komáromi katolikus temetőben elhanyagolt állapotban levő síremlék felújítását. Azokét a nagyszerű magyar emberekét, akik önzetlen módon a legtöbbet: életüket áldozták Komárom egységének a megtartásáét.
A bevezető után Zetényi Csukás Ferenc író, a Horthy Miklós Társaság elnöke továbbgondolásra érdemes beszéde hangzott el „a Trianont felrajzoló komáromi vérfürdő - az 1919. május 1-jén mártírhalált halt s az azt követő megtorlások áldozatainak emlékéért“.
„Nem az egyes személy a fontos, hanem a személyek által vitt sorsok. Erről és ebben a szellemben fogok beszélni - itt, a városban, ahol a rokonságom megmaradt - s én évszázadok után is itthon vagyok otthon. Komárom. Felvidék… Valamikor régen, volt egy kor Magyarországon, amikor a magyar érdek és szellem fontosabb volt az idegennél. Amikor a honi érdekek voltak irányadóak, és mindent felülírt az összetartozás. Amikor Európa öt esztendőt jósolt csupán a bűnös módon szétszabdalt maradék-országnak, de a véreink bebizonyították azt, hogy a fajtánkon nem fog ki sem turáni-átok, sem idegenből jövő veszedelem... Bizony, azt a május elsejét nem felejtik el a komáromiak! …sok a sebesült, sok a halott… Kinek a halottai ők? Az internacionalizmus oltárán a Tanácskormánynak? A szabadságnak? A magyar-magyar összetartozásnak?...és még hol van Trianon, és az azt 18 évvel követő I. Bécsi döntés…“ – fogalmazott megemlékezése elején a szónok.
Azután feltette a gyakorta felmerülő kérdést, hogy bár „szépek az írások, érzelmekben dúskálnak a beszédek, méltóságteljesek a történelmi megemlékezések, de mi a feladat, mit tegyünk?“. Azt gondolja, hogy legalább egyet tehetünk: „A hasonlóan gondolkodókat, tenni akarókat kell egy kévébe gyűjteni, minden tisztességes, becsületes embert a sorainkba várni, aki a közös nézetet elfogadja és magáévá teszi a tanítást. Meg kell kezdeni az önszerveződést az összefogás hiánya ellenére is, ami nem a képesség hiánya ám! Annyi mindent kellene, veled közösen tennünk, Felvidék! …a nemzetek közötti toleranciát az elfogadás szintjére kell emelni, a nemzeti szuverenitást védeni, szakembereket a megfelelő helyekre, a közjót keresve. A hagyományos értékrendet visszaállítva és példának hozni az Isten, Haza, Család-fogalmát. A valós történelmet tanítani és a hamisságokat azonnal cáfolni, visszautasítani… Mennyire jó lenne az építő párbeszéd az árokásások helyett… Milyen jó lenne kimondani az igazságokat és tovább lépni… Milyen jó lenne, ha minden más kapcsán egy irányba húzna ez a papírokon megrajzolt határokkal széjjelválasztott csodálatos nemzet… …és ez az egész, csak rajtunk áll!“.
Majd az egykor Komárom felvirágoztatásáért munkálkodó dr. Zetényi Csukás István főjegyző és polgármester-helyettes által 1938-ban mondottakat idézte: „Komárom város a magyar nemzet évszázadokon át tartó különböző harcaiból mindig kivette a maga részét, ezért kellőképpen tudja értékelni a harci erényeket...“. Az ő orvos édesapja maga látta el az 1919. májusában megmaradott sebesültek sebeit.
Visszaemlékezésében az 1919-es évi áldatlan komáromi állapotot is felidézte: „Akkor májusban nem volt törvény, s ha volt is, az a törvény nem volt igazságos. IV. Károly lemondott, Tisza Istvánt lemondatták…1919-ben, Komáromban csehszlovák megszálló csapatok voltak, és a város felszabadítására érkeztek a magyar fiatalok, a haza védelmében. Hogy vörösök voltak? Hogy ne adj Isten volt közöttük néhány kommunista? Lelkük rajta! A nagytöbbség csak magyar volt!“
Zárszóként Zetényi Csukás Ferenc leszögezte: „Nekünk csak az ősi magyar nemzeti önszervező erő segíthet; a hit, a hagyomány tisztelete, a tevékeny munka. Csak végre tegyünk, csak végre… mi magyarok… mások által megrajzolt határokon innen és túl…hogy megegyezzünk…“. Majd a jelenlevőket alázattal arra kérte, hogy „hajtsuk meg fejünket az 1919. május 1-jén mártírhalált halt, és az azt követő megtorlások áldozatainak emlékéért! Isten és a város őrizze meg az övéi emlékét“.
Azután Kiss Róbert tb. Kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye magyar katolikus híveinek pasztorációjával megbízott püspöki helynökként mondott imádságot az elesett hősökért, a megáldotta emlékművüket.
Majd a kettészelt Komárom és Dunaalmás városatyái, hazai, illetve magyarországi politikai pártok és polgári társulások képviselői helyezték el koszorúikat a 102 hős tetemét rejtő tömegsírnál, amely mellett a Komáromi Szekeresgazdák képviselői álltak díszőrséget. A tömegsírban fekvő egyik áldozat, Török János hozzátartozója pedig virágcsokorral rótta le tiszteletét a hősi halált halt elődje emléke előtt.
Zetényi Csukás Ferenc ajándékkal köszönte meg a két főszervező társulás elnökének a tömegsír rendbetételét és a megemlékezések rendszeres megszervezését, továbbá az általa 2011. IX. 11-én özv. Horthy Istvánnétól kapott Fehér amulett elnevezésű nyaklánc másolatával ajándékozta meg a somorjai Szamák Zsuzsannát a Horthy Miklós Társasággal folytatott aktív együttműködéséért. Végül a jelenlevők közösen énekelték el a Szózatot.
A megemlékezés 14 órától a túlparti koppánymonostori vasúti híd déli hídfőjénél levő Áttörés-emlékműnél folytatódott, ahol Waszlavik Gazember László előadóművész harmonikázott és katonadalokat énekelt.
-
-
-
Észak és Dél, az új komáromi (e-)újság
A Komáromi Lapok - 1944. december 16. (51.szám) - volt az utolsó közös városi lap. Szerkesztősége Észak-Komáromban székelt, ottani munkatársi gárdával. A dél-komáromi megjelenésű Új Komárommegyei Hírlap hamarabb megszűnt, 1944. június 24-én jelent meg az utolsó száma. Szerkesztősége a Mussolini u. 23. (Igmándi u.23.) alatt működött, dél-komáromi munkatársakkal. Tehát a szó szoros értelemben nem beszélhetünk közös lapról, csak egy városban megjelenő két városi lapról…
73 évvel később miért gondoljuk, hogy fontos egy közös újság Észak- és Dél-Komáromban? Komárom „egy város két országban”, kisebb megszakítással immár 97 éve, az 1920-as trianoni békediktátum óta. Ennyi idő alatt a politika és a gazdaság területén a körülmények olyan eltérőek lettek, hogy sokat számára teljesen érdektelenek, értelmezhetetlenek a másik parton zajló folyamatok. Akkor miért gondoljuk úgy mégis, hogy van értelme egy közös városi újságnak? A kultúránk és a múltunk közös. Ezeken a területeken kompromisszumok nélkül is organikus egész a két Komárom. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy a gazdasági és a politikai szereplők mellett az egyesületek és polgári társulások is saját médiával rendelkezzenek, külső kötöttségek nélkül mutathassák be tevékenységüket, kezdeményezéseiket, eredményeiket. Talán ilyen módon is fel tudjuk hívni az emberek figyelmét, hogy milyen érdekes, különleges városban élnek. Bízunk abban, hogy e lap segítségével a felnőttekben erősödik, a gyermekekben kialakul a Komárom iránti nagyobb érdeklődés és szeretet, megjelenik a lokálpatriotizmus érzése….. esetleg példánk alapján más, a történelem viharában szétszakadt település, tájegység is kedvet kap a közös munkára..
A kezdeményező Endresz Csoport Kulturális és Szabadidős Egyesülethez alapítóként csatlakozott Észak-Komáromból az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, Kárpátia Sport Polgári Társulás, a T(e).Ü(gyed).KÖR Polgári Társulás, a Villa Camarum Polgári Társulás. Dél-Komáromból a Kemence Hagyományőrző Gasztrokulturális és Közösségfejlesztő Egyesület, a Szőnyi Lovas Sportegyesület, a Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület, a Szőnyi Alkotókör, a Tolma Baranta Csapata, a Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete és az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület.
Nagy lelkesedéssel és várakozással kezdünk a munkába. Reméljük, a valós és használható tartalommal sikerül sokak érdeklődését felkeltenünk, még pezsgőbbé tenni a város életét. Fontosnak érezzük, hogy mind több komáromi ismerje meg a város nagyszerű múltját és aktívan vegyen részt a jelen kulturális életében. Ehhez szeretnénk hozzájárulni az újság elindításával.
Arlett TamáselnökEndresz Csoport
Oldalak
