Ugrás a tartalomra

Menu
  • Bemutatkozás
  • Aktuális híreink
  • Felhívások
  • Endresz György
    • Endresz György élete 20 éves koráig
    • Endresz György a hadseregben
    • Endresz György és a polgári repülés
    • Endresz György és a az utókor
  • Az óceánrepülés
    • Az óceánrepülés utóélete
  • Média publikációk
  • Elismeréseink
  • Kapcsolat

Aktuális híreink


  • A Komáromi Áttörés 99. évfordulója 2018. május 1.


  • Megemlékezés az 1919-es komáromi áttörésről.


  • 125 éve született Endresz György az első magyar óceánrepülő pilóta

    Százhuszonöt éve, 1893. január 6-án született Endresz György pilóta, aki Magyar Sándor navigátor társaságában első magyarként, a világon tizenötödikként repülte át az Atlanti-óceánt.

     

    Endresz György Perjámoson (ma Periam, Románia) született egy sváb család gyermekeként. Tizenhat évesen Szegedre került cseregyerekként, ekkor tanult meg magyarul. Az első világháborúban pilótaként szolgált, 1915-ben megszökött az orosz fogságból. Négy igazolt légi győzelemmel dicsekedhetett, és több kitüntetést kapott bátorságáért. 1921-ben részt vett a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi felkelésben, melynek eredményeként népszavazást tartottak Sopron és a környékén fekvő nyolc falu Magyarországhoz tartozásáról. Ezt követően, a trianoni béke nyomán elrendelt teljes magyarországi repülési tilalom feloldása után az Aero Express légitársaság pilótája lett, később a német Junkers repülőgépgyárnál dolgozott, majd a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett.

    Az Atlanti-óceán átrepülését az 1926 óta Kanadában élő pilóta, Magyar Sándor vetette fel azt követően, hogy 1927-ben az amerikai Charles Lindbergh - első emberként - egyedül repült New Yorkból Párizsba. A vállalkozáshoz amerikai magyaroktól kért - és kapott - támogatást, majd az ügy mellé állt a magyar területi revíziót támogató angol sajtómágnás, Lord Rothermere is. Ő javasolta, hogy a gépet kereszteljék Justice For Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak névre.

    A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vásároltak, a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A magyar pilóták számos változtatást hajtottak végre a járművön, növelték az üzemanyagtartályok számát, módosítottak a futóművön és a függőleges vezérsíkon.

    Endresz és Magyar 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-foundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc órával később tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A sors iróniája, hogy a több mint ötezer kilométeren át kifogástalanul működő motor a magyar légtérbe lépve akadozni kezdett, végül teljesen leállt az üzemanyag-ellátás. Mint később kiderült, a pilóták korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra, és lett volna annyi üzemanyaguk, amennyivel elérik a mátyásföldi repülőteret.

    A pilóták Bicske közelében, Felcsút és Csákvár között siklórepülésben landoltak, a göröngyös talajon a gép megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a balszárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. Innen külön repülőgép vitte őket Mátyásföldre, ahol hatalmas ünneplésben részesítették őket, érkezésük hírére még a kormány is berekesztette ülését.

    A két óceánrepülő 26 óra és 20 perc alatt 5770 kilométert tett meg, és három világrekordot is felállított: a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, továbbá óránkénti 250 kilométeres átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább az öreg kontinensen.

    Endreszt és Magyart július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén, majd a Várban fogadta őket Horthy Miklós kormányzó, aki mindkettőjüket kitüntette, és Endreszt szolgálaton kívüli őrnaggyá, Magyart szolgálaton kívüli századossá léptette elő. A pompás fogadtatásba azonban politikai felhangok is vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett propagandacélokra is felhasználni.

    Endresz nem sokkal élte túl az utat: 1932. május 23-án Bittay Gyula rádiótávírász navigátorral az óceánrepülők római kongresszusára tartott, amikor gépük a Róma melletti Littoria repülőtéren leszálláskor lezuhant, mindketten életüket vesztették. Endresz helyét a kongresszuson üresen hagyták. Halála után több utcát, teret neveztek el róla, köztük a Déli pályaudvar előtti teret is, de ezeket a közterületeket 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. Ma már utca őrzi nevét Budapesten, Egerben és Pécsett is.

    A pilóták bravúros teljesítményéről évtizedekig szó sem eshetett. 1981-ben aztán a Magyar Repülő Szövetség megemlékezett az út 50. évfordulójáról, még emlékkövet is állítottak a leszállás helyszínén. A kiadványokon és a plaketteken azonban csak a gép jobb oldala látszódhatott, mert a bal oldalra volt felfestve a Justice For Hungary felirat. 1992-ben a római nagykövetség kertjében felavatták Endresz és Bittay emlékkövét, 2006-ban, az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet állítottak azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. A felcsúti általános iskola 2005 óta viseli Endresz György nevét. 1991-ben róla nevezték el a budaörsi repülőtéren üzemelő sportrepülő egyesületet.

     

    Forrás: http://www.hirek.sk/multunk/20180104125216/Endresz-Gyorgy-az-elso-magyar-oceanrepulo-pilota-125-eve-szuletett.html

    További cikkek:

    http://www.vitezirend.com/rovatok/hirek/125_eve_szuletett_vitez_endresz_gyorgy/

    http://minap.hu/cikkek/endresz-gyorgy-emlektablat-avattak-miskolcon-kepgaleriaval

    https://nullahategy.hu/szazhuszonot-eve-szuletett-endresz-gyorgy-az-elso-magyar-oceanrepulo-pilota/


  • 40 éve tért haza a Szent Korona

    Negyven éve tért haza a Szent Korona! címmel február 27-én az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás által szervezett Komáromi Polgári Esték című rendezvénysorozat keretében került sor a magyarországi dr. Bene Gábor jogász és Zetényi-Csukás Ferenc író vetítéssel színesített előadására a helyi Viking vendéglőben.

    A koronázási ereklyék 1978. január 6-án kerültek vissza Magyarországra

    Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd felkérte Publik Antal magyarországi előadóművészt arra, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondja el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét.

    Ezt követően Zetényi-Csukás Ferenc író röviden ismertette a magyar koronázási ereklyék történetét, amelyeket a II. világháború idején, 1944 októberében a budai Várban ástak el a koronaőrök. Majd azokat a hatalomra került Szálasi Ferenc kiásatta, s a Szent Koronára tette le esküjét. A szovjet csapatok elől a királyi ékszert Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot pedig egy ládában rejtették el. Miután az őrök amerikai fogságba estek, elárulták a rejtekhelyet, ahonnan az ereklyék épségben kerültek elő.

    Az Egyesült Államokba szállított kincseket 1945 és 1953 között nyolc különböző helyen őrizte az amerikai hadsereg, azután a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermébe kerültek. Mivel 1977-re Magyarország és az Egyesült Államok viszonya jelentősen javult, ezért Jimmy Carter elnök 1977 végén úgy döntött, hogy a koronázási ereklyék viszakerülhetnek Magyarországra. Döntése nagy vitát váltott ki a kongresszusban, s az ellen tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori kommunista rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza az amerikai népet képviselő Cyrus Vance külügyminiszter, kikötve, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Zetényi-Csukás Ferenc pozitívumként említette, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) akkori főtitkára amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.

    Zetényi-Csukás Ferenc: a  Szent Korona 55 magyar király fejét ékesítette

    Zetényi hangsúlyozta: a Szent Korona még a mindenkori magyar királynál is nagyobb erősséget jelent, a király felett is áll. A koroknát 55 magyar király viselte, 3 király fején azonban sosem volt.

    A Szent Koronát hazatérése után a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között - a jogarral és az országalmával együtt - a Parlament kupolacsarnokába került, ahol a nagyközönség folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

    Zetényi-Csukás Ferenc történelmi áttekintése után a Szent Korona misztériumával és a magyarságtudat erősítésével kapcsolatos érzéseinek, gondolatainak adott hangot. Egyebek mellett megjegyezte: a Szent Korona mindig is összetartotta a magyarságot, miközben a többi nemzetiséget is befogadta maga alá. A magyarság pedig mindig akkor volt sikeres, amikor összefogott, s a mára megváltozott értékrend közepette is a széleskörű összefogásunkra van szükség. „A múltról mindig emlékezni kell, a jelenben pedig cselekedni kell a jövőért”- fogalmazott.

    A kisebbségeket is egyenrangúnak tekintő, példa értékű állameszméről

    Dr. Bene Gábor jogász előadása elején elmondta, jogászként a Szent Korona kapcsán nem magáról a tárgyról akar beszélni, hanem arról az állameszméről, hogy több nemzeti kisebbség is tagja volt a Szent Koronának, s egyenlő bánásmódban részesült.

    „A kárpát-medencei magyarság hajdanán ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket adta meg minden egyes népnek, tehát a magyarnak, a rácnak, az oláhnak, a tótnak..., amely a Szent Korona-alkotmányosságban részt vett. Számomra mindig is fájdalmas dolog az, amikor bárki azt állítja rólunk, magyarokról, hogy valamiképp elnyomtuk a nemzeti kisebbségeket. Erről szó sincs! Például nézzük azt, hogy hány szerb vagy román nyelvű iskola volt a Monarchia Magyarországában! Nagyon örülnék annak, ha jelenleg ugyanannyi magyar nyelvű iskola lenne Romániában vagy Szerbiában. Egy olyan állameszméről beszélek, amely kapcsán nem alakult ki nacionalista túlsúly, sőt, az származására való tekintet nélkül teljes mértékben egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosított mindenki számára. Tehát a magyarságot elnyomóként beállító vád hamis!“ – hangsúlyozta.

    Bene Gábor: a főhatalomba kell visszahelyezni a Szent Koronát   

    A Szent Korona-alkotmányosságnak egy nagyon fontos elemeként említette azt is, hogy a főhatalmat sosem lehet a hibákkal rendelkező ember kezébe tenni.

    „Hihetetlenül nagy probléma, ha kisebb-nagyobb hibákkal rendelkező emberek kezébe teszik le a főhatalmat. Amíg ugyanis a Szent Korona kezében volt a főhatalom, addig a szokásjog rendszere tökéletesen korlátok közé tudta szorítani azokat az emberi hibákat, amelyek hajdanán is megvoltak. A Szent Korona-állameszme egy tökéletes állameszme, amit azonban gyarló, hibákat elkövető emberként az elődeink sosem tudtak teljesen tökéletesen megvalósítani. Ez azonban még mindig jobb helyzetet eredményezett, mint manapság a teljesen tökéletlen monetáris-pénzügyi diktatúra megvalósítása“ - magyarázta.

    Portálunk kérdésére, hogy jogászként számára mit jelent a Szent Korona 40 évvel ezelőtti hazatérése, megjegyezte, erről kissé furcsa véleménye van. "Azt Cyrus Vance amerikai külügyminiszter azokkal a szavakkal adta át, hogy a Szent Koronát a magyar nép, nem pedig a kommunista rendszer kapja vissza. Azzal a feltétellel, hogy szent ereklyénk a méltó helyére kerüljön. Nos, úgy vélem, hogy a magyar Szent Korona méltó helye a főhatalom. Sajnos, a kommunista rezsim teljesen alkalmatlan volt arra, hogy a főhatalomba a Szent Koronát visszahelyezze, és legnagyobb fájdalmam az, hogy a globalista rendszer még inkább alkalmatlan arra, hogy azt a főhatalomba visszahelyezze“.

    Hozzáfűzte: Magyarországon, illetve a Kárpát-medence egészében csakis egy olyan személy kezébe lehet letenni a főhatalmat, amely nem zsarolható, nem félemlíthető meg, nem fogható pénzpórázra, nem szervezhető be stb. "Ez a személy pedig a Szent Korona – azért személy, mert mi, magyarok mindannyian a tagjai vagyunk, sőt, annak a Felvidéken a tótok, a Délvidéken a rácok, Erdélyben az oláhok is tagjai voltak, velünk együtt megélve egy sorsközösséget. Ha pedig egykor a tagjai voltak, akkor az én elképzelésem szerint ma is a tagjai, ez alól nem lehet kitérni. Esetleg csak a tudatunkat fertőzte meg egy monetáris diktatúra – egy olyan bankárkaszti világ, amely elhitette velünk azt, hogy nincs Isten, hanem Isten helyén a pénz van“ - fejtette ki.

    Remélhetőleg megszűnik a nemzetet megosztó pártoskodás

    Bene Gábor végül elmondta: a magyarság jövőjét illetően reméli, hogy helyreáll majd a Szent Korona főhatalma, megszűnik a nemzetet megosztó pártoskodás és a történelemhamisítás, s összefogásunk előbb-utóbb gyümölcsözőnek bizonyul.

    „Ha kifejezetten jogi szempontból nézem a helyzetünket, akkor kijelenthető, hogy előbb-utóbb helyre kell állnia a Szent Korona főhatalmának. Végre meg kellene szűnnie a pártoskodásnak, amiről Széchenyi István azt mondta: a pártoskodás megosztja a nemzetet. Véget kellene vetni a történelemhamisításnak, hogy például egyesek a magyar királyainkból más nemzetek királyait kreálják, illetve letagadják azt, hogy a török időkben a Délvidékről milyen sok rác menekült át Magyarországra, ahol befogadásra talált és jó magyar emberré vált. Úgy gondolom, hogy közös a sorsunk itt, a Kárpát-medencében, és végre fel kellene ismernünk azt, hogy egymásra vagyunk utalva! Egyúttal el kellene utasítanunk Nyugat-Európa zsarnokságát, ami valójában a monetarizmus – a pénzhatalom zsarnoksága! Ha ezt felismerjük, akkor jól tudunk majd együttműködni és sikeresek lehetünk itt, a Kárpát-medencében“ – mondta dr. Bene Gábor.

    Forrás: http://www.hirek.sk/itthon/20180227232640/A-Szent-Korona-mindig-is-osszetartotta-a-magyarsagot-osszefogasra-van-szukseg.html

     

     


  • V. László élete

    Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, az Endresz Csoport Egyesület és a dél-komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár közösen szervezte meg február 20-án, kedden 18.00 órai kezdettel Bencze Dávidnak, az Eszterházy Károly Főiskola doktoranduszának V. László élete című előadását a Jókai Mór Városi Könyvtárban.


  • Konferencia: Észak-komáromi református- és evangélikus temető teljes körű felmérése

     

    Az Endresz Csoport Egyesület, az Egy Jobb  Komáromért Polgári Társulás, a Komáromi Seresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Tolma Baranta Csoport és a Komáromi Szakállasak Közhasznú Egyesület közösen szervezi meg október 11-én, szerdán 9.00 órai kezdettel Az Észak-komáromi református- és evangélikus temető teljes körű felmérése – A Kárpát-medencei temetők teljes körű felmérésének mintaprojektje című konferenciát a komáromi vár Lőporraktár Rendezvényközpontban.

    A rendezvény védnöke Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

    A részletes program:

    9.00 Regisztráció

    9.30 Megnyitó – Szász Jenő, a NSKI elnöke

    09.45 Kárpát-medencei temetők teljeskörű felmérésének mintaprojektje – Arlett Tamás, Endresz Egyesület

    10.15 Az adatfelvétel gyakorlati kérdései – Nagy Miklós a kol.

    10.40 Az adatfeldolgozás kihívásai – Rabi Lenke

    11.00 Szünet

    11.15 A felmérés hatása a város és a polgári társulások, egyesületek együttműködésére – Knirs Imre

    11.35 A projekt Kárpát-medencei lehetséges hasznosulása – Szász Jenő

    11.55 A régi komáromi református temető feltárása – Ratimorsky Piroska

    12.15 A komáromi református temetőben található 1. világháborús sírok – Bálint Ferenc

    12.35 Pap Gábor református püspök élete – Beke Fritz Éva

    12.55 A komáromi református temető feltárásának jelentősége – Fazekas Zsuzsanna

    13.20 Ebéd


  • Mintaprojekt lett a komáromi kezdeményezés

     
    N. T./HELYI HÍRADÓK - 2017. október 11. | 14:13:13
    Mintaprojekt lett a komáromi kezdeményezés
     

    A Kárpát-medencei temetők teljes körű felmérésének mintaprojektje címmel zajlott konferencia szerdán Észak-Komáromban. A helyi program célja, hogy a városban található református- és evangélikus temetőket feltérképezze és dokumentálja.

    Szerdán délelőtt az észak-komáromi Öreg-vár lőporraktárának épülete adott otthont annak a konferenciának, mely a Kárpát-medencei temetők teljes körű felmérését célozza. A mintaprojekthez kapcsolódó rendezvény fővédnöke Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke volt.

    Mintegy másfél éve indult el egy nem mindennapi kezdeményezés a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesületnek és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulásnak, valamint több helyi hagyományőrző egyesületnek köszönhetően a városban. A szervezetek ugyanis minden évben megemlékeznek egyebek között a komáromi áttörés évfordulójáról is, például az észak-komáromi katolikus temetőben található tömegsírnál.

    „Ezeken az alkalmakon látjuk, hogy mennyire elhanyagolt, mennyire pusztul a temető, ami ráadásul egy történelmi város sírkertje” – mondta el a Helyi Híradóknak Arlett Tamás. Az Endresz Csoport Egyesület vezetője hozzátette: ekkor merült fel bennük, hogy egy-egy sírt rendbe tesznek vagy feltérképezik és dokumentálják az egész temetőt a jelenlegi állapotában.

    Ezután indult el az Észak-Komáromban található református- és evangélikus temetők felmérése, mivel elsőre a katolikus temető nagy falat lett volna az egyesületeknek. Eddig mintegy 3700 sírt térképeztek fel és láttak el GPS koordinátákkal a program résztvevői. Így ha valaki családfát szeretne kutatni, már az az interneten is el tudja érni a sír fotóját és a rajta szereplő feliratokat.

    Mintaprojekt lett a komáromi kezdeményezés
     

     

    Fazekas Zsuzsanna a konferencián a felmérés jelentőségéről beszélt. Az észak-komáromi református egyházközség lelkésze kiemelte: fontos, hogy megőrizzük és védjük temetkezési helyeinket. 

    Bali János a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója kitért arra is beszédében, hogy az intézet a magyar nemzet egyesítésének ügyét szolgálja határon átnyúlóan.

    „A temetőink nem pusztán halottaink nyughelyei, hanem olyan jelképes helyek, amelyek a helyi magyarság emlékezetét is biztosítják” – hangsúlyozta  Bali János.

    A konferencia szervezői ezzel a mintaprojekttel biztatják a többi Kárpát-medencében található települést is, hogy térképezzék fel múltjukat és dokumentálják a temetőiket.


  • Mintaprojekt a temetőfelmérések kapcsán Észak-Komáromban

    A temető a közösségi összetartozás jelképe

    Írta:

     Szalai Erika

     -

    2017.10.11.

    PrintFriendly and PDF
     

    Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke a konferencián (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

     

    A komáromi vár Lőporraktárában ma rendezték meg azt a konferenciát, amely rendhagyó módon a jelenleg is folyamatban lévő temetőfelmérés mintaprojektjét mutatta be. Az észak-komáromi református- és evangélikus temető teljes körű felmérésének folyamata a szervezők reményei szerint a jövőben kiterjeszthető lehet a Kárpát-medencei temetőkre is.

    Komáromban az északi és déli oldal civilszervezeteinek összefogásával még 2016-ban indult el az a mintaprojekt, amelynek során a mai napig 37 önkéntessel 3600 sírt kerestek fel, tájoltak be és dokumentáltak az észak-komáromi református- és evangélikus temetőben. A dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás kezdeményezéséhez a következő civilszervezetek csatlakoztak: a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Tolma Baranta Csoport és a Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület, valamint magánszemélyek. A szakmai konferencián elhangzott, hogy a civilszervezetek tagjai közösen és intézményesen dokumentálják az itt található sírokat, a későbbiekben pedig egy átfogó adatbázis készítése a cél, melyre további kutatások épülhetnek.

    Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke részletesen beszámolt a temető teljes körű felméréséről, melynek dokumentációja általános és egységes, az elsődleges szempont pedig az állapotrögzítés. „A huszonnegyedik órában vagyunk, mérhetetlen a pusztulás, ami a sírok állapotát illeti“ – fogalmazott Arlett, aki hozzátette, nincs fontossági sorrend, minden sírt rögzítenek. Hangsúlyozta, a felmérés a későbbiekben elemzések, összehasonlítások alapja is lehet, például az etnikai összetétel változásának vizsgálatakor.

    Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    A sírokról egy közeli és egy távolabbi kép is készül, sok esetben azonban a sírfeliratok nehezen olvashatóak, illetve megrongálódtak. A feliratokat, amennyiben lehet, írásban is rögzítik – számolt be Arlett Tamás. A felmérés általános, egységes, összehasonlító módszerre épül, melynek köszönhetően bárhol, bármilyen körülmények között megvalósítható. Az önkéntesek az egyes feladatokat külön munkacsoportokban végzik a helyszíni felmérésektől az adatrögzítésig. Az így elkészült dokumentáció hasznos lehet továbbá a védelemre méltó sírok kiválasztásánál, vagy a felújításra szoruló sírok regisztrálásánál is – magyarázta Arlett Tamás.

    Az adatfelvétel gyakorlati kérdéseiről Nagy Miklós, az Endresz Csoport alelnöke számolt be. Ebből kiderült, a sírokat 18 műholddal dolgozó GPS-szel mérték be, 30 centiméteres pontossággal. Fejfától lábig két ponton mérik be a sírokat, ennek alapján a GPS pontközépre teszi a koordinátapárt, amelyeket térképen is rögzítenek. A felvett adatokat jegyzőkönyvezik, de munkanaplót is vezetnek a temetőben töltött órákról – tudtuk meg.

    Nagy Miklós, az Endresz Csoport Egyesület alelnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    Az Endresz Csoport Egyesület észak-komáromi partnere, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, Knirs Imre alpolgármester a temetőfelmérés társadalmi hatásáról szólva elmondta, az értékteremtő munkának a lokálpatriotizmus erősítése mellett igazi közösségformáló jellege is van. Hangsúlyozta, a felmérésben résztvevők mindannyian önkéntesként, szabadidejüket feláldozva végzik ezt a feladatot. Knirs Imre szerint a református és evangélikus temető felmérése után remélhetőleg sor kerülhet a katolikus temető felmérésére is, bár az méreteiben kétszerese az előbbinek.

    Arlett Tamás portálunknak elmondta, elsődleges szempontjuk az értékmentés. Konkrét végeredményről még nem tudott beszámolni, hiszen a mintaprojekt időtartamát sem tudják egyelőre felmérni. „Önkénteseink munka, illetve tanulás mellett végzik ezt a feladatot, saját eszközökkel dolgozunk, ezért nem igazán költségigényes, ám a munkafolyamatot az időjárási tényezők is befolyásolják “– fogalmazott.

    A konferencia közönsége (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    Arlett fontosnak tartja, hogy a nyilvánosságnak beszámoljanak az eddigi eredményeikről, legfőképpen azért, hogy másoknak mintával szolgáljanak. Elmondta, a temetőfelmérés elsődleges célja a teljes körű dokumentálás, amelyet elvétve végeztek eddig. „Ha ez egy mozgalommá tud válni, akkor annak örülünk, hiszen ez az álmunk. De csak ha ezt az egy temetőt mérjük fel, már akkor is értéket hoztunk létre az utókor számára” ‒ mondta. Az Endresz Csoport elnökétől megtudtuk, a munka végeztével szeretnének egy írásos, módszertani útmutatót készíteni és szívesen vállalják minden ellentételezés nélkül, hogy tapasztalataikkal segítik a hasonló kezdeményezéseket. A mintaprojektről és a felmérés módszertanáról az Endresz Csoport Egyesület nyújt bővebb tájékoztatást az info@endreszcsoport.hu címen vagy a 0036/30 423 8802-es telefonszámon, de a közösségi hálón is fel lehet velük venni a kapcsolatot.

    Bali János, az NSKI kutatási igazgatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    A rendezvény védnöke Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke volt, akinek köszöntőjét a konferencián Bali János, az NSKI kutatási igazgatója tolmácsolta, melynek központi gondolata szerint a temetők a közösségi összetartozás jelképei is egyben. A szakmai konferencián tartott előadásában Bali János a halál, a sír, és a temető magyar nemzeti kultúrában betöltött szerepéről beszélt. Véleménye szerint a sírjelek, a sírok gondozása és felmérése túlmutat egy helyi közösség emlékezetén. „A nemzet szempontjából tehát fontos, hogy minél több ilyen projekt megvalósuljon, hiszen ez a kérdéskör elválaszthatatlan a nemzeti gondolattól” – fogalmazott.


  • Magyar múltról árulkodó, temetőmentő felmérés Komáromban

    2017. október 06., péntek 8:31 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

     

    KOMÁROM. Újabb fejezetéhez ért a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással és további partnerszervezetekkel közel két évvel ezelőtt elkezdett hiánypótló önkéntes tevékenysége: az észak-komáromi református és evangélikus temető teljes körű felmérése és dokumentálása, ami mintaprojektként szolgálhat további temetők esetében. Az eredményeket jövő héten szakmai tanácskozáson értékelik.

    Október 11-én 9 órától a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, dr. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke védnökségével konferenciát rendeznek az észak-komáromi „Lőporos rendezvényközpontban“.

    Előfordulhat, hogy pár évtized múlva egyes temetőkben csak elvétve lehet majd magyar sírhelyeket találni, amelyek bizonyíthatnák az őshonos kisebbség egykori ottlétét, illetve a lakosság hajdani etnikai összetételét. Az észak-komáromi református temetőben 2015-ben indított kezdeményezés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének erkölcsi támogatásával valósul meg. Részleteiről Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke tájékoztatta portálunkat.

    - Milyen elgondolásból indították az észak-komáromi református és evangélikus temető teljeskörű felmérését és dokumentálására vonatkozó mintaprojektet?

    - A Komáromi Áttörés elnevezésű rendezvényünk kapcsán többször megfordultunk a komáromi temetőkben, ahol azt láttuk, hogy egyes sírhelyek komoly enyészetnek vannak kitéve. Tudatosítottuk, hogy meg kellene őrizni azok jelenlegi állapotát. Erre két módszer kínálkozott. Az egyik az lehetett volna, hogy nekiállunk rendbehozni egy-egy kiválasztott sírt, miközben a többi tönkremegy. A másik pedig az volt, hogy bár egyiket sem hozzuk rendbe, de valamennyiről fényképes dokumentációt készítünk a pontos helymeghatározással, méretekkel és feliratokkal együtt, s mindez majd a későbbiekben különféle elemzések, kutatások, összehasonlítások alapját képezheti. Mivel a sírok teljes körű bemutatása mellett döntöttünk, nem válogattunk aszerint, hogy abban ki nyugszik. A felmérés során azt is tapasztaltuk, hogy egyes sírokról első pillantásra ki sem deríthető, hogy azokban ki alussza örök álmát, de az esetleges későbbi kutatások során minderre fény derülhet.

    - Mikor kezdődött az érdemi munka, s abban részt vettek-e más civil szervezetek képviselői is, illetve sikerült-e erre a célra anyagi támogatást szerezniük?

    - Bő másfél évvel ezelőtt kezdődött a felmérésünk, amelyhez csatlakozott az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Tolma Baranta Csoport, a Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület és a Kárpátia Sport Polgári Társulás, valamint több magánszemély is. Eddig harmincheten végeztük az érdemi munkát, van köztünk régész, református lelkész, helytörténész, könyvtáros, agrármérnök, közgazdász, diák... – csupa olyan ember, aki ezt a felmérést fontosnak tartja, ezért a hétvégi szabadidejéből szívesen áldoz erre a célra, és teljesen önkéntes alapon ingyenes munkát végez. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) viszont anyagi támogatást nyújtott a szerdai konferenciánk megrendezéséhez.

    - A felmérést az észak-komáromi református és evangélikus temetőben, Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének pártfogásával végzik. Miért éppen ezekre a temetőkre esett a választásuk, munkájuk során milyen visszajelzéseket kaptak?

    - Előzőleg a katolikus temetőt is szemrevételeztük, de mivel ott jóval több sírhely van, mint az „egybenőtt“ református és evangélikus temetőben, beláttuk, hogy annak teljeskörű felmérése jóval több évet venne igénybe, ezért inkább a másik két temetőre esett a választásunk. Ez azért is volt jó választás, mert főleg a református temetőben sok jeles komáromi személyiség nyugszik, akik munkásságukkal a város felvirágoztatását szolgálták. Mindez összecseng a jelmondatunkkal: csak a múltat ismerve épülhet a jövő. Fazekas László református püspök úrral levélben tudattuk, hogy szeretnénk elvégezni ezt a felmérést, miközben fizikális hatások nem érik a sírokat. Kezdeményezésünket a püspök úr és a temetők fenntartója is örömmel fogadta, hiszen ezzel a temetők nyilvántartását is gazdagítjuk. Annak az is a hozadéka, hogy az összegyűjtött adatokból a lakosság hajdani etnikai összetételére is következtetni lehet. A velünk kapcsolatba került hozzátartozók pedig azért örültek e felmérésnek, hogy ha netán valamilyen természeti katasztrófa során megsemmisülnének rokonaik sírhelyei, akkor legalább az adatbázisunkban megmaradna az azokkal kapcsolatos fényképes dokumentáció. A több ezer sírt érintő eddigi munkálkodásunk során tehát csupa pozitív visszajelzéssel találkoztunk. Nehezítő tényezőnek inkább csak a természet számított, hiszen a régebbi sírok javarészét gaz fedi, az idő vasfoga lekoptatta a feliratokat stb.

    - A sírok fényképdokumentációját már elvégezték. Hol tartanak a begyűjtött adatok feldolgozásában?

    - Még folyamatban van a GPS-koordináták meghatározása és a digitális adatlapok elkészítése. Ezentúl ugyanis a fényképen kívül az is jelöli majd az adott objektumot, vagyis egy GPS-es térképet készítünk a feltárt sírhelyekről. Reményeink szerint tavaszra elkészül a keresőprogramunk, amely segítségével majd egy-egy elhunyt személy neve vagy születési adatai alapján a több ezer sírhely közül a világhálón is megkereshetővé válnak a konkrét sírhelyek. Mivel azonban valamennyi sírfeliraton nem szerepelnek az ott nyugvók pontos adatai, korlátozott lesz a sírhelyek kereshetősége. A II. világháború előtt állított sírokon is alig olvashatók a feliratok, azokhoz szinte a 24. órában érkeztünk. Mi ahhoz kevesen vagyunk, hogy további kutatásokat végezzünk a hiányzó sírfeliratok kutatása terén, ezt majd talán elvégzik a helytörténészek. Ehelyett a mintaprojekt során egy olyan általános protokollt dolgoztunk ki, amely majd a későbbiekben további temetkőben is alkalmazható lesz.

    - Mi a szándékuk a szerdai konferencia megrendezésével, kiknek a részvételére számítanak, s milyen előadások hangzanak majd el?

    - Konferenciánkon szeretnénk összesíteni és továbbadni tapasztalatainkat, valamint szívesen hallgatjuk meg a másféle tapasztalatokkal rendelkező szakembereket is, akik minősíthetik az általunk végzett felmérést is. Például elhangzik majd Ratimorsky Piroska régész-muzeológus régi komáromi református temetőről szóló előadása. Bálint Ferenc, a HM Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának főmuzeológusa pedig majd az ugyanott található I. világháborús sírokról szolgál új ismeretekkel. Ezen a tanácskozáson nemcsak számvetést készítünk, arra is kiváncsiak vagyunk, hogy esetleg másutt van-e igény hasonló felmérésre. Szívesen látjuk majd magunk között a téma iránt érdeklődő egyházi és civil szervezetek, egyesületek képviselőit. Nagy örömünkre elfogadta meghívásunkat dr. Szász Jenő, a Nemzetstartégiai Kutatóintézet elnöke is, aki védnökséget vállalt a tanácskozás felett, s projektünk Kárpát-medencei lehetséges hasznosulásáról osztja majd meg gondolatait a jelenlevőkkel. Mindez jelzés értékű, hogy tényleg fontos, hiánypótló munkát végzünk. Megígérte, hogy eljön közénk Szilvássy István, a Magyar Település- és Településfejlesztők Szövetségének elnöke is, valamint Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, aki A felvidéki sírhelyek egy adatbázis tükrében címmel előadást is tart nekünk. A felsorolt jeles személyiségek jelenléte szavatolja, hogy kezdeményezésünk ne fejeződjön be Komáromban, hanem mintaprojektünket máshol is hasznosítsák. A legveszélyeztetettebb temetők a diaszpórában találhatók, ahol már egyre kevesebb magyar él. Ráadásul az ottani magyar sírhelyeket a vandálok gyakran feldúlják, vagy már nincs, aki gondoskodjon azokról, így egyre romlik az állaguk, esetleg azokra napjainkban rátemetnek. Mindezek következtében pár évtizeden belül nagyon nehéz lesz megállapítani az adott település egykori etnikai összetételét és azt, hogy kik is nyugszanak a régi sírokban. Előfordulhat, hogy ezeken a településeken lassan minden magyar sírhely eltűnik. Emiatt is reméljük, hogy egyre több felvidéki település csatlakozik a kezdeményezésünkhöz.


  • Lezsák SándorPetőfi Sándor mellszobra előtt Komáromban

    Ma a keresztény hit iránt ellenséges mohamedán bevándorlók millióit akarják betelepíteni Európába egyes politikusok

    Lezsák Sándor – 2017.09.28. 01:52 

    Kedves Komárom!

    A helybéliek áldozatkészségével, a Lakitelek Népfőiskola támogatásával készített, Lantos Gyöngyi és Máté István szobrászművészek munkái révén, ismét egy alkotással gyarapodik Komárom magyar kulturális emlékeket és a történelmi múltat idéző szoborparkja, Petőfi Sándor szobrával. Jókai Mór szobra már közel egy évszázada összeforrt Komárom mindennapjaival, Klapka Györgyé és az aradi vértanúk emlékműve szintén. Az utóbbi negyed évszázadban avatták fel Csokonai Vitéz Mihály szobrát, Szent István király lovas szobrát, Selye János mellszobrát, Lehár Ferenc bronzszobrát, Kaszás Attila egész alakos szobrát, Szent Imre bronz mellszobrát, és a kitelepítettek, elhurcoltak emlékművét. Szerte a világon minden magyarok által is lakott település közterületén kellenek olyan helyszínek, ahol a nemzeti és egyházi ünnepeinken, jeles évfordulókon közösen ünnepelhetnek nemzettársaink.

    Petőfit sok személyes és emberi kapcsolat fűzte Komáromhoz. Még nem volt húszesztendős, amikor a Jókai családnál vendégeskedve itt írta meg a Dunánál című versét 1842-ben. Két év múlva az Erzsébet-szigeten időzött Jókaival – azon a szigeten, ahol Csokonai Vitéz Mihály megismerkedett Lillával. 

    Petőfit erős barátság fűzte Egressy Bénihez, a Szózatot megzenésítő zeneszerzőhöz. Egressy megzenésítette Petőfi több versét, többek között a Nemzeti dalt is. Egressy 1849 nyarától a komáromi várat védő honvédek között harcolt és a vár védelmében tanúsított bátorsága révén érdemelte ki a „Komárom hőse” címet.

    Itt emlékezhetünk meg Kuppis Vilmosról is, aki Petőfi barátja és bajtársa a katonai pályán, mert szinte egy időben álltak be katonának 1839 őszén. Petőfivel levelezett később is. Itt élt Komáromban.

    Hadd említsük meg a komáromi írófejedelem, Jókai Mór és Petőfi Sándor utolsó találkozását. 1849 májusának végén Budavár bevételének a tiszteletére díszebéd volt a Nemzeti Múzeum nagytermében. Az ebéden Jókai és Petőfi egymással szemben kaptak helyet. Több pohárköszöntő elhangzott, Jókai azokra a leendő hősökre emelte a poharát, akik a szabadságharc folyamán még ezután fognak elesni. Zavart csend támadt – a szemben ülő Petőfi fölemelte a poharát és koccintott vele – majd azt mondta: „Köszönöm pajtás, hogy rám köszöntötted a poharadat!”

    Mintegy két hónap múlva a köszöntő Petőfi sorsában is beteljesedett!

    A hetvenes évek elején egy tanyasi iskolában tanítottam Lakitelek mellett, Szikrában. Nyáron egyedül jártam be Segesvár környékét. Fényképet akartam készíteni Ispánkútról, Petőfi halálának feltételezett helyszínéről. Órákon át bolyongtam, erre küldtek, arra küldtek, de a keresett kutat nem találtam. Estébe hajlott már, amikor Székelykeresztúron kötöttem ki. Hatalmas körtefa alatt, egy padon megpihentem. Öreg, fehér hajú tanító ült mellém és szólított meg, hogy mi járatban vagyok. Elmondtam, hogy Kecskemét mellett egy tanyasi iskolában tanítok, és azt a helyet keresem, ahol Petőfit egy kozák dzsidás halálra döfte.

    Az öreg tanító szelíden mosolygott – ne keresse azt kedves, fiatal barátom – mondta –, Petőfi Sándornak a Kárpát-medencében minden faluban lehetne bölcsője is, meg koporsója is. Az öreg tanító mondata olyan útravaló volt számomra, hogy még ma is ebbe kapaszkodom. Ma is, amikor itt Komáromban bronz mellszobrot avatunk Petőfinek.

    Ezen a tájon különösen mostoha sors jutott a magyar történelmi és irodalmi múltat megörökítő közterületi alkotásoknak. A húszas években sok településről eltűntek a Petőfi Sándornak emléket állító szobrok és emléktáblák. Közismert eset volt a pozsonyi, a Kossuth-szoborral együtt ledöntött Petőfi-szobor ügye. A stószi remete, Fábry Zoltán a harmincas évek második felében szemlélhette meg egy istállóban a többszörösen sérült szobrot, és elmerengett a jövőjéről. Hosszas hányattatás után a restaurált szobor 2003-tól ismét áll Pozsonyban, ha nem is az eredeti helyén, mivel a Petőfi nyelvén beszélő pozsonyiakat 1945 után kitelepítették vagy csehországi rabmunkára száműzték. 

    Petőfi ellen ebben a vészkorszakban gyakran emlegették azt a vádat, hogy ő elvakult magyar nacionalista volt, és ezért érdemtelen a közterületi emlékhelyre. Természetesen nem volt igaz ez az állítás, magának Petőfinek a költeményei cáfolják a vádakat. Ő mindig hitt az elnyomott népek összefogásában, és ez a hit nem fért össze semmiféle nacionalista meggyőződéssel. Az Egy gondolat bánt engemet című versében a vers befejező, leghangsúlyosabb részében vallja, hogy valamennyi emberért, a világszabadságért elesett hősök közé szeretne tartozni. Nagyon jól látta, hogy a nagyhatalmak ellen csakis az elnyomott népek szövetsége veheti fel sikerrel a küzdelmet. 

    Az Európa csendes, újra csendes című költeménye aggodalmat tükröz amiatt, hogy 1849 elejéig a népek tavaszának, 1849 kezdetének a forradalmai sorra elbuktak és magára maradt a magyarországi forradalom. 

    Ha Petőfi politikai hovatartozását mai kategóriák szerint akarná valaki meghatározni, kudarcot vallana. Jobboldali volt, mert a nemzet volt a szívügye? Baloldali volt, mert nem szerette a királyokat, de hitt a forradalmak nagyszerűségében és a „nép nevében” szólt? Konzervatív volt, mert szerette a hazát, Kölcsey nyomán „minden előtt”? Liberális volt, mert vezérlő eszméje volt a szabadság? Könnyű belátni ezeknek a ma használatos politikai kategóriáknak és minősítéseknek az értelmetlenségét Petőfire vetítve. Ő a reformkor nagyjainak radikális utódja volt úgy, ahogy az az ő éveinek történelmi szükségletei megkövetelték, és személyes lelki adottságai, költői alkata meghatározták. Mondhatjuk-e mégis, hogy liberális volt, hiszen lobogott benne a szabadság vágya? Mondhatjuk ezt a 19. századi liberalizmus értelmében, melynek semmi köze ahhoz, amivé a huszadik században és napjainkban lett. Nem az egyén és a kevesek szabadságát helyezte ugyanis a közössége elé, hanem az ember közösségei, a népek, nemzetek szabadságát a zsarnokság, az idegen elnyomás minden változatával szemben. Amikor a magyarság szabadságáért emelt szót, akkor a népek – valamennyi nép – szabadságában gondolkodott. Nagy álma a „szent szabadság” volt, és itt a „szent” azt is jelentette, hogy minden nép, minden nemzet szabadságaként tehát egyetemesen sérthetetlen. Amikor a hazáról szól, akkor a haza minden polgáráról – nemzetiségére, származására, vallására való tekintet nélkül – szól. Hrúz Mária és a „vén bakancsos” Petrovics szabadságáról is.

    Mi a különbség a nemzeti liberális és a mai neoliberális, szocliberális eszme között?

    A belső nemzeti kötődést bomlasztó, a kereszténységet, erkölcsöt züllesztő mai neoliberális politikai erők és a 19. század első harmadára, közepére jellemző nemzeti liberalizmus között a különbséget így lehet egyszerűen érzékeltetni: Kölcsey, Kossuth és Wesselényi a szabadságot nem kisajátítani, hanem kiterjeszteni akarta. Széchényinek és Eötvösnek a korabeli rendszerváltás nem üzleti vállalkozás volt, hanem erkölcsi feladat, küldetés, igazságtétel. Petőfi világszabadsága nem kozmopolita álom, ábránd, hanem népek, nyelvek és kultúrák szabadsága.

    Petőfi Sándor hősi halála óta eltelt bő másfél évszázad. Az eszmények, melyek akkor, a 19. században magukkal ragadták Európa népeit – köztük a haza, a szabadság, a népek-nemzetek önrendelkezése – élnek ugyan a tisztességes, gondolkodó emberek millióiban, de a mai ellenerők új eszközökkel igyekeznek újabb alárendeltségbe taszítani a népeket.

    Ma sanda politikai szándékok félremagyarázzák akár a kereszténységnek mint vallási meggyőződésnek, akár a liberalizmusnak mint politikai irányzatnak az eredeti tartalmát. Ma, amikor a keresztény hit iránt ellenséges mohamedán bevándorlók millióit akarják betelepíteni Európába befolyásos politikusok, arra hivatkoznak, hogy egy hithű kereszténynek élelemmel, szállással és öleléssel kell fogadnia az őhozzá ellenségesen viszonyuló migránsokat, kiknek egyébként hetven százaléka húsz-harminc év közötti, katonaviselt fiatal. Önfeladást, behódolást követelnek meg Európa keresztényeitől, holott ez egyáltalán nem következik abból, hogy a keresztény világnézet békés és toleráns. De ha meg kell védeni magunkat – akkor a magyar alapítású pálos rend tagjai is fegyvert fogtak a török hódítók ellen, és ha meg kell védeni templomaink tisztaságát, akkor Jézus Krisztus is korbácsot használt az Isten Házát üzleti és haszonszerző célokra süllyesztő kufárok ellen.

    „Európa csendes, újra csendes” – mondhatnánk szomorúan Petőfivel. Most azonban nem csendes. Európában hangzavar van és késztetés az önfeladásra. Napjainkban magyarnak és szlováknak egyaránt, euró­painak és kereszténynek egyaránt ezzel szemben kell megtalálni az eszközöket önmaga védelmében. Ha nyugat felől ehhez a küzdelemhez már nem jönnek példák, kezdeményezések, akkor Európának e viharvert szegletében kell a népeknek összefogással, bátorsággal és belátással új példát szolgáltatni Euró­pának. Ez most nem reménytelen. A közös veszélytudat békéltető is, szervezőerő is lehet. Itt, a Kárpát-medencében a magyarság lehet kezdeményező, kellő öntudattal, egész Európa jövőjére tekintettel.

    Isten éltesse Komárom városát! 

    Elhangzott Észak-Komáromban, a Jókai Színházban 2017. szeptember 22-én, Petőfi Sándor bronz mellszobrának avatóünnepségén

Oldalak

  • « első
  • ‹ előző
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • …
  • következő ›
  • utolsó »

Rendezvényeink

2020

  • MEGJELENT !!! A magyar fájdalom és összetartozás versei, Trianon 100., Antológia
  • Meghívó - a trianoni békediktátum 100. évfordulóján szervezett megemlékezéssorozatra
  • Az Észak és Dél magazin 2020. június 4-i különszáma
  • TRIANON 100 - A magyar fájdalom és összetartozás versei - Antológia
  • Verspályázat - Közlemény
  • Tájékoztató - Verspályázat: „A magyar fájdalom és összetartozás versei – Trianon 100”
  • Előadás a Szent Korona vizsgálatának eddigi eredményeiről
  • Verspályázat: "A magyar fájdalom és összetartozás versei - Trianon 100"
  • HON-NAP 2020 - Sajnos elmarad!
  • Verspályázat: "A magyar fájdalom és összetartozás versei - Trianon 100"
  • Kulturális barangolás kerékpárral az 1848-49-es Szabadságharc komáromi helyszínein
  • XI. HON-NAP részletes program

2019

  • Komárom visszacsatolásának 81. évfordulójára emlékezünk
  • HON-NAP 2019
  • XI. HON-NAP beharangozó. Mindenkit szeretettel várunk! Kérlek ajánld Ismerőseidnek, Barátaidnak is!
  • FELHÍVÁS! Közös megemlékezésre és fáklyás menetre a trianoni békediktátum 99. évfordulóján
  • Médiapublikáció: A véres május elseje centenáriuma
  • Médiapublikáció: Új emléktáblát és keresztet avatott Komárom
  • Médiapublikáció (videó): A száz éve történt komáromi áttörésre és annak hőseire emlékeztek
  • Médiapublikáció: Egy tragikus magyar szívdobbanás a komáromi áttörés századik évfordulóján
  • I. világháborús emléknapok és a komáromi áttörés 100. évfordulója
  • Komárom az összetartozás városa - I. világháborús emléknapok és a Komáromi áttörés 100. évfordulója
  • A Szent Korona Komáromban tartózkodásának és V. László születésének 579. évfordulója

2018

  • Ünnepi jókívánság
  • Fénylánc Magyarországgért - a téli napforduló ünnepe
  • Komárom 1938-1945, várostörténelmi vetélkedő (a két városrész középiskolásainak részvételével) a Komárom visszatérésének 80. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként
  • Tudományos és ismeretterjesztő konferencia az I. Bécsi döntés és Komárom visszacsatolásának 80. évfordulója alkalmából
  • Komárom festett képeken (Komárom visszatérésének 80. évfordulója - rendezvénysorozat)
  • Megemlékezés Komárom visszacsatolásának 80. évfordulóján
  • I. Világháborús centenáriumi kerékpáros teljesítménytúra
  • ENDRESZ I. VH-s és repüléstörténeti emléknapok
  • Erzsébet Híd Fesztivál, 2018. augusztus 24-25.
  • 2018 HON-NAP Rendezvények időrendben
  • HON-NAP 2018. június 8-9., Komárom, Igmándi erőd
  • A Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezés a Trianoni Békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának 98. évfordulójára
  • Megemlékezés az 1919-es komáromi áttörésről.
  • 125 éve született Endresz György az első magyar óceánrepülő pilóta
  • 40 éve tért haza a Szent Korona
  • V. László élete

2017

  • I. Világháborús Centenáriumi Kerékpáros Teljesítménytúra 2017
  • Petőfi Sándor szobor avatás
  • Erzsébet Híd Fesztivál 2017
  • Kozenkow Ferenc X. Vándorkupa
  • 1 város 2 ország - 97 év 97 fáklya Komárom 2017
  • Tolma Baranta SKK íjászverseny
  • IX. HON-NAP DUNA MENTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEP program
  • IX. HON-NAP programok
  • IX. HON-NAP
  • Komáromi Áttörés
  • Temető felmérés
  • Kárpát-medencei Magyar Kulturális Civil Szervezetek VII. konferenciája
  • Szent Korona és V. László megemlékezés
  • Endresz Csoport koszorúzás

2016

  • Komárom visszacsatolásának 78. évfordulójára emlékezünk
  • VIII. HON-NAP
  • Erzsébet Híd Fesztivál
  • Komáromi Áttörés
  • I. Világháborús és Repüléstörténeti Emléknapok
  • Komárom Képes Krónikája Kiállítás
  • A budapesti Szent János Kórház és a Sziklakórház ostroma 1945-ben

2015

  • Fénylánc Magyarországért
  • Valentinianus római császár
  • Egy a város (77.) Komárom
  • Erzsébet Híd Fesztivál 2015
  • VII. HON - NAP
  • Komáromi Áttörés
  • A Komárom környéki harcok története 1945
  • Emlékezzünk!
  • „575” KORONA NAPOK
  • Zsiga bácsi, köszönjük!
  • Magyar Királyi Honvéd Légierő 1920-1945

2014

  • Komárom bombázása 1944-45-Megemlékezés Komárom bombázásának 76.évfordulójára
  • Emléktábla avatás a komáromi bombázások megkezdésének 70. évfordulóján Dél-Komáromban
  • A Dicsőséges Óceánrepülés 83.évfordulójára emlékezik az Endresz Csoport
  • Az 1919-es Komáromi Áttörésre emlékezett az Endresz Csoport 2014.május 1.-én Észak és Dél-Komáromban
  • A magyar Szent-Korona kutatás a XXI. században
  • Becsülettel élünk és halunk
  • Tűzkeresztség

2013

  • 2013. november 4-én és 6-án Komárom újraegyesítésének 75. évfordulójára emlékeztünk

Média publikációk

Észak és Dél, az új komáromi (e-)újság

2020

  • Az Észak és Dél magazin 2020. június 4-i különszáma

2017

  • Észak és Dél e-újság I. évfolyam 1. szám

Cikkek

2019

  • I. világháborús emléknapok és a komáromi áttörés 100. évfordulója
  • V. László királyra és a Szent Korona Komáromba érkezésére emlékeztek a komáromiak

2017

  • Mintaprojekt lett a komáromi kezdeményezés
  • Mintaprojekt a temetőfelmérések kapcsán Észak-Komáromban
  • Konferencia: Észak-komáromi református- és evangélikus temető teljes körű felmérése
  • Magyar múltról árulkodó, temetőmentő felmérés Komáromban
  • Lezsák SándorPetőfi Sándor mellszobra előtt Komáromban
  • I. Világháborús Centenáriumi Kerékpáros Teljesítménytúra
  • Petőfi Sándor szobrot állítottak Komáromban
  • Katonahőseink nyomában
  • Petőfi Sándor szobrot állítottak Komáromban
  • I. Világháborús Centenáriumi Kerékpáros Teljesítménytúra
  • Lezsák: Petőfi szellemiségében, önmagunk megvédésével kell jó példát szolgáltatnunk Európának
  • I. világháborús kerékpár emléktúra Komáromban
  • Lezsák Sándor leplezte le Petőfi mellszobrát Komáromban
  • Szoboravatás Komáromban
  • AJÁNLÓ
  • Petőfi Sándor mellszobrának átadása Foto Krűger Viktor
  • Petőfi Sándor mellszobrának átadása és ünnepi műsor Komáromban
  • Petőfi Sándor szobrának átadása Komáromban
  • A vonatsín az égbe megy
  • Május elsejei vérfürdő Komáromban
  • Komáromi véres május 1-je.: “Csak az ősi magyar nemzeti önszervező erő segíthet“
  • 73 évvel ezelőtt volt utoljára közös városi lapja a kettészakított városnak, Észak- és Dél-Komáromnak
  • Az igazi lokálpatrióta

2016

  • Komárom visszacsatolásának 78. évfordulójára emlékezett a helyi lakosság
  • Komáromban felvonták az 1956-os forradalmi zászlót
  • Felmérik a komáromi református temető sírjait
  • Felmérik a révkomáromi református temető sírjait
  • Hagyományőrzés az Igmándi erődben
  • A dél-komáromi VIII. HON-NAP vendége a zoboralji Gímes
  • JÖN! Ghymessel, Bikinivel a „legpörgősebbnek ígérkező” magyar hagyományőrző fesztivál
  • HON-NAP a Ghymessel és a Bikinivel
  • Összefogással a magyar sírhelyek megmentéséért
  • Összefogással a magyar sírhelyek megmentéséért
  • Trianoni megemlékezés Komáromban: 1 város, 2 ország, 96 év, 96 fáklya
  • Komárom: Így szólt a magyar himnusz a Nemzeti Összetartozás Napján
  • 96 év, 96 fáklya: Egy város két országban emlékezik
  • Kultúrák közös hídjánál
  • Erzsébet Híd Fesztivál: Részletes program
  • Kulturális seregszemle a Dunánál
  • Erzsébet Híd Fesztivál: „Erősítsük tovább, hogy a Duna két oldalán elterülő város szerves egészet képez“
  • Komáromi véres május 1.: „Magyar hősök, eljöttünk leróni az adósságunkat...“
  • Átadták a Pro Urbe és a Polgármester Díját
  • Komárom: Pro Urbe díjjal tüntették ki Viola Pál orvost és a Duna Menti Múzeumot
  • http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kultura/a-kozossegek-ajanlasai-egyre-gyarapitjak-a-helyi-ertektarat-661915
  • Egyének és csoportok jelentkezését várják
  • Április 26-ig lehet jelentkezni a május végi 2. Erzsébet Híd Fesztiválra
  • Sok a hasonlóság a kitelepítettek és az állampolgárságuktól manapság megfosztottak sorsa között
  • A kitelepített polgárokat ért meghurcoltatásra emlékeznek
  • Repüléstörténeti napok és kerékpáros teljesítménytúra
  • Repüléstörténeti emléknapok
  • I. Világháborús Centenáriumi Kerékpáros Teljesítménytúra
  • Első világháborús és repüléstörténeti emléknapok Komáromban
  • Első alkalommal rendezik meg a Világháborús és Repüléstörténeti Emléknapokat Komáromban
  • Endresz Csoport: Kiállítások, előadások, kerékpáros teljesítménytúra márciusban
  • Felvidéki tagokat is vár a Limes Galériában bemutatkozó Szőnyi Alkotókör
  • Endresz György hadipilóta születésének 123. évfordulójára emlékeznek

2015

  • Újabb komáromiak összetartozását erősítő rendezvény lesz a Duna két partján
  • Erzsébet híd Fesztivál lesz Komáromban
  • Trianoni megemlékezés Komáromban: 95 év – 95 fáklya
  • VII. HON-NAP: Martos lesz a Duna Menti Hagyományőrző Ünnep vendége
  • Esterházy Jánosra emlékeztek Révkomáromban
  • A komáromiak a Szent Korona őrzésére és V. Lászlóra emlékeznek

2018

  • Endresz Csoport Karácsonyi üdvözlet 2018
  • A Komáromi Áttörés 99. évfordulója 2018. május 1.

Film archívum

2018

  • 2018 - Jubileumi Hon-Nap az Igmándi erődben

2017

  • Ünnepélyesen is felavatták Petőfi Sándor szobrát
  • Hazahúzó Komárom
  • Újévi köszöntő 2017

2016

  • Kellemes Karácsonyi ünnepeket és boldog Újévet kíván az Endresz Csoport
  • Évértékelőt tartott az Endresz Csoport
  • A Felvidék visszacsatolására emlékezett az Endresz Csoport
  • Sírleltározás Komáromban
  • A hagyományőrzés öt pillére a Hon-Napon
  • Tömegsírban végezték, akik 1919-ben fegyvert fogtak Komárom egységéért
  • Komárom Erzsébet Híd
  • I. világháborús és repüléstörténeti konferencia
  • Centenáriumi kerékpáros túra
  • Repüléstörténeti konferencia
  • A Szent János és a Sziklakórház ostroma

2015

  • Rendezvények, kezdeményezések - az Endresz Csoport 2015-ös éve
  • Pénzérmék Brigetioból
  • Az I. bécsi döntésre emlékeztek
  • Alžbetin most festival – Erzsébet híd fesztivál
  • Egy újabb közös rendezvény a két Komáromban
  • Kulturális kavalkád az Erzsébet híd fesztiválon
  • Az óceánrapülésre emlékezett az Endresz Csoport
  • Hon-Nap, Komárom 2015
  • VII. Hon Nap előzetes
  • Hon-Nap, Komárom 20150606_1
  • 95 fáklyával vonultak június 4-én
  • A komáromi áttörés áldozataira emlékeztek
  • A katonasíroknál emlékezett az Endresz Csoport

2010

  • Fehér Virágok Fehér Virág HON NAP 2010

2009

  • Hon-Nap 2009

2008

  • Hon-Nap 2008

Komáromi Turul

2012

  • Turul szobrot állítottak Komárom központjában
  • Hende Csaba: szomszédainkkal is összetartozunk
  • Meghívó a komáromi Turul szobor avatására
  • Közadakozás indul a komáromi Turul-szoborért

2011

  • Mégis lehet Turul szobrunk!

2010

  • Endresz György
  • Turul és Cirill a kampányban
  • Turul-szobor helyett – Az ellenzék is megszavazza?

2009

  • Komárom: Turul-ügyben nem egyeztetett a Fidesz és az MSZP
  • Emelt fővel
  • "Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak", ha fel mernének állítani egy turulszobrot Komáromban - mondják a komcsik
  • "Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak", ha fel mernének állítani egy turulszobrot Komáromban - mondják a komcsik
  • Szégyentábla Komáromban
  • Szégyentábla Komáromban
  • Jegyzőkönyv

HON-NAP

HON-NAP Komárom Facebook oldala

Bejelentkezés

  • Bejelentkezés
  • Új jelszó igénylése

Statisztika

  • Oldal látogatottság256,491

    Közérdekű adatok

    • 2015 évi közérdekű adatok
    • Beszámoló az Endresz Csoport 2016. évi tevékenységéről

     

    Elérhetőségek

    Endresz Csoport Egyesület
    e-mail: info@endreszcsoport.hu
     
    Adminisztráció: Szadkievicz Brigitta 
    e-mail: endreszcsoportegyesulet@gmail.com
     
    Elnök: Arlett Tamás
    e-mail: arlett.tamas@outlook.com
    telefon: 06-30/423-8802
     
    Alelnök: v. Nagy Miklós
    e-mail: nagymiklos611@gmail.com
    telefon: 06-30/9297-225
     
    Alelnök: Hornig Rudolfné
    e-mail: hornigne@gmail.com
     
    Alelnök: Kustos László
    telefon: 06-20/314-2407

    Az egyesület bankszámlaszáma

    Endresz Csoport Egyesület
    Bankszámlaszám (K&H Bank Zrt.):
    10403631-50526684-83701001

    Copyright © 2025,

    Design by Zymphonies