A magyar Szent-Korona kutatás a XXI. században címmel Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató tart előadást 2014. február 20-án csütörtökön 17.00 órai kezdettel a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

Tűzkeresztség - Dr. B. Stenge Csaba előadása 2014.január 6-án.

Turul szobrot állítottak Komárom központjában

Írta: Felvidék.Ma -  2012.06.03.

A Turul szobor Komárom központjában áll, az 1-es út és a Révkomáromba vezető út körforgalmú kereszteződésében. Az avatáson Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet, Boldoghy Olivér a Magyar Hiszekegyet szavalta.

Június 3-án, a trianoni „kényszerszerződés” ránk erőszakolásának, Komárom kettészakításának és a Felvidék elcsatolásának 92-ik évfordulója előestjén a komáromi körforgalomban több száz résztvevő jelenlétében leleplezték a Turul-emlékművet. A bronzból készült szobor Szmrecsányi Boldizsár kiváló kortárs szobrászművész alkotása; talpazata Turi Attila Ybl-díjas építész tervei alapján készült.
Az emlékmű felállítását az Endresz Csoport kezdeményezte. A megvalósítására szükséges pénzösszeg beszerzésének lebonyolítását közadományozás útján a Kecskés László Alapítvány vállalta. Az előkészítő munkákban döntő részt vállalt Komárom városa és annak képviselő-testülete.
A szoboravató ünnepségen részt vett Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Dr. Cinkotai János, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja a Kormányhivatal képviseletében, Czunyiné Dr. Bertalan Judit képviselő asszony, Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke, Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere, Komárom Város további vezetői és képviselői, valamint a történelmi egyházak képviselői. Jelen volt továbbá számos hagyományőrző és cserkész egyesület, díszőrséget álltak mások mellett a Felföldi Baranta Szövetség tagjai.
Elsőnek vitéz Nagy Miklós, az Endresz Csoport elnöke szólalt fel. Bevezetőül köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik kivették részüket az emlékmű megvalósításában: a komáromi képviselő-testület minden tagjának, hogy pártállásukra való tekintet nélkül mindnyájan egyhangúan támogatták az emlékmű felállítását, a város polgármesterének, aki kezdetektől fogva kiállt a kezdeményezők mellett és támogatást nyújtott a szobor elkészítéséhez, annak a sok-sok nemzettársunknak határainkon innen és határainkon túl, akik anyagi lehetőségeikhez mérten támogatták e szobor megvalósulását és így adományaikkal aktív részeseivé válltak a szobor létrehozásának, a Kecskés László Társaságnak, hogy megteremtették a közadakozás jogi és tárgyi hátterét, valamint Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész úrnak és az Ybl-díjas Túri Attila építőművész úrnak az emlékmű csodálatos megalkotásáért.
„Álljon ez a szobor itt a város közepén és köszöntse az ide érkezőket. Adjon segítséget a múlt megismeréséhez, adjon hitet és erőt a jelen nemzedéknek és tanítsa a fiatalságot, hogy jobbá tudják tenni a jövőt” – fejezte be felszólalását vitéz Nagy Miklós.
Az ünnepi avatóbeszédet Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter tartotta. Felszólalásának kezdetén arra a kérdésre kereste a választ, hol van a kezdő pillanat, hol van a mi közös magyar sorsunk első pillanata. Szerinte a kezdő pillanat valahol ott van, ahol az égiek akarata a megtermékenyítő Turul madár képében álmában leszáll Emesére. Azt jelenítette meg az asszonynak, hogy nagyra hivatott, győztes nép vagyunk, mert arra vagyunk hivatva, hogy éljünk, megmaradjunk és gyarapodjunk legyőzve a sors minden nehézségét és túlélve a történelem minden viharát továbbadjuk az életet. „Az életet azonban csak akkor adhatjuk tovább, ha összetartozunk. Ha összetertozunk egymással családunkban, ha összetartozunk közösségeinkben, ha összetartozunk egymással nemzetünkben. Ha otthonokat építünk, ha gyermekeket nevelünk, ha tudunk egymásról, ha számon tartjuk egymást, ha vannak közös ügyeink, amelyekért együtt dolgozunk és amelyekért ha kell, együtt tudunk küzdeni is… Akkor tartozunk össze, ha a múltat felfedezve és megértve van közös jelenünk, mert csak így lesz közös jövőnk, csak így válik valósággá Emese álma és a mondabeli Turul ígérete” – mondta a szónok.
Hende Csaba ünnepi beszédének további részében foglalkozott a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb tétjével, a megmaradásunk legnagyobb kérdésével, azaz hogy lehet-e, lesz-e közös életünk, hogy össze tudjuk-e kapcsolni a borzalmas huszadik század után az európai jogban és szabadságban a nemzetet. Utalt arra, hogy itt van velünk Boldoghy Olivér, aki a kettős állampolgárságot felvállalta akkor is, ha nagyon sokat kockáztatott vele. „Még nerm tudjuk, hogy mi lesz a vége a küzdelmének itt, Európa kellős közepén, amikor a nagy nemzetközi jogvédő szervezetek, akik amúgy aktivitásukban mindig igen fürgék és rendkívül zajosak szoktak lenni, nos, most ők is hallgatnak. De azt bátran mondhatom, hogy ez az ország és ez a nemzet kiáll minden egyes polgára mellett és kiáll minden magyar mellett, éljenek bárhol a nagyvilágban” – hangzott el a honvédelmi miniszter buzdító szavaiból.
Száraz Miklós György író szavait idézve a szónok elmondta: „Trianon élő valóság. A nemzet történelmének az a része, amely napjainkra esik. Gróf Széchényi István emlékezetes szavaival játszva azt is mondhatnánk: a magyar nemzet nem volt, hanem lesz. Ennek alapvető kérdése, hogy mit tud kezdeni Trianonnal. Az egyetlen jövőbe vezető út, az egyetlen lehetőség, amely az életet szolgálja, az az elszakadt szálak összekötözése, az ütött sebek begyógyítása és kinyújtott kezek elfogadása. Erre pedig csak akkor van mód, ha erőteljesen képviseljük a magyarság közös ügyeit, a magyarság közös érdekeit,” majd így zárta szavait: „Nekünk, magyaroknak azonban legfőbbképpen arra kell figyelnünk, hogy összeköthetjük végre a szétszakadt szálakat. Nem elég kiharcolni a jogainkat. Fel kell oldanunk a félelmet, a tudatlanságot, szembe kell szállnunk a közönnyel és a politikai haszonlesésből táplált gyűlölködéssel. Ne feledjük, szomszédainkkal is összetartozunk. Összetartozunk, hiszen együtt élünk és ezer esztendeje közös a sorsunk. A történelmünk és a jövőnk is közös. A sorsunk egymás kezében is van. Gyógyítsuk hát meg nemzetünket és gyógyítsuk meg Középeurópát. Emeljük fel a fejünket és teremtsünk békét egymás tiszteletével, teremtsünk békét egymás érdekeinek méltányos elismerésével, teremtsünk egészséges, gyarapodó nemzetet és nemzeteket a XXI. század elején.”
A felszólalások után elkövetkezett a várva várt pillanat – a Komárom közterén felállított Turul szobor leleplezése, amelyet Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere végeztek el.
Az újonnan átadott szobor alatt Boldoghy Olivér lépett a színre, akinek előadásában a Magyar Hiszekegy spontán vastapsot érdemelt ki az egybegyűlt ünneplő közösség között.
A koszorúzási ünnepség során a megjelent állami szervek és társadalmi szervezetek képviselői helyezték el megemlékezési koszorúikat. Utána a történelmi egyházak képviselői közösen megáldották a leleplezett szobrot.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget a komáromi Concordia vegyes karral együtt.

Szöveg és fényképek: Práznovszky Miklós, Felvidék Ma