Trianoni megemlékezés Komáromban: 95 év – 95 fáklya

2015. június 05., péntek 8:38 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

RÉV- ÉS DÉL-KOMÁROM. Lélekemelő, fáklyás sétával egybekötött, méltóságteljes megemlékezést tartott a trianoni békediktátum 95. évfordulója alkalmából június 4-én este a Duna két oldalán fekvő Komáromban a balparti Te Ügyed Kör polgári társulás és a jobbparti Endresz Csoport. 

A történelem viharai során kettészelt Komárom lakosságának együvétartozását hangsúlyozó és erősítő „95 év – 95 fáklya“ című rendezvény istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban. Molnár Árpád lelkipásztor, püspöki titkár nem titkolta: a felvidéki magyaroknak Trianon miatt mindmáig van egyfajta kudarcérzetük, veszteseknek érzik magukat, „s ráadásul akadnak, akik éreztetik is velünk: jobb lenne, ha a Duna mögött lennénk...“. Hangsúlyozta: „A történelem arra bíztat: ki kell mondani, ami fáj, mert az elhallgatás megbetegít bennünket. Ki kell beszélni, meg kell gyászolni szeretteink veszteségeit, kudarcát a családban, az iskolában, a gyülekezetben, minden szinten, mert anélkül képtelenek leszünk továbblépni, újrakezdeni. A nyáj egyetlen tagjának sem lehet mindegy, hogy ütik-e őt azért, mert magyarul béget, álmodik és gondolkodik. A gyűlölködőket pedig ki kell gyógyítani a helytelen gyűlölködő gondolkodásmódból. Hallgatásunk tehát az ő javukat sem szolgálja...“. 

Az istentisztelet után a nemzeti összetartozás napján közösen emlékezni akarók átvonultak a templommal szemben található Trianon-emlékműhöz, amelyet a Te Ügyed Kör (T.Ü.K.Ö.R) állíttatott. Talapzatánál már sokan – településük nevével megjelölt -- köveket helyeztek el, hirdetve: “A kő marad!”. Előbb Feszty Zsolt, a T.Ü.K.Ö.R vezetője üdvözölte a megjelenteket, köztük Molnár Attila túlparti és Domin István izsai polgármestert, valamint a baráti Endresz Csoport képviselőit és Popély Gyula történészt. Történelmi pillanatnak nevezte, hogy bár a révkomáromiak ötödik éve emlékeznek együtt a trianoni eseményekre, ám csak idén először tart közös megemlékezést a „két polgármester által irányított Komárom“. Szólt a helyi Trianon-emlékmű engedélyeztetésével kapcsolatos jogi huzavonákról is. Bejelentette: „Tavaly a bíróság hatályon kívül helyezte az illetékes műemlékvédelmi hivatal összes korábbi döntését. Azt azonban elfelejtették meghagyni, hogy most már kiadhatnák az engedélyt. Ezért idén elkezdődik a harmadik perünk, újra beadtuk az engedélyeztetési kérvényt...“. Végül hangsúlyozta: „Nekünk meg kell haladnunk Trianont. Ez azt jelenti, hogy nem kikerülni, nem átlépni rajta, hanem jól megemészteni, legyűrni, s aztán továbbmenni“.  

Ez alkalommal Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a budapesti Színművészeti Egyetem tanára tartotta a gyásznapi emlékbeszédet. Hangsúlyozta: az 1920-asnál még súlyosabb Trianon – lelki Trianon ért bennünket 2004. december 5-én, amikor 1,2 millió anyaországi magyar megtagadta a külhoni testvéreit. Leszögezte: ha a kenyér héját elválasztják a cipó belétől, a héjában – ez esetben az anyaország határain kívül rekedt magyarságban – marad az erőt adó vitamin, amire mindnyájunknak szüksége van. Hozzáfűzte: ténylegesen szét sem szakíthatók azok, akik lelkileg összetartoznak. Azt is elárulta: nem szereti azokat a Trianonról írt verseket, amelyek a fájdalmat mélyítik. Azokat szereti, amelyek a Trianon-fájdalomból fakadnak, ám nemzetmegtartó recepttel is szolgálnak. Jó példaként említette Babits Mihály „Eucharistiáját“, amely utolsó négy sorával üzent a bárhol tömb- vagy szórványmagyarságban élőknek: „hogy szellem és ne hús tegyen magyarrá, s nőjünk ég felé, testvér-népek közt, mint a fák, kiket mennyből táplál a Nap“. 

Az emlékműnél Fazekas Zsuzsanna lelkész is szólt a szép számban megjelentekhez, Korpás Réka diáklány alkalomhoz méltó dalokat énekelt, végül a résztvevők közösen énekelték el a Himnuszt. 

Ezt követően a tömeg Arlett Tamás, az Endresz Csoport elnökének és 95 fáklyásnak a vezetésével átsétált a trianoni határon. Az Erzsébet-híd után a két városrész összetartozását jelképező Turulszobor-emlékmű megkoszorúzása következett. A Kecskés László Alapítvány által szervezett közadakozásból két és fél év alatt 2012-ben valósult meg a dél- és révkomáromiak közös nagy álma: a szoborállítás. A bronz mű alkotója Szmrecsányi Boldizsár szobrászűvész, talapzatát pedig Turi Attila Ybl-díjas építész tervezte. 

A június negyedikei komáromi megemlékezés a dél-komáromi Szabadság téren a „Testamentum“ című zenés történelmi játék bemutatásával folytatódott, amelyet Koltay Gábor rendező, Komárom díszpolgára rendezett. Az előadás Alapy Gáspárról (1880, Komárom – 1945, Dachau), Komárom méltatlanul elfelejtett polgármesteréről szól, aki felvirágoztatta a trianoni békediktátum által kettészakított város déli részét. 

Példaértékű lelki-szellemi-fizikai építkezés folyt 1920 után a csupán 7 utcás kis faluból virágzó 53 utcás kisvárossá váló Dél-Komáromban. Alapy 1921-ben kapcsolódott be a déli városrész vezetésébe, 1922-től helyettes, 1928-tól pedig kinevezett polgármester volt. Neki köszönhető az ottani Városháza épülete, a pénzügyi palota, két-két templom és imaház, három iskola, a rendőrségi székház, az adóhivatal, a pénzügyi laktanya, a vasutas-lakótelep és a strandfürdő építése. Polgármestersége alatt megháromszorozódott a város lakossága, illetve népkönyvtár, mozi és a magán zeneiskola nyílt. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. Ő volt az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester, aki ellentmondott a zsidótörvényeknek és a deportálásoknak. 1944 nyarán nyugdíjazták, pár héttel később pedig a nyilasok zsidópártolás miatt a helyi Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol 1945 februárjában mártírhalált halt. Nevét Dél-Komáromban tér és szakközépiskola is őrzi, s a városvezetés köztéri szobrának a felállítását is tervezi. Alakját „A béke szigete“ címmel 1983-ban Bessenyei Ferenc színművész főszereplésével készült, Hajdufy Miklós által rendezett filmdráma is megörökíti. 

Este fél kilenctől a Duna vasúti hídfőinél gyújtott Trianon-őrtüzek is emlékeztettek az 1920-ban meghozott szégyenletes döntésre, amely fájdalmas következményeivel közel egy évszázad elteltével is folyamatosan szembesülni kényszerülünk. 

VII. HON-NAP: Martos lesz a Duna Menti Hagyományőrző Ünnep vendége

2015. május 21., csütörtök 18:42 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

KOMÁROM. Hetedik alkalommal rendezi meg a HON-NAPot a dél-komáromi Endresz Csoport. A szervezők június 6-án pergő műsorfolyammal, gyermekprogramokkal, hagyományőrző bemutatókkal, kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel várják a Csillag Erődbe látogatókat. Este a Karthago együttes ad koncertet. A Duna Menti Hagyományőrző Ünnep védnöke dr. Molnár Attila polgármester, vendégtelepülése Martos.

„Bár nagyon sok fesztivál zajlik, de nagyon kevés olyan van, amelyen a valódi magyar hagyományokat mutatják be a látogatóknak. Mi azonban 2008 óta, Komárom város meg további kisebb pártfogók erkölcsi és anyagi támogatásával az utóbbira törekszünk, mellőzve a giccset, szívesen látva a hagyományőrzőket“ – mondta Arlett Tamás, a dél-komáromi Endresz Csoport elnöke.

Tavaly a felvidéki Izsa volt, idén pedig a hagyományait talán az egyik legjobban ápoló település, Martos lesz a HON-NAP vendége. Képviseletében a Martosi Hagyományőrző Együttes a martosi lakodalmas és böjti szokásokat mutatja majd be, a Martosi Református Alapiskola tanulói pedig gyermekjátékokkal szerepelnek. Keszeg István, a falu polgármestere Martos ezer arca címmel beszél majd a vendégtelepülésről és annak néphagyományairól. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a látogatók az előadás és az ahhoz kapcsolódó kiállítás keretében megismerhessenek egy újabb felvidéki települést, annak népművészetét és viseletét. Ez ugyanis a vendéglátóknak és a vendégeknek egyaránt a javára válik“ – szögezte le a főszervező.

A HON-NAP szokás szerint az 1848–49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület rendezvénynyitó ágyúlövésével indul, majd megtekinthetőek lesznek az 1848-as szabadságharchoz köthető fegyverek és tárgyak. A kovácsmesterséggel Schruff Gyula ismerteti meg az érdeklődőket. Igazi időutazásban lehet részük a látogatóknak.

„Látványos bemutatót tart majd Hidán Csaba egyetemi tanár az Aranyszablya Történelmi Vívóiskolával, ők a végvári török kori fegyvereket és harcmodort mutatják be. Székesfehérvárról érkezik a HON-Napra a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, amely tagjai látványos középkori katonai bemutatót tartanak. A hagyományos magyar küzdősport, a baranta kulisszatitkaiba a Tolma Baranta Club avatja be az érdeklődőket, a Brázik Törzs lovasíjászainak a segítségével pedig a honfoglalás korában kalandozhatunk. A betyárok viseletét és szokásait Anka Gergő és Király András karikásostorral eleveníti fel. Itt lesz a gyermekek és felnőttek tavalyi nagy kedvence, Gasztonyi Dániel mestersolymász is, aki a sólymokon kívül más vadászmadarak (sasok, baglyok stb.) életével, szokásaival is megismerteti a közönséget“ – sorolta az egyes korszakokhoz kötődő bemutatókat Arlett Tamás.

A továbbiakban elmondta, hogy még a gyermekprogramokat is a hagyományőrzés jegyében válogatták össze. Az érdeklődők hagyományos bábelőadást is láthatnak, hiszen Például Pályi János Blattner-díjas bábművész segítségével visszatér a kicsik nagy kedvence, Vitéz László. A Varázstükör Katolikus Színjátszó Kör pedig idén egy klasszikus mesét mutat be, a Hamupipőkét. Néptáncot rop majd a rendezvény egyik állandó résztvevőjének számító helyi Garabonciás Néptáncegyüttes és gyermekcsoport.

„Újdonságként több egész napos foglalkozással is várjuk a gyerekeket. A Szőnyi Lovas Sportegyesület segítségével lovagolhatnak, Cságola Mártonnal cérnaképeket készíthetnek, rovásírásra a neves rovásírás-kutató, Rumi Tamás oktatja majd őket. Sátorral kitelepül az ódon erődfalak közé a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, s tagjai segítségével a vitézi élet rejtelmei kaphatnak betekintést a látogatók, a kézműves játszóházat pedig Kolonics Istvánné Éva vezeti. A vállalkozó kedvűek torkosságokért mérhetik majd össze tudásukat az érdekes feladatokkal párosuló Erőd-hétpróbán Mózes Lászlónál, aki bemutatja a honfoglalás kori életmódot és viseleteket is. Egy érdekes óriástakaró készítésében is részt lehet majd venni“ – ismertette a programokat Arlett Tamás.

Zenei programokból sem lesz hiány, fellép a nagykéri citerazenekar, az Egyéb Veszély együttes, az esti nagykoncerten pedig 21 órától a Karthago együttes biztosítja a jó hangulatot.
  

Kuriózumnak számít majd Ludvig Rezső aranyműves mester és koronakutató Részvételem a Szent Korona hazahozatala utáni vizsgálatában című előadása, amely során a Szent Korona Amerikai Egyesült Államokból való hazahozatala utáni vizsgálatok aktív résztvevőjeként emlékezik vissza a történtekre. Aztán Kálazi Miklós és neje segítségével a gyakorlatban sajátíthatjuk el a legendás komáromi halászlé elkészítését, ismerhetjük meg az elfeledett receptet. „A HON-NAP nem titkolt célja, hogy tovább erősítse a két városrész kapcsolatát. Emiatt Rádi Bertalan helytörténész tart majd előadást a túlparti hajógyár történetéről“ – jegyezte meg Arlett.

Hozzátette: még sosem rendeztek egyazon napon tíz kiállítást, de most ezzel is megpróbálkoznak. „A(z Észak-) Komáromi Hajógyár története“ – a Helios Fotoklub és a Shipbuilding and Machinery A. S. fotókiállítása kapcsolódik majd Rádi Bertalan említett előadásához. Bruncz János fafaragóművész ismét bemutatja csodálatos alkotásait. A túloldali Nagy László faerezet-festő „Őseredet“ című különleges technikával készült képei és a Szőnyi Alkotókör tehetséges műkedvelő képzőművészeinek munkái is megtekinthetők lesznek. Minden korosztály számára nagy élményt jelenthet a Gerecse Vasútmodellező Klub 25 méteres terepasztallal párosuló kiállítása. Legál István „Érdekességek Komárom történetéből – tárgyi emlékek az őskortól 1945-ig“ és „Komáromi mesterségek: halászat és aranymosás“ című ismeretgyarapító kiállításait is érdemes lesz szemrevételezni. Anka Gergő nem csak betyárként, hanem alkotóként is bemutatkozik a „10 év kézművesség a fa, a csont és a bőr világában“ című kiállításával. Az Endresz Csoport pedig a saját névadójára emlékezik „Az 1931-es óceánrepülés előzményei és utóélete” című tárlattal“ – hívta fel a figyelmet a kiállításokra az Endresz Csoport elnöke.
  

A rendezvény vásári forgatagából az étel- és italárusok, illetve a kézművesek sem hiányozhatnak. A szervezők reggel fél tíztől nyitott kapuval várják a családok apraját és nagyját. A programok a tervek szerint 10-től 23 óráig folyamatosan zajlanak majd. Csapadékos időjárás esetén sem marad el a HON-NAP, mert például a kiállítások fedett térben lesznek megtekinthetők, s a színpadot is megvédik az esőtől.

„Mivel fontosnak tartjuk, hogy a kultúrához történő hozzáférés anyagi helyzetétől függetlenül mindenki számára lehetségessé váljon, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény a Csillag Erődbe 16 óráig belépők számára ingyenesen látogatható. A később érkezőknek azonban 990 forintért belépőjegyet kell váltaniuk. Ezt azért találtuk ki, hogy azok is, akiket elsősorban az esti Karthago-koncert vonz, korábban jöjjenek ki a HON-NAPra, a magyar kultúra és a hagyományőrzés különféle területeivel is megismerkedjenek. Hangsúlyoznám: szeszesitalt a rendezvény területére bevinni tilos. További részletek a www.honnap.hu oldalon olvashatók” – magyarázta a Hírek.sk-nak Arlett Tamás.

Az előző, esetenként kétnapossá terebélyesedő HON-NAPokra évente 3 és 5 ezer közti érdeklődő látogatott el. A rendezvény évközben is pozitívan befolyásolja a komáromiak hagyományőrzéshez fűződő viszonyát.

„Örvendetes, hogy a rendezvény hatására egyre többen lépnek be a különféle hagyományőrző csoportokba és alkotókörökbe. További hozadékaként említhető, hogy e napon az egymást addig nem ismerő hagyományőrzők, népművészek, civil szervezetek találkoznak, ismerkednek és kölcsönösen meghívják egymást további rendezvényekre. Ha a későbbiekben sikerül jelentősebb anyagi támogatást szereznünk, akkor a HON-NAPot is kibővíthetjük a Művészetek Völgyéhez hasonló rendezvénnyé: Dél-Komáromtól Esztergomig, Észak-Komáromtól Párkányig még több műsorral színesíthetnénk a rendezvényt” – zárta tájékoztatását a főszervező.