Aktuális híreink

  • Kulturális seregszemle a Dunánál

    2016. május 27. 14:40 kemma.hu
    Az Erzsébet híd Fesztivál vasárnapig várja az érdeklődőket.
     A határon átnyúló kapcsolatok és a „Komárom egy város” érzésének erősítése, továbbá a korosztályok és művészeti ágak sokszínűségének bemutatása céljából az Endresz Csoport Egyesület (Magyarország) Erzsébet híd Fesztivál címmel együttműködve CSEMADOK város/járási szervezetével (Szlovákia), és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással (Szlovákia) május 27-29. (péntek-vasárnap) rendezi meg Észak-Komárom és Dél-Komárom kulturális seregszemléjét.

     
    A tervek szerint a két városrész 36 kulturális egyesülete, csoportja, előadója lép fel, 8-al több, mint tavaly. Ez indokolja, hogy idén már három naposra bővül a fesztivál, mely minden nap 16.00 órakor kezdődik a két városrészt összekötő Erzsébet híd északi hídfőjénél, a belvárosi Nádor út elején, a Szent István szobornál.

    A rendezvény különlegessége, hogy minden előadó ingyen lép fel, így a rendezvény a látogatók számára ingyenes. Nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok és nyugdíjas csoportok megszólítására és bevonására, sikerrel. A nemzetiségi paletta is tovább bővül: míg tavaly csak egy szlovák nyelvű előadás szerepelt, most több,  és bemutatkozik egy cigány hagyományőrző együttes is.

    Május 27. péntek
     
    Klapka György férfi dalkör (Csallóközi és vidám dalok), „Cakana” szlovák női dalkör (szlovák népdalok), Délibáb Színház (Ottalvós buli – szerkesztett színpadi játék kortárs magyar gyermekversekből), MóKamara (könnyűzene, filmzene), Szabó Gyula okleveles népdalénekes, Aylen’s Fall (akusztikus rock), Nova Rites Zenekar (Rock’n’roll), Fehér Virágok együttes (rock, nemzeti rock), Elit Osztag együttes (punk), Dr. Blazej (popzene), DEM Rádió (lemezlovasok, rádió)

    Május 28. szombat
     
    Musical színház/Dramaták – Dramaticky  krúzok Gymnázia L. J. Suleka prie MO MS Komárno (színház, előadóművészet) ZsUMBA ZUMBA (zumba fitness), Benes Ildikó és Pőthe István (slágerek, nosztalgia dalok), Tolma Baranta (harcművészet), Jancsik Dóra és Molnár Zoltán (társastánc), Bak-Elit & Norys (Rap/ Hip-Hop), Régenment együttes (eklektikus rock), Rebith (rock, blues) Kerecseny (blues, folk, rock, metal)  Egyéb Veszély (magyar blues és rock), Ölveczky András (pop,rock), Pécsi Virág Veronika – ének, Slovenski rebeli – folklórom motivovany súbor (folklór), Horváthné Hosszú Marika (könnyűzene, operett)

    Május 29. vasárnap
     
    Mészáros Adrienn (opera, operett), Khale Lulugyi együttes (cigány autentikus népzene), M-art társulat (rock, nemzeti rock), Vox Femina Kórusegyesület,  Neverending Sorry (rock), Városi Művelődési Központ és Jókai Mór Alapiskola Gaudium Vegyeskara és Hangszeres Kamaraegyüttese, LekvárosFunk (funky),Proksa Zoltán (musical, operett), Wolf Street Trio (örökzöldek, világslágerek) Lokomotiv Revival Band ( LGT slágerek), Vida Róbert (könnyűzene)

    FELVIDÉK

  •  

    Program: 

    Május 27., péntek: 

    • Klapka György férfi dalkör (Csallóközi és vidám dalok)
    • „Cakana” szlovák női dalkör (szlovák népdalok)
    •  Délibáb Színház (Ottalvós buli – szerkesztett színpadi játék kortárs magyar gyermekversekből)
    •  MóKamara (könnyűzene, filmzene)
    •  Szabó Gyula okleveles népdalénekes
    •  Aylen’s Fall (akusztikus rock)
    •  Nova Rites Zenekar (Rock’n’roll)
    •  Fehér Virágok együttes (rock, nemzeti rock)
    •  Elit Osztag együttes (punk)
    •  Dr. Blazej (popzene)
    • DEM Rádió (lemezlovasok, rádió)  

    Május 28., szombat:

    • Musical színház/Dramaták – Dramaticky  krúzok Gymnázia L. J. Suleka prie MO MS Komárno (színház, előadóművészet)
    • ZsUMBA ZUMBA (zumba fitness)
    •  Benes Ildikó és Pőthe István (slágerek, nosztalgia dalok)
    •  Tolma Baranta (harcművészet)
    • Jancsik Dóra és Molnár Zoltán (társastánc)
    •  Bak-Elit & Norys (Rap/ Hip-Hop)
    •  Régenment együttes (eklektikus rock)
    •  Rebith (rock, blues)
    • Kerecseny (blues, folk, rock, metal)
    • Egyéb Veszély (magyar blues és rock)
    • Ölveczky András (pop,rock),
    • Pécsi Virág Veronika – ének
    •  Slovenski rebeli – folklórom motivovany súbor (folklór)
    • Horváthné Hosszú Marika (könnyűzene, operett)

    Május 29., vasárnap:

    • Mészáros Adrienn (opera, operett)
    • Khale Lulugyi együttes (cigány autentikus népzene)
    • M-art társulat (rock, nemzeti rock)
    •  Vox Femina Kórusegyesület,
    • Neverending Sorry (rock)
    •  Városi Művelődési Központ és Jókai Mór Alapiskola Gaudium Vegyeskara és Hangszeres Kamaraegyüttese
    • LekvárosFunk (funky)
    • Proksa Zoltán (musical, operett)
    • Wolf Street Trio (örökzöldek, világslágerek)
    • Lokomotiv Revival Band ( LGT slágerek)
    •  Vida Róbert (könnyűzene)

    A rendezvény ingyenes. 

    A fesztivál szervezői: az Endresz Csoport Egyesület (Magyarország), a CSEMADOK és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Szlovákia).

    A rendezvény védnöke: dr. Molnár Attila (Dél-Komárom) és Stubendek László (Észak-Komárom) polgármestere

  • Erzsébet Híd Fesztivál: „Erősítsük tovább, hogy a Duna két oldalán elterülő város szerves egészet képez“

    Írta: sze - 2016.05.26.

    Erzsébet Híd Fesztivál - Észak- és Dél-Komárom legújabb "vállalkozása". (Fotó: hirek.sk)

    Második alkalommal rendezik meg az Erzsébet Híd Fesztivált május 27-29. között Komáromban. Az idén háromnaposra bővült rendezvényen Észak-és Dél-Komárom harminchat kulturális egyesülete, előadója lép fel.

    A rendezvény szervezői az idei polgármesteri díj birtokosai, az Endresz Csoport (Dél-Komárom), és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom). A fesztivál megvalósításában szervezői munkájukat a CSEMADOK komáromi járási és városi szervezete is segíti. A kulturális seregszemle védnökei dr. Molnár Attila, Dél-Komárom és Stubendek István, Észak-Komárom polgármestere.

    A tavaly első alkalommal megrendezett fesztivált eredetileg úgy tervezték, hogy évenként cserélődik a helyszín: egyszer Észak-Komáromban, másik évben Dél-Komáromban kerül majd megrendezésre.

    Szalay Károly, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás tagja érdeklődésünkre elmondta, azért esett a választás ismét az Erzsébet-híd északi hídfőjére, mert Észak-Komáromban nagyobb szükség van az ilyen közösséget összekovácsoló rendezvényekre. A háromnapos fesztivál célja a magyar kultúra népszerűsítése mellett a korosztályok és művészeti ágak sokszínűségének bemutatása is. „Ezzel együtt szeretnék tovább erősíteni a határon átnyúló kapcsolatokat és a „Komárom egy város“ gondolatát, hiszen a Duna két oldalán elterülő város szerves egészet képez. A történelmi megemlékezéseken túl tehát szükség van arra is, hogy a kulturális élet szereplői és a lakosok is jobban megismerjék egymást, egymás kulturális értékeit“ – fogalmazott.

    A kizárólag észak- és dél-komáromi fellépők között ebben az évben több szlovák előadó, valamint egy roma hagyományőrző csoport is bemutatkozik. A szervezők számára fontos volt, hogy egyaránt megszólítsák a fiatalabb és az idősebb korosztály képviselőit. A programban szerepelnek szlovák és magyar dalkörök, népdalénekesek, kameraegyüttesek. Fellépnek színjátszókörök, blues-és rock zenekarok, de számíthatunk operett és musical előadásokra is. A közreműködő művészek, előadók ellenszolgáltatás nélkül vállalták a szereplést, így az előadások megtekintése a látogatók számára teljesen ingyenes.

  • Komárom. A komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és a dél-komáromi Endresz Csoport idén is megemlékezéssel hívta fel a figyelmet egy elfeledett, ugyanakkor Komárom történelme szempontjából igencsak fontos eseményre: 1919 májusában több mint száz komáromi, tatabányai, tatai és győri hős szállt szembe a jelentős túlerővel felvértezett csehszlovák megszállókkal, hogy kiálljanak Komárom területi egysége mellett. A fegyveres konfliktus végkimenetele tömegmészárlás lett. A magyar áldozatok tömegsírban nyugszanak, a komáromi katolikus temetőben. 1919. május 1-je tehát a hazaszeretet, a helytállás és az önfeláldozás emléknapja a kettészakított városban – vallják a dél- és észak-komáromi szervezők. Feltöltés: 2016. május 04., szerda Alkotók: Kiss Réka, Pézman Zoltán Forrás: Hírek.sk Gyártva: 2016

  •  

    Tisztelt Komáromiak, Kedves Barátaink!

    Május elsején két programmal emlékezünk a Komáromi Áttörésre, azokra a komáromi, győri, tatai, tatabányai emberekre, akik 1919-ben Komárom területi egységéért az életüket is áldozták. Tisztelegjünk együtt a hősök emléke előtt!

    • 10.00 órakor az észak-komáromi katolikus temetőbenaz áldozatok tömegsírjánál, beszédet mond dr. Csere Péter író.
    • 14.00 órakor a vasúti híd déli hídfőjénél (Komárom-Koppánymonostor) Szendrey Marót Ervin az Áldás együttes vezetője tart zenés megemlékező műsort.

    Mindenkit szeretettel várunk!

    Kérjük a rendezvényeket ajánlja Ismerőseinek, Barátainak!  

    /Célunk, hogy ez az esemény foglalja el méltó helyét a magyar történelemben. Szeretnénk minden komáromi, Komárom környéki emberrel megismertetni 1919. május 1. történetét a hazaszeretetről, helytállásról, önfeláldozásról./

     

    Endresz Csoport (Dél-Komárom)                Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom)

  • Komáromi véres május 1.: „Magyar hősök, eljöttünk leróni az adósságunkat...“

    2016. május 01., vasárnap 17:13 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

    KOMÁROM. Az 1919. május elsejei komáromi áttörés 97. évfordulója alkalmából az Egy Jobb Komáromért polgári társulás a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesülettel együtt koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a hajdani véres május elseje magyar áldozatainak észak-komáromi katolikus temetőben található tömegsírjánál. A rendezvényen dr. Csere Péter jogász-író adósságtörlesztésre felszólító beszéde hangzott el.

    1919. január 9-én a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult a bal parti Komáromba, és ezzel a várost és Komárom vármegyét is kettéoszotta. A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Május 1-jén kora hajnalban azonban a magyarországi munkás milicisták megpróbálták visszafoglalni a várost. Monostorral szemben átkeltek a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak előre. Az újszőnyi állomáson négy mozdony füstjével borították homályba a várost. Egidio Macaluso olasz ezredes kérésére Érsekújvárból Komáromba rendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, amely elzárta a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lelőttek, akit az utcán találtak, köztük egy 12 éves gyereket is. Az elesett 121 munkás és katona zömét, 102 embert három nappal később közös sírba temették el a katolikus temetőben. A csehszlovák hadsereg mintegy két tucat embert vesztett a harcokban. Ez a nap véres május elseje  néven vonult be a város történetébe.

    „A mai napon – 97 év elteltével – azokra a komáromi, győri, tatabányai és tatai emberekre emlékezünk, akik Komárom területi egységéért az életüket áldozták olyan agresszív területi hódítókkal szemben, akik önkényesen minden emberi és történelmi értéket, tényt kizárva területszerzéssel akarták legalizálni az akkori hatalmi állapotot“ – mondta el köszöntőjében Pint Tibor mérnök, az Egy Jobb Komáromért (EJK) polgári társulás képviselője, aki a jelenlevők körében üdvözölte dr. Kreft-Horváth Lórándot, Dél-Komárom alpolgármesterét, továbbá Knirs Imrét, Észak-Komárom alpolgármesterét – az EJK elnökét, Arlett Tamást – az Endresz Csoport Egyesület elnökét, valamint a római katolikus egyház képviseletében Lépes Lóránt atyát – a Mária Rádió felvidéki műsorigazgatóját, a Zsidó Hitközség nevében pedig dr. Novák Béla Tamást, illetve a további civil szervezetek képviselőit.

    Lépes Lóránd atya áldása után Nagy Ferenc Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versének részletét mondta el, hagnsúlyozva: „Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át/ Mikor nem téged emleget/ Hunyjon ki két szemem világa/ Ha nem Rád tekint Népem Te drága!“.

    Majd dr. Csere Péter író-jogásznak az adósság fogalma mentén felépített beszéde hangzott el. Elöljáróban leszögezte: a banki adósságot mindig kíméletlenül behajtják rajtunk – ha kell, bírósággal, ha kell, végrehajtóval.

    „Itt azonban egészen más helyzet. Ők, akik itt fekszenek, nem kényszerítenek, és nem fenyegetnek. Hiszen a velük szembeni adósságunk természete is egészen más. Ők olyasmit adtak nekünk, ami számukra is egyetlen és megismételhetetlen volt: az életüket. Mert ők azok, akikről mindenféle kétség és bizonytalanság nélkül mondhatjuk el: értünk haltak meg. Értünk, magyarokért... Ne áltassuk magunkat: ezt az adósságot nem fogjuk tudni visszafizetni soha. Mégis nyugodtan állhatunk itt, hiszen ők nem is ezt kérik számon rajtunk. Ők csak azt szeretnék, hogy majd´egy évszázadnyi hallgatás után megemlékezzünk róluk, és hogy emlékezzünk rájuk!“ – fejtette ki a szónok.

    Dr. Csere Péter hősök után a bűnösökről beszélt: „Hiszen ahol áldozat van, ott gyilkos is van. Márpedig ebben bűnösök nem csupán azok voltak, akik az itt nagyrészt sebesülten elfogott magyarokat lemészárolták. Róluk számoljon el a lelkiismeretével az a nép és az az állam, amelynek a nevében mindezt elkövették. Számoljon el, ha tud. Nem a mi szégyenünk! Én a „mi“ gyilkosainkról szeretnék néhány szólni, hiszen ennek a szörnyűségnek is ők az első számú okozói. Mert volt egy magyar miniszterelnök, akinek amúgy évtizedeken keresztül szobra állt Budapest szívében, aki fegyvertelenül bízta rá ezt a nemzetet az antant és szomszédaink jóindulatára. És volt egy általa kinevezett hadügyminiszter is, aki éppen ezekben az időkben büntetlenül kimondhatta: „katonát látni nem akarok“. Másfél milliós fronthadseregünket, amelyben az egykorú, igen precíz adatok szerint is 826 ezer volt a magyar nemzetiségű katona, napokon belül feloszlatta egy olyan ember, akinek az egyenruhája, s talán az anyanyelve is magyar volt, de a szíve biztosan nem. Ez a miniszterelnök pedig mindvégig, érdemtelenül hosszúra nyúlt élete utolsó pillanatáig, egyetértett vele...“.

    A szónok kiemelte: az 1919-es hősök és mártírok egyszerű, névtelen emberek voltak, „mégis volt egy dolog, amiben végzetesen különböztek azoktól, akiknek az ostobasága és gazembersége miatt meg kellett halniuk. A szívük magyar volt“.  Hatalmas tettre vállalkoztak a „Tanács-Magyarország“ korában, amikor a nemzeti töltésű gondolatokat csírájában fojtotta el a hatalom. „Velük szemben pedig ott állt az akkori világ legerősebb, legkegyetlenebb és legkíméletlenebb ereje. Hiszen nem a csehszlovák légionisták voltak itt az igazi erő, hanem azok, akik mögöttük álltak. Akik felbíztatták, felfegyverezték, és vezették őket, és akik (ma már ezt is tudjuk) rendre szemet hunytak az emberi lélek legsötétebb oldalát idéző kegyetlenkedések felett. Mert maradjunk itt annyiban, hogy távolról sem ez volt az első, sem az utolsó magyarellenes tömeggyilkosság – mert ez jórészt az volt! – ezekben az időkben. Sajnos, azt is tudjuk már, mert tény: ezekért soha, senkit felelősségre nem vontak a „szabadság, egyenlőség, testvériség“ felkent képviselői...“ – emlékezett a múltra Csere.

    Beszéde végén elárulta, hogy a tömegsírban fekvő és további közel száz temetetlen harcos egy részének a kilétét némi jogászi fifikával sikerült kideríteni. Fel is sorolta harminchat 15 és 47 év közti áldozat nevét. „36 név ez – a kb. kétszázból. Mit is mondhatnék ezek után? Magyar hősök, eljöttünk leróni az adósságunkat. Soha nem feledünk benneteket! Nyugodjatok békében!“ –  zárta gondolatait.

    Az ünnepi beszéd után Fehér Dalma, a Selye János Gimnázium diákja a Ghymes együttes Kézfogás című dalát énekelte el: „Nézd a szemeimet, minden kiderül, kár mondani már. A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál...“. Azután a kettészelt Komárom városatyái, illetve a civil szervezetek és a felvidéki magyar párt (pl.: EJK, Endresz Csoport, Magyar Közösség Pártja komáromi alapszervezete, Hatvannégy Magyar Vármegye Ifjúsági Mozgalom) képviselői elhelyezték koszorúikat a 102 hős tetemét rejtő tömegsírnál, amely mellett a történelmi Vitézi Rend és a Komáromi Szekeresgazdák képviselői álltak díszőrséget. Több magánszemély is virágokkal, mécsesekkel rótta le tiszteletét a hajdani áldozatok emléke előtt, végül a jelenlevők közösen énekelték el a Himnuszt.

    A megemlékezés 14 órától a túlparti koppánymonostori vasúti híd déli hídfőjénél levő Áttörés-emlékműnél zárult, ahol Szendrey Marót Ervinnek, az Áldás együttes vezetőjének zenés emlékműsora hangzott el.

    Knirs Imre alpolgármester, az EJK pt elnöke portálunknak elmondta: társulásuk a dél-komáromi baráti Endresz Csoporttal együtt 2011-ben nagyon fontosnak tartotta az észak-komáromi katolikus temetőben elhanyagolt állapotban levő sírmelék felújítását, „mert ezek a nagyszerű magyar emberek önzetlen módon a legtöbbet: életüket áldozták Komárom egységének a megtartásáét“.

    „Az Egy Jobb Komárom polgári társulás eszmeiségével és hitvallásával összhangban valamiképp szeretnénk Komárom egységét visszaállítani. Bár közigazgatás szempontjából két részről irányitjuk Komáromot, de a kultúra, a sport és egyéb területeken már semmi sem gátolja gyümölcsöző együttműködésünket – azt, hogy egy városként gondolkodjunk és dolgozzunk. Ennek ékes példája volt e tömegsír közös renbehozatala is, amely során a többi között példa értékű módon újítottuk fel a megrongált vasláncot, kőműves munkálatokat végeztünk stb. Mindenkit arra sarkallok: időnként keressék fel ezt a síremléket, és hajtsanak főt azon emberek emléke előtt, akik 1919-ben mindent elkövettek a bekövetkezhetetlen esemény megakadályozása érdekében, miközben életüket vesztették. Mindkét város vezetősége támogatja a komáromi véres május elseje folyamatos köztudatban tartását, ehhez megadjuk az erkölcsi-anyagi segítséget. A két polgármester, dr. Molnár Attila és Stubendek László ez alkalommal azért nem lehetett jelen e megemlékezésen, mert a jubileumi XXV. Komáromi Napokkal kapcsolatos egyéb kötelezettségeiknek kell eleget tenniük. El akarjuk érni azt, hogy legalább a komáromi alapiskolák történelem-helytörténet-tananyagába bekerüljön ez a gyászos esemény, amely hősei a fiatalok elé is példaképként állíthatók“ – ecsetelte az ügyben eddig történteket és mielőbb valóra váltandó tervet Knirs Imre.

  • Komárom: Pro Urbe díjjal tüntették ki Viola Pál orvost és a Duna Menti Múzeumot

    A város díszpolgára címet Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó kapta

    Írta: sze - 2016.04.26.
     

    Észak- és Dél-Komárom képviselő-testületeinek együttes ünnepi ülésével hivatalosan is kezdetét vette a 25. Komáromi Napok április 26-án. A dél-komáromi Városháza dísztermében rendezett ünnepségen kiosztották a Pro Urbe Díjat és a Polgármester Díját, valamint Díszpolgárt avattak.

    A város díszpolgára címet Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó kapta. Az egyik legsikeresebb komáromi sportoló pályafutását Komáromban kezdte, és ma már sok fiatal sportoló példaképe. Sajnos, egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat.

    Pro Urbe – A Városért

    A Pro Urbe Díjról minden évben a képviselő-testület határoz. Idén a Komáromi Függetlenek Csoportja javaslatára a Duna Menti Múzeum és Dr. Viola Pál érdemelte ki az elismerést.

    A nyolcvanadik születésnapját idén ünneplő Viola Pál nemcsak orvosi munkájával, de mint a közéletben is fontos szerepet betöltő személyiség érdemelte ki az elismerést. Viola Pál élete és munkássága példaértékű az ifjabb nemzedék számára is – hangzott el a díj átadásakor.

    A Duna Menti Múzeumot megalakulásának 130. évfordulója alkalmából jelölték a díjra. Az intézmény tudományos-kutató tevékenységével, kiadványaival és közművelődési rendezvényeivel jelentősen hozzájárult a város hírnevének öregbítéséhez itthon és külföldön egyaránt. A díjat Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója vette át.

    Stubendek László tíz polgármesteri díjat osztott ki

     Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és az Endresz csoport a határon átívelő kulturális értékeink gyarapításáért, kiemelkedő hagyományőrző tevékenységükért részesültek polgármesteri díjban, amelyet közösen vett át Szalay Károly (EJK) és Arlett Tamás, az Endresz csoport elnöke.

    Az És? Polgári Társulás művészeti tevékenységért kapta meg idén a polgármesteri díjat  Őrsújfalu és Komárom kulturális életében való aktív munkájukért – a díjat Szabó Csilla és Váradi Kornélia vette át.

    Az Intercad Kft. hajótervezés terén nemzetközi szinten is elismert kimagasló eredményeiért kapott polgármesteri díjat, amelyet Matusek Roland és Gelle Róbert a Kft. tulajdonosai vették át.

    A Jan Amos Komenský Általános Iskolát az igényes kreatív pedagógiai munkáért, a diákok sikeres középiskolai tanulmányaikra való felkészítéséért és a város jó hírnevének öregbítéséért érte a megtiszteltetés. A díjat Langschadlová Zuzana, iskolaigazgató vette át.

    Kubík Tivadar és fia Kubik Tibor kulturális örökségünk ápolásáért, a VII. Bástya felújításáért kapták a polgármester díját.

    A Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke, Klemen Terézia a kimagasló közéleti tevékenység, valamint Komárom világhírű szülötte kultuszának ápolásáért vehette át a kitüntető díjat.

    Az idei polgármesteri díj kitüntetettje Helena Nyersová, kimagasló pedagógiai munkájáért és önfeláldozó tevékenységéért kapta a díjat.

    A szintén ebben az évben jubileumát ünneplő Borárosné Petrécs Anna  kimagasló művészeti tevékenysége és közszolgálata elismeréséért részesült a díjban.

    Spátay Adriana, a Selye János Gimnázium tanára tehetséggondozásban elért eredményeiért, a város ifjúságának a helyi kulturális életbe való bekapcsolásáért vehette át a díjat.

    Szabó Veronika ötvenhét éven keresztül tanította a komáromi művészeti alapiskola diákjait. Kimagasló pedagógiai tevékenysége és közszolgálata elismeréséért kapta a polgármesteri díjat.

    Végezetül Stirber Lajost nyugalmazott tanárt, karvezetőt negyvenéves, a közéletben, a város kulturális életében és pedagógusként végzett munkásságának elismeréséért Dél-Komárom Díszpolgárává avatták.

  • Átadták a Pro Urbe és a Polgármester Díját

    Április 26-án Észak- és Dél-Komárom képviselő-testületeinek együttes ünnepi ülésével hivatalosan is kezdetét vette a 25. Komáromi Napok. A dél-komáromi Városháza dísztermében rendezett ünnepségen kiosztották a Pro Urbe Díjat és a Polgármester Díját.
    Polgármester Díja:
    Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és ENDRESZ Csoport
    Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás   2010- ben alakult a civilszféra tagjaiból és polgárokból városunk életének jobbtételéért. A 2008 – ban alapított dél- komáromi Endresz csoporttal együttműködve szervezik programjaikat. Hitvallásuk: „Bár két országban élünk, de egy városban egy jobb és közös Komáromért tesszük dolgunkat a Duna mindkét oldalán együtt, vállvetve.”

    Kulturális és társadalmi programjaik közül a fontosabbak: Korona-napok, a Komáromi Áttörés május 1-i egésznapos rendezvénye, július 4-ei megemlékezés, Erzsébet híd Fesztivál, Hon-Nap hagyományőrző nap Dél – Komáromban, Gróf Eszterházy János emlékének ápolása Észak Komáromban, sporttal egybekötött kulturális túrák szervezése. Kulturális rendezvények a Kultúrpalotában és a Viking Pub-ban kerülnek megszervezésre.

    Együttműködnek a Csemadokkal, a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatával, a JóMód  Diákkörrel, a komáromi civilekkel és természetesen a két városrész vezetésével.

    A díjat az Egy Jobb Komáromért nevében Szalay Károly vette át.
    dunataj.sk

  • Örömmel értesültünk munkánk megbecsüléséről.

  • A közösségek ajánlásai egyre gyarapítják a helyi értéktárat

    2016. április 24. 16:21 V.T.

    A helyi közösségek javaslatai alapján már 24-re bővült a komáromi értéktár. Az új ajánlások is szerepelnek majd a Komáromi értéktár című kiállításon a Klapka Múzeumban április 29-étől. A részletekről Rabi Lenke helytörténészt, a Komáromi Értéktár Bizottság elnökét faggattuk.
     

    – Mit tartanak fontos helyi értéknek a komáromiak?
    – Az országgyűlés 2012-ben hozott törvényt a magyar nemzeti értékekről és Hungarikumokról. Komáromban az elsők között alakult helyi értéktár bizottság. Eleinte lassan indultak a jelölések, aztán hamar 24-re bővült ez a szám. A legfrissebb ajánlatok között szerepel a komáromi vízbázis, a Monostori kalendárium, a Mag-Ház, és a komáromi népdalok és a Klapka induló, mint kulturális örökségünk része.
     

    – Személyes vonatkozások is akadnak közöttük?
    – Természetesen, de nem ettől helyi érték. A Monostori kalendárium első két évfolyamának szerkesztésében működtem közre, amelyet később Ölveczky Gábor grafikus vett át, aki megtervezte a kiadvány végleges arculatát. Komáromiként, helyismereti könyvtárosként természetesen valamennyi „értékhez” fűződik valamilyen kapcsolat, ismeret. Az április 29-én a Klapka György Múzeumban nyíló kiállításnak az a célja, hogy a komáromiak jobban megismerjék, milyen kincsek között élnek nap mint nap, és hogy felismerjék, bármikor ajánlhatnak a listára olyan emléket, eseményt, programot, ami a közösségnek fontos lehet.

    – Sok helytörténeti munka fűződik a nevéhez. Mik ezek?
    – Van, ami több éves kutatómunka eredményeként született meg, ilyen például az Almásfüzitő és Szőny világháborús történetét, angol és amerikai bombázását bemutató kiadvány. A témára az egyik soproni kollégám, ifjú Sarkadi Sándor hívta fel a figyelmemet. Ő ugyanis az egyik amerikai repülőmúzeumnak segített adatokat gyűjteni lezuhant gépekről, az eltűnt pilótákról. A térségből sok olyan adatra bukkant, amit helytörténeti, helyismereti szinten még nem dolgozták fel. Később egy helytörténeti könyvtárosoknak szóló konferencián videót is bemutatott erről a korszakról, ráadásul 2007-ben a Felvidéken is megjelent egy szlovák nyelvű könyv a bombázásokról, rengeteg komáromi és környékbeli adattal. A sok kutatómunka, levéltári adatgyűjtés és interjúzás után 2009-ben a bombázások 65. évfordulóján emlékkiállítást szerveztem a könyvtárban. A 2014-ben megjelent Elsődleges célpontok könyvem a kutatómunkám első összefoglalása. Most Komárom 1939-1945 közötti történetét kutatom, dolgozom fel. Sok új adat jelent meg a témával kapcsolatban.

    – Hamarosan ismét megemlékezésre hívják a helyieket a komáromi áttörés évfordulóján. Mit kell erről a tragikus eseményről tudni?
    – A komáromi áttörés 1919. április 30-án éjjel indult. Dél-komáromi, tatai, győri vagongyári munkások, tatabányai bányászok, vöröskatonák és a háborúból hazatért, leszerelt katonák, a Tanácsköztársaság országos vezetősége határozott tiltása ellenére is átkeltek a vasúti hídon, az Erzsébet hídon, valamint csónakokkal a Dunán és megtámadták a csehszlovák helyőrséget. Három mozsárágyú a déli partról támogatta a vállalkozást. Kezdetben a támadók sikeresen nyomultak előre, hajnalban azonban cseh legionisták érkeztek Érsekújvár felől vasúton és a helyőrséggel együtt bekerítették a magyarokat. A támadók egy része közelharcok árán vissza tudott vonulni, sokan a Dunán át csónakokon vagy úszva próbáltak elmenekülni, nagy részük azonban az Erzsébet-szigetre szorult. A túlerőt látván, megadták magukat, a cseh légionáriusok azonban kíméletlenül legyilkoltak mindenkit. Ezt az eseményt „komáromi magánakció”, „véres”, vagy „fekete május elseje” néven emlegették, s bár Észak-Komáromban a tömegsír fölé és a vasúti hídnál emlékművet emeltek a hősi halottak tiszteletére, a 90-es években elfelejtődött ez az akció. Az Endresz Csoport Egyesület és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás ezeket az emlékműveket felújította, megemlékezések szervezett, amely mára a két Komárom közös városi megemlékezésévé vált.

    Helytörténet kihívásokkal
    Rabi Lenke magyar-történelem szakos tanári és könyvtáros diplomával a tanári állást cserélte el a könyvtári munkával: a 1984 óta harminc éven át Jókai Mór Városi Könyvtárban dolgozott a könyvtáros szakma minden területén, az utolsó tíz évet könyvtárigazgatóként. A helyismereti könyvtárosi munka áll hozzá a legközelebb. Első helyismereti kiállítása a könyvtár 40 éves jubileumi tárlata volt. Ezután kezdeményezésére indult el a Könyvtári Minitárlat sorozat, az 2004-ben, Jókai Mór halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett Jókai-emléknap egyik szervezője volt. Ahogy fogalmaz, ez igazi kihívás számára. Szívesen kapcsolódott be olyan helytörténeti kiállítások megszervezésébe, mint például a Szőnyi Alkotókörrel szervezett, Komárom 700 éves kiállítás, a nevéhez fűződik a könyvári Irodalmi Kávéház és a gyerekeknek a helytörténeti kalandozások sorozat, amelyet melyet 2008-ban a Mátyás király év, 2009-ben a szabadságharc évfordulójára állított össze. Féléves kutatómunka után készítette el az 1956-os forradalom 50. évfordulójára az átfogó kiállítást is. Több kiadványban társszerzőként működött közre, például a holokauszt komáromi eseményeit, vagy a százéves Gyürky-kastély történetét Számadó Emese vezetésével dolgozták fel.

Oldalak