Aktuális híreink

  • JÖN! Ghymessel, Bikinivel a „legpörgősebbnek ígérkező” magyar hagyományőrző fesztivál,
    a  

    VIII. HON-NAP DUNA MENTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEP – Komáromban, augusztus 26-27. pénteken és szombaton!

    alkalommal, ezúttal új helyszínen, a komáromi Igmándi erődben várja a látogatókat a rendező Endresz Csoport. A rendezvény csúcspontja a két nagykoncert: pénteken a Ghymes együttes, szombaton a Bikini lép fel. Ígérjük, nem lesz üresjárat, pénteken 16.00 órától szombaton 09.00 órától záróráig non-stop programmal zajlik a fesztivál, egymást érik a fellépők. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény öt pillére: kiváló gyermekprogramok és koncertek, nívós előadók előadásai, prémium kategóriás hagyományőrzők és kiállítás-kavalkád. Mindenki találhat az érdeklődésének megfelelő programot.
    Gyermekprogramok: Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala – a bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába. Itt lesz ismét minden gyermek kedvence, Vitéz László, Pályi János bábművész előadásában. Egész napos gyermekprogramok: cérnakép készítés Cságola Mártonnal, Kolonicsné Éva Játszóháza, az Erőd Bajnoka – hétpróba gyerekeknek, Schruff Gyula kovácsmester bemutatója, részvétel a kovácsolásban. A múlt iránt érdeklődők megismerhetik a vitézek táborát, életét, fegyvereit, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület segítségével a szabadságharc fegyverzetét, tábori életét, míg Mózes László a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatja be. A Szőnyi Lovas Egyesület lovain a lovaglás tudományával ismerkedhetnek meg a legbátrabbak.

    komaromtv

    Koncertek: A Bikini és Ghymes együttesek mellett fellépnek a két városrész – Észak- és Dél-Komárom népszerű zenekarai, a Kerecsen és az Egyéb Veszély együttes.

    Előadások: Idén öt kitűnő előadó színesíti a programot. Itt lesz Szántai Lajos művelődéstörténész a magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatója, Dr. Varga Tibor jogtörténész az Árpád-kor és az Árpád-ház jeles ismerője, és Makovecz Imre tanítványa Grekofski Nathalie építész, aki Út a hagyományból az élő építészetbe címmel tart előadást. A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismerteti. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató idén Szkíta kincsek címmel tart vetítéssel összekötött előadást.       

    Hagyományőrzők és bemutatók: Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul a program, Anka Gergő és Király András kalauzol el a betyárok világába. A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse idézi a honfoglalás/visszatérés idejét, a Tolma Baranta Csapat a magyar harcművészet, a baranta világába enged betekintést. A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítása lesz. Gasztonyi Dániel mestersolymász idén is fantasztikus biológia órával örvendezteti meg a gyerekeket, felnőtteket, bemutatja számos ragadozó madarát. A Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követik a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját.

    HON-NAP szombati program

    Vendégtelepülés: a HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település bemutatkozására, kiállítással, népzenei, néptánc és hagyományőrző programmal. Idén nagy szeretettel fogadjuk a Gímes Villő Hagyományőrző Csoportot, a felvidéki Zoboraljáról, a Gímes település képviseletében. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadták felkérésünket!

    Kiállítások: A HON-NAP egyik sajátossága, hogy – bár nem szokás egy-két napra kiállításokat rendezni, a rendezők nem riadnak vissza a sok munkától és – igyekeznek a lehető legtöbb kiállítónak bemutatkozási lehetőséget adni. Idén nem kevesebb, mint 11 (!) kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, így mindenki találhat magának látnivalót: Bruncz János fafaragó művész kiállítása, Rögös úton tiszta lélekkel – a Tolma Baranta Csapat kiállítása, Az életem építményei – Grekofski Nathalie építész kiállítása, Az utolsó komáromi helyőrség – a határőrség története – Legát István kiállítása, Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők – tablókiállítás, és a Szőnyi Alkotókör kiállítása. A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozza óriási vasúti terepasztalát, érdekes helytörténeti – észak-komáromi – érdekesség a Shipbuilding and Machinery anyaga „A Komáromi Hajógyár” (fotókiállítás). Fényszilánkok – világító üvegképek – címmel Molnárné Wirth Rozália mutatja be munkáit, és ezeken kívül még Régi mesterségek emlékei – Legát István, és az Ősi eredet – Nagy László faerezet festő kiállítása.

    A rendezvényt árusok, vásározók színesítik. A kellemes kikapcsolódáshoz az ételt, italt az Aranytál étterem biztosítja.

    A rendezvény védnöke Dr. Molnár Attila, Komárom Város Polgármestere.

    Fontos tudnivalók!

    Kapunyitás: pénteken 15.30 órakor, szombaton 09.00 órakor

    A rendező Endresz Csoport fontosnak tartja, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen anyagi helyzetétől függetlenül, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény ingyenes az Igmándi erődbe 17.00 óráig belépők számára.  A 17.00 óra után a belépődíj 990 Ft.

     Szeszesitalt a rendezvény területére bevinni tilos!

  • HON-NAP a Ghymessel és a Bikinivel

    2016. augusztus 11. 06:21 kemma.hu

    8. alkalommal, ezúttal új helyszínen, a komáromi Igmándi erődben várja a látogatókat a rendező Endresz Csoport a HON-NAP fesztiválra.

     A rendezvény csúcspontja a két nagykoncert: pénteken a Ghymes együttes, szombaton a Bikini lép fel. Ígérjük, nem lesz üresjárat, pénteken 16.00 órától szombaton 09.00 órától záróráig non-stop programmal zajlik a fesztivál, egymást érik a fellépők. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény öt pillére: kiváló gyermekprogramok és koncertek, nívós előadók előadásai, prémium kategóriás hagyományőrzők és kiállítás-kavalkád. Mindenki találhat az érdeklődésének megfelelő programot.

    Gyermekprogramok: Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala - a bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába. Itt lesz ismét minden gyermek kedvence, Vitéz László, Pályi János bábművész előadásában. Egész napos gyermekprogramok: cérnakép készítés Cságola Mártonnal, Kolonicsné Éva Játszóháza, az Erőd Bajnoka – hétpróba gyerekeknek, Schruff Gyula kovácsmester bemutatója, részvétel a kovácsolásban.

    A múlt iránt érdeklődők megismerhetik a vitézek táborát, életét, fegyvereit, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület segítségével a szabadságharc fegyverzetét, tábori életét, míg Mózes László a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatja be. A Szőnyi Lovas Egyesület lovain a lovaglás tudományával ismerkedhetnek meg a legbátrabbak.

    Koncertek: A Bikini és Ghymes együttesek mellett fellépnek a két városrész – Észak- és Dél-Komárom népszerű zenekarai, a Kerecsen és az Egyéb Veszély együttes. 

    Előadások: Idén öt kitűnő előadó színesíti a programot. Itt lesz Szántai Lajos művelődéstörténész a magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatója, Dr. Varga Tibor jogtörténész az Árpád-kor és az Árpád-ház jeles ismerője, és Makovecz Imre tanítványa Grekofski Nathalie építész, aki Út a hagyományból az élő építészetbe címmel tart előadást. A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismerteti. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató idén Szkíta kincsek címmel tart vetítéssel összekötött előadást.      

    Hagyományőrzők és bemutatók: Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul a program, Anka Gergő és Király András kalauzol el a betyárok világába. A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse idézi a honfoglalás/visszatérés idejét, a Tolma Baranta Csapat a magyar harcművészet, a baranta világába enged betekintést.

    A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítása lesz. Gasztonyi Dániel mestersolymász idén is fantasztikus biológia órával örvendezteti meg a gyerekeket, felnőtteket, bemutatja számos ragadozó madarát.

    A Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követik a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját.  
    Vendégtelepülés: a HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település bemutatkozására, kiállítással, népzenei, néptánc és hagyományőrző programmal. Idén nagy szeretettel fogadjuk a Gímes Villő Hagyományőrző Csoportot, a felvidéki Zoboraljáról, a Gímes település képviseletében. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadták felkérésünket!

    Kiállítások: A HON-NAP egyik sajátossága, hogy - bár nem szokás egy-két napra kiállításokat rendezni, a rendezők nem riadnak vissza a sok munkától és - igyekeznek a lehető legtöbb kiállítónak bemutatkozási lehetőséget adni.

    Idén nem kevesebb, mint 11 (!) kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, így mindenki találhat magának látnivalót: Bruncz János fafaragó művész kiállítása, Rögös úton tiszta lélekkel - a Tolma Baranta Csapat kiállítása, Az életem építményei - Grekofski Nathalie építész kiállítása, Az utolsó komáromi helyőrség - a határőrség története - Legát István kiállítása, Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők – tablókiállítás, és a Szőnyi Alkotókör kiállítása.

    A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozza óriási vasúti terepasztalát, érdekes helytörténeti – észak-komáromi – érdekesség a Shipbuilding and Machinery anyaga „A Komáromi Hajógyár” (fotókiállítás). Fényszilánkok - világító üvegképek – címmel Molnárné Wirth Rozália mutatja be munkáit, és ezeken kívül még Régi mesterségek emlékei - Legát István, és az Ősi eredet - Nagy László faerezet festő kiállítása.

    A rendezvényt árusok, vásározók színesítik. A rendező Endresz Csoport fontosnak tartja, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen anyagi helyzetétől függetlenül, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény ingyenes az Igmándi erődbe 17.00 óráig belépők számára.  A 17.00 óra után a belépődíj 990 Ft.  

  • Összefogással a magyar sírhelyek megmentéséért

    2016. június 20., hétfő 18:38 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

    KOMÁROM. Hiánypótló önkéntes tevékenységbe fogott a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület: megkezdte a határon túli magyarlakta területek temetőinek teljes körű felmérését és dokumentálását. Nem titkolva aggodalmát, hogy talán pár évtized múlva némelyekben majd csak elvétve lehet magyar sírhelyeket találni, amelyek bizonyíthatnák az őshonos kisebbség egykori ottlétét. 
    Az észak-komáromi református temetőben májusban indított kezdeményezés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének pártfogásával valósul meg.

    „Egyesületünk jelmondatához híven – csak a múltat ismerve épülhet a jövő – végzi sokrétű tevékenységét. Mivel látjuk, hogy szerte a Kárpát-medencében ijesztő mértékben pusztulnak a temetőkben levő síremlékek, ezért először az észak-komáromi református temetőben kezdtünk egyedi mentőakcióba. Ennek során május elejétől minden egyes sírt – kivétel nélkül – kétféleképpen lefényképezünk, méreteit (szélesség, hosszúság, magasság) lézeres távolságmérővel lemérjük, GPS koordinátáit, valamint anyagát és színezetét meghatározzuk, illetve lemásoljuk a fejfa többé-kevésbé látszódó feliratát. Hangsúlyoznám, hogy mivel a teljes körű felmérés során a sírokat semmilyen fizikai hatás nem éri, ezért az ilyen jellegű munkálatok akár engedély nélkül is elvégezhetők. Mi azonban illemből-tiszteletből kapcsolatba léptünk Fazekas Lászlóval, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével, aki erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket" - mondta el portálunknak Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke.

    Az ingyenes felmérés eredményeképpen minden sírról digitális adatlapot készítenek. "A későbbiekben pedig egy keresőprogram készül, esetleg azokat a GPS koordináták segítségével térképen szerepeltetjük. Annak köszönhetően egy-egy elhunyt személy a távolabb élő hozzátartozója sírját is megnézhetni majd a világhálón. Válogatás nélkül valamennyi síremlék digitális adatlapját elkészítjük, részben azért is, mert ma még nem tudhatjuk, hogy az utókor majd kit tart jeles, kiemelkedő személyiségnek“ – sorolta a terveket Arlett Tamás.

    Az észak-komáromi református temető felmérését mintaprojektnek tekintik, mely során a felmérés protokollját dolgozzák ki és véglegesítik. „Végső célunk az, hogy minden temetőben egységes rendszer keretein belül végre lehessen hajtani a felmérést. Észak-Komáromban eddig 380 sírról készítettünk két-két fényképet, egyet az egész sírról, egyet pedig annak a fejfájáról. A felmérés elvégzése után tapasztalatainkat szívesen megosztjuk a projekthez csatlakozni kívánó további érdeklődőkkel, akik a saját településükön szintén elvégezhetnék az ilyen jellegű felmérést. Nyilvánvaló, hogy mi kevesen vagyunk ahhoz, hogy ezt a tevékenységet az egész Kárpát-medencében felvállaljuk. Reméljük, hogy egyre több felvidéki település is csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez” – egészítette ki az elmondottakat.

    A felmérés során az is kiderül, hogy mely magyar kulturális értékek közé sorolandó síremlékek rossz állapotára kell felhívni az illetékesek figyelmét, hiszen azok mielőbbi megmentése egy-egy helyi közösség és az összmagyarság érdekében is áll.

    „Tevékenységünkbe további civil szervezeteket és fiatal önkénteseket is igyekszünk bevonni, hiszen minél szélesebb körű összefogással sokat lehet tenni annak érdekében, hogy nemzetünk emlékei fennmaradjanak az utókornak. Például már az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás tagjai és az ottani szekeresgazdák is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz” – mondta Arlett Tamás.

    Elsősorban az anyaország határain túli területeken még meglevő síremlékek megőrzésére és felújítására kell összpontosítani. "A legveszélyeztetettebb temetők a diaszpórában találhatók, mivel azokban már egyre kevesebb magyar lakos él. Ráadásul az ottani magyar sírhelyeket a vandálok gyakran feldúlják, vagy már nincs, aki gondoskodjon azokról, így egyre romlik az állaguk, esetleg azokra napjainkban rátemetnek. Mindezek következtében pár évtizeden belül nagyon nehéz lesz megállapítani az adott település egykori etnikai összetételét és azt, hogy kik is nyugszanak azokban a sírokban. Előfordulhat, hogy minden ottani magyar sírhely eltűnik. Manapság az egyes temetők egymástól eléggé eltérő nyilvántartással rendelkeznek, amelyek inkább csak arra terjednek ki, hogy ki fizeti a sírhely-bérleteket, de hiányzik a teljes körű állapotfelmérés. Ezen az áldatlan állapoton mielőbb változtatni kell!“ – véli az Endresz elnöke.

    Arlett Tamás tájékoztatása szerint kedvező fényviszonyok esetén még a nyár folyamán lefényképezik a református temető összes sírhelyét, a további munkálatokat pedig már az időjárástól függetlenül is el tudják végezni.

    „Az szeretnénk, hogy az észak-komáromi református temető dokumentációja, tehát az adatlapok véglegesítése még idén megtörténjen. Azután készíttetünk egy keresőprogramot, amely segítségével egy-egy elhunyt személy neve vagy születési adatai alapján a több ezer sírhely közül a világhálón is megkereshetővé válnak a konkrét sírhelyek. Hangsúlyoznám, hogy a szükséges munkát mindnyájan önkéntes alapon és teljesen ingyen végezzük. Próbálunk viszont pályázati pénzeket szerezni a műszaki eszközökre, így a fényképezőgépekre, a GPS-re, a lézeres távmérőre és az említett keresőprogram elkészítésének a finanszírozására“ – ismertette a projekt anyagi hátterét Arlett Tamás.

    Mint rámutatott, a tervezett munkájuk javarésze még hátra van, de már most is szívesen fogadják mindazoknak az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, polgári társulásoknak az érdeklődését, akik fontosnak tartják sajátos mentőakciójukat, s ahhoz hasonlóra ők is vállalkoznának településükön.

  • 2016. június 20., hétfő 18:38 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

     

    KOMÁROM. Hiánypótló önkéntes tevékenységbe fogott a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület: megkezdte a határon túli magyarlakta területek temetőinek teljes körű felmérését és dokumentálását. Nem titkolva aggodalmát, hogy talán pár évtized múlva némelyekben majd csak elvétve lehet magyar sírhelyeket találni, amelyek bizonyíthatnák az őshonos kisebbség egykori ottlétét.

    Az észak-komáromi református temetőben májusban indított kezdeményezés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének pártfogásával valósul meg.

    „Egyesületünk jelmondatához híven – csak a múltat ismerve épülhet a jövő – végzi sokrétű tevékenységét. Mivel látjuk, hogy szerte a Kárpát-medencében ijesztő mértékben pusztulnak a temetőkben levő síremlékek, ezért először az észak-komáromi református temetőben kezdtünk egyedi mentőakcióba. Ennek során május elejétől minden egyes sírt – kivétel nélkül – kétféleképpen lefényképezünk, méreteit (szélesség, hosszúság, magasság) lézeres távolságmérővel lemérjük, GPS koordinátáit, valamint anyagát és színezetét meghatározzuk, illetve lemásoljuk a fejfa többé-kevésbé látszódó feliratát. Hangsúlyoznám, hogy mivel a teljes körű felmérés során a sírokat semmilyen fizikai hatás nem éri, ezért az ilyen jellegű munkálatok akár engedély nélkül is elvégezhetők. Mi azonban illemből-tiszteletből kapcsolatba léptünk Fazekas Lászlóval, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével, aki erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket" - mondta el portálunknak Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke.

    Az ingyenes felmérés eredményeképpen minden sírról digitális adatlapot készítenek. "A későbbiekben pedig egy keresőprogram készül, esetleg azokat a GPS koordináták segítségével térképen szerepeltetjük. Annak köszönhetően egy-egy elhunyt személy a távolabb élő hozzátartozója sírját is megnézhetni majd a világhálón. Válogatás nélkül valamennyi síremlék digitális adatlapját elkészítjük, részben azért is, mert ma még nem tudhatjuk, hogy az utókor majd kit tart jeles, kiemelkedő személyiségnek“ – sorolta a terveket Arlett Tamás.

    Az észak-komáromi református temető felmérését mintaprojektnek tekintik, mely során a felmérés protokollját dolgozzák ki és véglegesítik. „Végső célunk az, hogy minden temetőben egységes rendszer keretein belül végre lehessen hajtani a felmérést. Észak-Komáromban eddig 380 sírról készítettünk két-két fényképet, egyet az egész sírról, egyet pedig annak a fejfájáról. A felmérés elvégzése után tapasztalatainkat szívesen megosztjuk a projekthez csatlakozni kívánó további érdeklődőkkel, akik a saját településükön szintén elvégezhetnék az ilyen jellegű felmérést. Nyilvánvaló, hogy mi kevesen vagyunk ahhoz, hogy ezt a tevékenységet az egész Kárpát-medencében felvállaljuk. Reméljük, hogy egyre több felvidéki település is csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez” – egészítette ki az elmondottakat.

    A felmérés során az is kiderül, hogy mely magyar kulturális értékek közé sorolandó síremlékek rossz állapotára kell felhívni az illetékesek figyelmét, hiszen azok mielőbbi megmentése egy-egy helyi közösség és az összmagyarság érdekében is áll.

    „Tevékenységünkbe további civil szervezeteket és fiatal önkénteseket is igyekszünk bevonni, hiszen minél szélesebb körű összefogással sokat lehet tenni annak érdekében, hogy nemzetünk emlékei fennmaradjanak az utókornak. Például már az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás tagjai és az ottani szekeresgazdák is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz” – mondta Arlett Tamás.

    Elsősorban az anyaország határain túli területeken még meglevő síremlékek megőrzésére és felújítására kell összpontosítani. "A legveszélyeztetettebb temetők a diaszpórában találhatók, mivel azokban már egyre kevesebb magyar lakos él. Ráadásul az ottani magyar sírhelyeket a vandálok gyakran feldúlják, vagy már nincs, aki gondoskodjon azokról, így egyre romlik az állaguk, esetleg azokra napjainkban rátemetnek. Mindezek következtében pár évtizeden belül nagyon nehéz lesz megállapítani az adott település egykori etnikai összetételét és azt, hogy kik is nyugszanak azokban a sírokban. Előfordulhat, hogy minden ottani magyar sírhely eltűnik. Manapság az egyes temetők egymástól eléggé eltérő nyilvántartással rendelkeznek, amelyek inkább csak arra terjednek ki, hogy ki fizeti a sírhely-bérleteket, de hiányzik a teljes körű állapotfelmérés. Ezen az áldatlan állapoton mielőbb változtatni kell!“ – véli az Endresz elnöke.

    Arlett Tamás tájékoztatása szerint kedvező fényviszonyok esetén még a nyár folyamán lefényképezik a református temető összes sírhelyét, a további munkálatokat pedig már az időjárástól függetlenül is el tudják végezni.

    „Az szeretnénk, hogy az észak-komáromi református temető dokumentációja, tehát az adatlapok véglegesítése még idén megtörténjen. Azután készíttetünk egy keresőprogramot, amely segítségével egy-egy elhunyt személy neve vagy születési adatai alapján a több ezer sírhely közül a világhálón is megkereshetővé válnak a konkrét sírhelyek. Hangsúlyoznám, hogy a szükséges munkát mindnyájan önkéntes alapon és teljesen ingyen végezzük. Próbálunk viszont pályázati pénzeket szerezni a műszaki eszközökre, így a fényképezőgépekre, a GPS-re, a lézeres távmérőre és az említett keresőprogram elkészítésének a finanszírozására“ – ismertette a projekt anyagi hátterét Arlett Tamás.

    Mint rámutatott, a tervezett munkájuk javarésze még hátra van, de már most is szívesen fogadják mindazoknak az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, polgári társulásoknak az érdeklődését, akik fontosnak tartják sajátos mentőakciójukat, s ahhoz hasonlóra ők is vállalkoznának településükön.

  • Komárom: Így szólt a magyar himnusz a Nemzeti Összetartozás Napján

    Írta: Felvidék.ma - 2016.06.04.
    (Fotó: Szinek János)

    Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom) és az Endresz Csoport Egyesület (Dél-Komárom) idén is közösen emlékezett Komárom kettészakításának és a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulójára.

    Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel vette kezdetét az észak-komáromi református templomban. Nagy Zsolt lelkipásztor prédikációjában úgy fogalmazott, „Komárom saját testében élte meg a szétszakításnak és a kettészakításnak minden megaláztatását és fájdalmát.” Mint kiemelte, ha a magyar ember Istenre figyel és vele együtt szeretetben él, nem tudnak eléggé a kárára lenni – sem a verseilles-i Nagy-Trianon kastélyban, sem az Európai Parlamentben.

    Észak-Komáromban a református parókia udvarán található Trianon-emlékoszlopnál, Dél-Komáromban a városrészek összetartozását jelképező Turul emlékműnél koszorúztak. Utóbbi helyszínen Koltay Gábor, Magyar Örökség-díjas, érdemes művész, filmrendező mondott ünnepi beszédet. Az emléknapon fáklyás felvonulás haladt át a két várost összekötő Erzsébet-hídon.

  • Trianoni megemlékezés Komáromban: 1 város, 2 ország, 96 év, 96 fáklya

    2016. június 04., szombat 12:37 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

    KOMÁROM. A Kárpát-medencében a Duna két partján fekvő Komárom az egyetlen olyan város, amely lakossága a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulója alkalmából, pénteken este két országban közösen emlékezett a 1920. június 4-én meghozott szégyenletes, máig ható fájdalmas következményekkel járó döntésre. 
    Az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás és a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület által megtartott megemlékezés Komárom kettészakítása miatt közösen ejtett, jelképes könnycseppnek is minősült. A történelem viharai során kettészelt Komárom lakosságának együvé tartozást hangsúlyozó és erősítő rendezvény este fél nyolckor istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban. Miután arra Nagy Zsolt lelkipásztor isteni áldást kért, prédikációjában a többi között arról szólt, közel negyven évvel ezelőtt ismerkedett meg Trianon fájó terhével. „Komárom saját testében élte meg a szétszakításnak és a kettészakításnak minden megaláztatását és fájdalmát. A nagy múltú városból két fél város lett” – mondta.

    Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az emberekből sosem hiányzott a méltósággal élni és túlélni akarás. „Ha a magyar ember Istenre figyel és vele együtt szeretetben él, nem tudnak eléggé a kárára lenni – sem a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, sem az Európai Parlamentben. Vitathatatlanul gazdag örökségű nemzet vagyunk. Ha le is tipornak bennünket, de el nem veszünk. Néhány éve tanulja a világ: a magyarokkal ismét érdemes számolni“ – fogalmazott. Hozzáfűzte: a magyarság sorsa másként alakulhatott volna a megcsonkító békediktátum nélkül. Végül közös magyar sorsunk további alakításához az Úr jóindulatát kérte: „Segíts, buzdíts minket helytállásra, akár egyedüliként is. Minden helyzetben merjük vállalni gyökereinket, nemzeti értékeinket! Adjon a Jóisten nekünk békességet!“.

    A prédikáció után Feszty Zsolt, az előző öt trianoni megemlékezés főszervezője, a Te Ügyed Kör (T.Ü.K.Ö.R) elnöke elmondta, hogy tavaly Dél-Komáromból érkezett a történelem viharai során kettészelt város közös ünneplésére, illetve a fáklyás menetre vonatkozó javaslat, amit az észak-komáromiak nagy örömmel fogadtak. „Egymás jelenlétéből erőt tudunk meríteni, hiszen érezhetjük, hogy másoknak is fontos a közös megemlékezés. Ezért a következő megemlékezésekre másokat is el kell hoznunk, hogy egyre többen legyünk!“ – fogalmazott.

    Azután a komáromiak átvonultak a református parókia udvarán található Trianon-emlékműhöz, amelyet a Te Ügyed Kör 2010-ben állíttatott. Talapzatánál az évek során már sokan településük nevével megjelölt köveket helyeztek el, hirdetve: „A kő marad!”. Itt a Szózat elszavalása, a Himnusz eléneklése, valamint a koszorúk, a virágok és az újabb kövek elhelyezése következett. Jelen volt Stubendek László, Észak-Komárom és dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, továbbá Knirs Imre alpolgármester, az Egy Jobb Komáromért pt elnöke és Arlett Tamás, a baráti Endresz Csoport Egyesület elnöke, valamint több komáromi civil szervezet és intézmény képviselői.

    Ezt követően a békés tömeg 96 fáklyavivő vezetésével átsétált a trianoni határon. Az Erzsébet híd után a két városrész összetartozását jelképező Turul-emlékmű megkoszorúzása következett. Az Endresz Csoport kezdeményezésének köszönhetően, az önkormányzat, valamint civil adakozók jóvoltából, a Kecskés László Társaság támogatásával két és fél év alatt 2012-ben valósult meg a dél- és révkomáromiak közös nagy álma, a szoborállítás. A bronz mű alkotója Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész, talapzatát pedig Turi Attila Ybl-díjas építész tervezte. Ez alkalommal Koltay Gábor Érdemes Művész, Magyar Örökség-díjas filmrendező mondott emlékbeszédet, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész pedig Gágyor József Vallomás és Magyar Alíz Történelmi lecke Európának című versét mondta el. „Még most is sír a harang a trianoni tájakon... Tudod-e, miért, miért, miért, miért? A széttépett részekért, a határon túl rekedtekért. A szétszakadt családokért, a be nem gyógyult sebekért... Szívekbe fojtott jajokért. Miért, miért, miért, miért?” – hangzottak a könnyfakasztó sorok az aktuálpolitikától mentes rendezvényen, amely a Himnusz eléneklésével és a Turul-emlékmű megkoszorúzásával ért véget.

    Ráadásként június 4-én 20 órától a dél-komáromi Szabadság téren ingyenesen tekinthető meg a Testamentum című zenés történelmi játék, amelyet Koltay Gábor, Komárom díszpolgára rendezett, s amelynek bemutatóját egy évvel ezelőtt tartották. Az előadás Alapy Gáspárról (1880, Komárom – 1945, Dachau), Komárom méltatlanul elfelejtett polgármesteréről szól, aki felvirágoztatta a trianoni békediktátum által kettészakított város déli részét.  Polgármestersége alatt megháromszorozódott a város lakossága, illetve népkönyvtár, mozi és a magán zeneiskola nyílt. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. Ő volt az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester, aki ellentmondott a zsidótörvényeknek és a deportálásoknak. 1944 nyarán nyugdíjazták, pár héttel később pedig a nyilasok zsidópártolás miatt a helyi Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol 1945 februárjában mártírhalált halt. Nevét Dél-Komáromban tér és szakközépiskola is őrzi, a városvezetés köztéri szobrának felállítását is tervezi.

    Koltay Gábor a Hírek.sk-nak nyilatkozva elmondta, negyed évszázada olyan világban élünk, ahol Trianonról már beszélhetünk, ami sajnos a ´89-es rendszerváltásig elképzelhetetlen volt. „Nemcsak az, hogy emlékezzünk, hanem az is, hogy egyáltalán a Trianon szót bárhol is kiejtsük. Tudni kell azt, hogy milyen belső és külső okok vezettek az 1920-as gyalázatos döntéshez, illetve azt, hogy azok közül mennyi volt a magyarság hibája. Engem elsősorban mégis az az 1920 utáni bámulatos 15 éves történelmi fejlődés érdekel, amely során ez a halálra ítélt ország az 1930-as évek derekán a közepesen fejlett európai országok élvonalába tudott emelkedni. Ez ugyanis egy óriási történelmi tett, amiről mi nagyon keveset tudunk, és nagyon keveset beszélünk“ – mutatott rá.

    Úgy véli, azon is fontos elgondolkodnunk, hogy mit kezdjünk a közel száz éve velünk és bennünk élő trianoni problematikával, a magyarság szétszakítottságának a tényével. „Sokszor halljuk a határok feletti nemzetegyesítés kifejezést, amit azonban nehéz tartalommal megtölteni. Számunkra különösképpen izgalmas dolog Trianonról gondolkodni Komáromban, amely kétfelé szakadt városként jelképezi mindazokat a problémákat, amelyeket Trianon kapcsán emlegetni szoktunk. Abból a szempontból is érdemes éppen itt gondolkodnunk erről, mert ez a város az elmúlt években a Duna mindkét partján nagyon-nagyon sokat tett e kérdés oldása érdekében. Azért, hogy a határok feletti nemzetegyesítés gyönyörű eszméje sziszifuszi munkával valódi tartalommal töltődjön meg. Hiszen hogyan lehet közös gyökerekről gondolkodni úgy, hogy közben esetleg sanda szemmel nézünk egymásra? Sok okos ember okos gyülekezetével végig kell gondolni, mit is lehetne tenni annak érdekében, hogy az országhatárok megváltoztatása nélkül el tudjunk indulni egy olyan úton, amelyre vélhetően a Duna mindkét partján nagyon régóta vágynak az emberek, s egy valódi határok feletti nemzetegyesítéshez vezessen“ – mondta.

    Majd Koltay Gábor válaszokat is próbált adni erre a kérdésre. „Nyilvánvalóan nem a történelem kerekét kell visszafordítani, mert az értelmetlen dolog lenne. Nem a határokat akarjuk átrajzolni, a világ már megváltozott. Mindent el kell követni azonban annak érdekében, hogy oldódjon az a feszültség, ami a lelkünk mélyén lakozik még akkor is, ha esetleg arról nem beszélünk. Valamiképp rá kell döbbennünk nekünk, a határon innen és túl élő magyaroknak, illetve más nemzethez tartozóknak arra, hogy azzal a lehetőséggel, amely Európában bő negyed százada kialakult, miként tudunk a legmegfelelőbben élni. Úgy, hogy ez a lehetőség ne alattvalókká tegyen minket, hanem olyan öntudatos állampolgárokká, akik tisztában vannak a történelmükkel. Olyanokká, akik tudják, honnan jöttek, a Kárpát-medence közepén mit akarnak elérni közösségünk épülése, megerősödése, saját érdekeink érvényesítése és a világ jobbá tétele érdekében. Ha ugyanis összekapaszkodunk és erősek vagyunk, akkor ellenállunk mindazoknak a széljárásoknak, amelyek sajnos, gyakran nagyon messzire sodornak bennünket egymástól. Akkor nem vagyunk kihasználhatók, hanem céltudatosan, felemelt fejjel tudunk mások szemébe nézni, és közösen építkezni“ – fogalmazott.

    A rendező végül minden érdeklődőt meghívott a szombat esti Testamentum előadásra, amely bennünket, mai magyarokat lelki erővel vértezhet fel és útmutatással is szolgálhat számunkra.  „Ez a zenés történelmi játék nem csak Alapy Gáspár életéről szól. A darab forgatókönyvét úgy raktam össze, hogy azt a kort és világot is ábrázolja, amelyben, illetve ahol az ő áldásos, példaértékű munkássága kiteljesedett. Hangsúlyozva: szembe mert szállni azokkal az erőkkel, amelyek a harmincas években megjelentek Magyarországon. Személyesen mutatott példát, amire nekünk, gyarló utódoknak nagyon nagy szükségünk van: abból ugyanis hitet, erős és reményt meríthetünk a mindennapok olykor nagyon keservesnek tűnő küzdelmeihez. Amikor gyakorta másokra mutogatunk, miközben a személyes példamutatásnak híján vagyunk, a hozzá hasonló nagy történelmi személyiségekre és helytállásukra érdemes emlékeztetnünk. Érdemes végiggondolnunk, hogy az eszünkkel, a lelkünkkel, a szívünkkel hátha még tőle is többet tehetünk. Nos, ez a szándék élt bennem akkor, amikor az Alapy Gáspárról szóló történelmi játékot egy évvel ezelőtt bemutattuk“ – fejtette ki portálunknak.

    Arról is szólt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a bemutató óta már a komáromi sportcsarnokban is zajlottak Testamentum-diákelőadások, amelyeket nagyon fontosnak tart. „A felnövekvő nemzedék történelemszemléletének, nemzettudatának kialakításához ugyanis valós történelmi ismeretekre van szükség. Nagyon kell tudni azt, hogy honnan jöttünk, ismerni kell a gyökereinket, hogy kik vagyunk, eddig mi minden történt velünk, milyen értékekhez kellene visszatalálnunk, illetve azok közül melyeket kell mai világban meghonosítanunk, továbbfejlesztenünk. Továbbá mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk. Hangsúlyozom: csak valós, igaz, szinte történelmi ismeretekből épülhet fel egy történelmi szemlélet, egy egészséges nemzettudat, egy világos jövőkép, ami sosem mások ellen irányul (!), hanem önmagunk, közösségünk lelki épülését szolgálja. Ezek az ismeretek ma Magyarországon és annak határain túl is hiányoznak. Dadogunk, keveset tudunk a történelemről. Hajba kapunk az egymástól eltérő, pártpolitikai viszálykodások szintjére süllyedő nézeteink kapcsán, nem értünk egyet a nemzeti sorskérdéseinket illetően. Pedig rendkívül fontos lenne az alapvető sorskérdéseink kapcsán mindnyájunknak ugyanazt gondolnunk“ – hangsúlyozta Koltay Gábor rendező, Komárom díszpolgára.

  • 96 év, 96 fáklya: Egy város két országban emlékezik

    június 3.,19:30 - 22:00

    Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom) és az Endresz Csoport Egyesület (Dél-Komárom) idén is közösen emlékezik Komárom kettészakításának és a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulójára.

    A program református istentisztelettel veszi kezdetét. Megkoszorúzzák a városrészek összetartozását jelképező Turul emlékművet. Emlékbeszédet Koltay Gábor, Magyar Örökség-díja, érdemes művész, filmrendező mond.

    1 város, 2 ország, 96 év, 96 fáklya…

    Komárom kettészakításának 96. évfordulóján méltóságteljes megemlékezést tartanak. Mindenkit várnak, akinek a dátum – 1920. június 4. – számít, mond valamit, akinek a lelkét megérinti!

    Ne feledjük: „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő!

    Istentisztelettel, verssel, koszorúzással emlékeznek és fáklyás sétával teszik meg a két városrész emlékhelyei közötti távolságot.

    Egy város – egyedüliként a Kárpát-medencében – két országban emlékezik!

    A rendezvény aktuálpolitikától mentes!
    A szervezők mindenkit szeretettel várnak!

  • Kultúrák közös hídjánál

    2016. május 30. 07:16 Danielovics Miklós

    „Egy város két országban” szellemisége alatt Észak- és Dél-Komárom civil szervezetei Erzsébet híd Fesztivál néven közös kulturális seregszemlét rendeztek a hétvégén a két városrészt összekötő híd északi hídfőjénél
     

    A határon átnyúló kapcsolatok és a „Komárom egy város” érzésének erősítése, továbbá a korosztályok és művészeti ágak sokszínűségének bemutatása céljából a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület együttműködve a szlovákiai CSEMADOK város/járási szervezetével, és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással Erzsébet híd Fesztivál címmel  megrendezte közös kulturális seregszemléjét. A rendezvény védnöke a két városrész polgármestere,  dr. Molnár Attila (Dél) és Stubendek László (Észak) voltak.

    Az idei fesztivál a tavalyi évhez képest megnövekedett számú fellépő miatt háromnaposra bővült, akiket a késő délutáni óráktól éjszakába nyúlóan a Szent István szobornál, a belvárosi Nádor út elején felállított színpadon élvezhetett a kilátogató közönség. A szervezők sikerrel fektettek nagy hangsúlyt nyugdíjas csoportok, és elsődlegesen a még pályájuk elején járó fiatal előadók bemutatkozásra, akik számára a fellépéshez szükséges színpadi infrastruktúra nagy lehetőség volt a színvonalas produkcióhoz. A komoly- és könnyűzene számtalan szólamát a raptől az operáig, folklórtól a musicalig megszólaltató fellépők mellett a kulturális sokszínűség jegyében Baranta harcművészettel, társas táncosokkal, vagy zumba fitnesszel is találkozott a közönség.

    A nemzetiségi paletta is tudatosan tovább bővült, a tavalyi egyetlen előadás után szép számban szerepeltek szlovák nyelvű együttesek („Cakana”, Slovenski rebeli, Dramaták stb.), és Khale Lulugyi révén egy cigány hagyományőrző csoport is bemutatkozott. „Ezzel együtt  szeretnénk tovább erősíteni a magyar közösségek nemzeti azonosságtudatát, összetartozását, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységét” – áll a szervezők közleményében.

    A jövővel kapcsoltban az idei visszajelzésekből és megkeresésekből adódóan a lokálpatrióta alapkoncepció, illetve az időkorlátok kiterjesztésével a rendezvénynek a határ mindkét oldalán járási szintűvé tételét fontolgatják az Erzsébet híd Fesztivál szervezői.

    (A rajzot készítette Fierpan Richárd, a Szivárvány óvodából)

  •  

    Program: 

    Május 27., péntek: 

    • Klapka György férfi dalkör (Csallóközi és vidám dalok)
    • „Cakana” szlovák női dalkör (szlovák népdalok)
    •  Délibáb Színház (Ottalvós buli – szerkesztett színpadi játék kortárs magyar gyermekversekből)
    •  MóKamara (könnyűzene, filmzene)
    •  Szabó Gyula okleveles népdalénekes
    •  Aylen’s Fall (akusztikus rock)
    •  Nova Rites Zenekar (Rock’n’roll)
    •  Fehér Virágok együttes (rock, nemzeti rock)
    •  Elit Osztag együttes (punk)
    •  Dr. Blazej (popzene)
    • DEM Rádió (lemezlovasok, rádió)  

    Május 28., szombat:

    • Musical színház/Dramaták – Dramaticky  krúzok Gymnázia L. J. Suleka prie MO MS Komárno (színház, előadóművészet)
    • ZsUMBA ZUMBA (zumba fitness)
    •  Benes Ildikó és Pőthe István (slágerek, nosztalgia dalok)
    •  Tolma Baranta (harcművészet)
    • Jancsik Dóra és Molnár Zoltán (társastánc)
    •  Bak-Elit & Norys (Rap/ Hip-Hop)
    •  Régenment együttes (eklektikus rock)
    •  Rebith (rock, blues)
    • Kerecseny (blues, folk, rock, metal)
    • Egyéb Veszély (magyar blues és rock)
    • Ölveczky András (pop,rock),
    • Pécsi Virág Veronika – ének
    •  Slovenski rebeli – folklórom motivovany súbor (folklór)
    • Horváthné Hosszú Marika (könnyűzene, operett)

    Május 29., vasárnap:

    • Mészáros Adrienn (opera, operett)
    • Khale Lulugyi együttes (cigány autentikus népzene)
    • M-art társulat (rock, nemzeti rock)
    •  Vox Femina Kórusegyesület,
    • Neverending Sorry (rock)
    •  Városi Művelődési Központ és Jókai Mór Alapiskola Gaudium Vegyeskara és Hangszeres Kamaraegyüttese
    • LekvárosFunk (funky)
    • Proksa Zoltán (musical, operett)
    • Wolf Street Trio (örökzöldek, világslágerek)
    • Lokomotiv Revival Band ( LGT slágerek)
    •  Vida Róbert (könnyűzene)

    A rendezvény ingyenes. 

    A fesztivál szervezői: az Endresz Csoport Egyesület (Magyarország), a CSEMADOK és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Szlovákia).

    A rendezvény védnöke: dr. Molnár Attila (Dél-Komárom) és Stubendek László (Észak-Komárom) polgármestere

  • ERZSÉBET HÍD FESZTIVÁL: RÉSZLETES MŰSOR

    Komárom, Erzsébet híd – északi hídfő, 2016. május 27-29.

    A határon átnyúló kapcsolatok és a „Komárom egy város” érzésének erősítése, továbbá a korosztályok és művészeti ágak sokszínűségének bemutatása céljából az Endresz Csoport Egyesület (Magyarország) Erzsébet híd Fesztivál címmel együttműködve CSEMADOK város/járási szervezetével (Szlovákia), és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással (Szlovákia) 2016. augusztus 27-29. (péntek-vasárnap) megrendezi Észak-Komárom és Dél-Komárom kulturális seregszemléjét.

    A tervek szerint a két városrész 36 kulturális egyesülete, csoportja, előadója lép fel, 8-al több, mint tavaly. Ez indokolja, hogy idén már három naposra bővül a fesztivál, mely minden nap 16.00 órakor kezdődik a két városrészt összekötő Erzsébet híd északi hídfőjénél, a belvárosi Nádor út elején, a Szent István szobornál. A rendezvény különlegessége, hogy minden előadó ingyen lép fel, így a rendezvény a látogatók számára ingyenes. Kitűnő előadók gondolják úgy, hogy ellenszolgáltatás nélkül, mint művész lokálpatrióták mutatják meg magukat, művészetüket Komárom közönségének. Nagy lehetőség a bemutatkozásra azoknak az előadóknak is, akik még pályájuk elején járnak és számukra a fellépéshez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésükre.

    Nagy hangsúlyt fektettünk a fiatalok és nyugdíjas csoportok megszólítására és bevonására, sikerrel. A nemzetiségi paletta is tovább bővül, még tavaly csak egy szlovák nyelvű előadás szerepelt, most több,  és bemutatkozik egy cigány hagyományőrző együttes is. Ezzel együtt  szeretnénk tovább erősíteni a magyar közösségek nemzeti azonosságtudatát, összetartozását, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységét. Ez azonban – ahogy már említésre került – nem zárja ki szlovák és cigány anyanyelvűek részvételét is a rendezvényen.

    Nem változtatunk azon, hogy a kiírás szerint kizárólag észak- és dél-komáromi fellépők vehetnek részt, ugyanakkor a visszajelzésekből és megkeresésekből adódóan már most világosan látszik, hatalmas az igény a rendezvény járási szintű kiterjesztésére a határ mind a két oldalán – néptánc csoportokat, hagyományőrzőket nem tudtunk fogadni az alapkoncepció, illetve az időkorlátok miatt. Erre a kihívásra a jövőben választ kell adnunk!

    A rendezvény védnöke: dr. Molnár Attila (Dél-Komárom) és Stubendek László (Észak-Komárom) polgármestere

    A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

    május 27. péntek
    Klapka György férfi dalkör (Csallóközi és vidám dalok), „Cakana” szlovák női dalkör (szlovák népdalok), Délibáb Színház (Ottalvós buli – szerkesztett színpadi játék kortárs magyar gyermekversekből), MóKamara (könnyűzene, filmzene), Szabó Gyula okleveles népdalénekes, Aylen’s Fall (akusztikus rock), Nova Rites Zenekar (Rock’n’roll), Fehér Virágok együttes (rock, nemzeti rock), Elit Osztag együttes (punk), Dr. Blazej (popzene), DEM Rádió (lemezlovasok, rádió)  

    május 28. szombat
    Musical színház/Dramaťák – Dramatický  krúžok Gymnázia L. J. Šuleka prie MO MS Komárno (színház, előadóművészet) ZsUMBA ZUMBA (zumba fitness), Benes Ildikó és Pőthe István (slágerek, nosztalgia dalok), Tolma Baranta (harcművészet), Jancsik Dóra és Molnár Zoltán (társastánc), Bak-Elit & Norys (Rap/ Hip-Hop), Régenment együttes (eklektikus rock), Rebith (rock, blues) Kerecseny (blues, folk, rock, metal)  Egyéb Veszély (magyar blues és rock), Ölveczky András (pop,rock), Pécsi Virág Veronika – ének, Slovenski rebeli – folklórom motivovany súbor (folklór), Horváthné Hosszú Marika (könnyűzene, operett)

    május 29. vasárnap
    Mészáros Adrienn (opera, operett), Khale Lulugyi együttes (cigány autentikus népzene), M-art társulat (rock, nemzeti rock), Vox Femina Kórusegyesület,  Neverending Sorry (rock), Városi Művelődési Központ és Jókai Mór Alapiskola Gaudium Vegyeskara és Hangszeres Kamaraegyüttese, LekvárosFunk (funky),Proksa Zoltán (musical, operett), Wolf Street Trio (örökzöldek, világslágerek) Lokomotiv Revival Band ( LGT slágerek), Vida Róbert (könnyűzene)

    A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

    Endresz Csoport Egyesület (Dél-Komárom), Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom), CSEMADOK városi/járási szervezete

    Pénteken 16.00 órától, Szombat, Vasárnap 15:00 órától!

    Médiatámogatók: Komáromi Lapok, Komáromi Újság, Komáromi Városi Televízió, HÍD Tv, komarom.hu, bumm.sk, sziakomarom.sk, hirek.sk, dunataj.sk, felvidek.ma, Králik Tv, szabadujsag.com, Új Szó, Delta-hetilap, Forrás Rádió, kemma.hu, 24 ÓRA

Oldalak