Aktuális híreink

  • Augusztus 23-án született Czibor Zoltán az Aranycsapat tagja, olimpiai bajnok labdarúgó.
    Születésének 80. évfordulóján 2009-ben az Endresz Csoport a Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztallal  Kozenkow Ferenc úrnak – Nunu  – segítségével az U10 korosztály számára többek között a Ferencvárosi TC és a Budapesti Honvéd részvételével egy fantasztikus labdarúgó emléktornát rendezett. Ez úton is köszönjük, hogy egykori partnereink e tornából hagyományt teremtettek!     
  • Komárom egy igazi kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ a fővárostól 90 kilométerre a Duna jobb partján. Itt találkoznak a Bakony, a Vértes és a Gerecse hegységútjai. A város egy stratégiailag rendkívül fontos helyen, a Duna 1768. folyam kilométerénél, a Vág és a csallóközi Duna-ág torkolatánál fekszik.

     

     

  •  

    TOLMA VEZÉR KUPA

    Tisztelettel meghívunk a komáromi Tolma Baranta SKK íjász versenyére, amely a IX. komáromi Hon-Nap Duna menti hagyományőrző rendezvény részeként kerül megrendezésre.

    Időpont: 2017. év Június havának 3. napján délelőtt 9 óra 30-kor

    Helyszín: Komárom Igmándi erőd

    A verseny célja: saját hagyományaink megélése, népszerűsítése. Sport és játékos vetélkedés.

    Díjazás: kupa, érem, oklevél

    Kategóriák: 10-14 év gyermek vegyes, 14-18 ifjú vegyes,18-tól felnőtt vegyes.
    A versenyen csak hagyományos,pusztai visszacsapó íjakkal és normál fa vesszőkkel lehet résztvenni, a verseny jellege: ügyességi 7 próba

    Nevezni a tolmabaranta@gmail.com email címen lehet 2017. 05. 17-ig

    Helyszíni regisztráció: aznap reggel 8.30-tól 9.00-ig

    Nevezési díj: 2500 Ft, a helyszínen , amiben egy étkezés is benne van.

  • Szeretettel várunk minden érdeklődőt a IX. HON-NAP rendezvényre 2017 június 2-3 között.

  • IX. HON-NAP DUNA MENTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEP

    Balkan Fanatik, íjászverseny, Bogár László... és temészetesen a Bikini

                Június 2-3-án pénteken és szombaton az Igmándi erődben várunk minden korosztályt egy színes, változatos kulturális programra.

    A péntek 17.00 órától a kiállításoké – melyek szombaton is megtekinthetők - és a zenéé. A zenei programot 17.30-kor a dél-komáromiak nagy kedvence, az idén 35 éves Elektron Band kezdi, majd az észak-komáromi ugyancsak népes rajongótáborral rendelkező LGT Revival Band következik. Jó hír, hogy aki 18.00 óráig belép az erőd kapuján, az összes koncertet ingyen tekintheti meg, - ez az Endresz Csoport hagyományos gesztusa azért, hogy a kultúrához történő hozzáférés mindenki számára anyagi helyzetétől függetlenül biztosítva legyen. 18 óra után 990,- Ft a belépő! Az esti nagyágyú pedig a fiatalok kedvence, a Balkan Fanatik lesz. A koncertek között meg tekinthetők az erőd különböző pontjain berendezett kiállítások: Grekofski Natalie építész – az organikus építészet-, és fesztészet szakrális útjai, Bibok Tibor – pirográf lépek, Dibusz Ferenc – bélyeges téglák, Magyar Faesztergályos Egyesület (MAFAE) munkái. A komáromiakat idén a Szőnyi Alkotókör, Mózes László és Bruncz János fafaragó mester, valamint Legát István – régi mesterségeket bemutató helytörténeti gyűjteménye képviseli. Aki a tartalmas program közben megéhezik, megszomjazik az Aranytál Étterem „erőd büféjében” gyűjthet erőt.

                Szombaton már hagyományosan az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul 10.00 órakor a fesztivál, de a korán kelők 09.00 órától szurkolhatnak a Tolma Baranta Egyesület „Magyarok nyilaitól..” - Országos Íjászverseny résztvevőinek. A délelőtt és kora délután a gyermekeké, még soha ilyen gazdag program nem várta őket. Fellép a Kis Táltos- és a Tóparti Óvoda, Észak-Komáromból a Tulipán Óvoda. Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó „Angyalbárányok” meseelőadása, majd Pályi János bábművész Vitéz László előadása szórakoztatja az ovisokat és kisiskolásokat, de lesz népi játszótér és gyermeklovagoltatás is a Szőnyi Lovas Sportegyesület segítségével. Mózes László Lovagi Hétpróbára várja a gyerekeket, Cságola Mártonnál cérnaképeket készíthetnek, Kolonics Istvánné játszóházában bizonyíthatják ügyességüket, alkotókészségüket. Hamza Viktória lóidomítását a párkányi Kisbojtár gyermek népegyüttes felvidéki táncai követik, majd a Kemence Egyesületnél bábozásba, szöszmötölésbe lehet bekapcsolódni. A magyarok honfoglalás kori harcmodorát a Brázik Törzs lovasíjászai elevenítik fel. A Felvidékről idén nem egy települést látunk vendégül, hanem valóban Duna mentivé tesszük a HON-NAP-ot, Párkányból a Kisbojtár gyermek táncegyüttes felvidéki táncokat ad elő, a Pati Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Éneklő Csoport, a dunaradványi Hagyományőrző Népdalkör, a dunamocsi Vadvirág Hagyományőrző és Éneklő Csoport, az izsai Búzavirág Hagyományőrző Éneklő Csoport ismertet meg a települések hagyományaival. Gasztonyi Dániel mestersolymász a sólymokon kívül más ragadozó madarak szokásaival, életével is megismerteti a közönséget. Különböző műfajok remek ötvözetével lép fel a nagyon népszerű Mogyorósbányai Fúvózenekar. Őket a Legio Brigetio római kori bemutatója követi.

    Három eltérő jellegű, de kitűnő előadással várjuk azokat, akik a kikapcsolódás keretein belül is szívesen gazdagítják ismereteiket. A Makovecz iskola jeles alakja, a belga származású építész Grekofski Natalie „Az építészet szakrális megközelítése a XXI. században” címmel tart előadást. Őt követi Dr. Varga Tibor jogtörténész „Koppány, Szent István és a történelemhamisítók a Magyarság hagyományában” és a méltán népszerű közgazdász, Bogár László „Globális örvénylések – A jövő elkezdődött!” című előadása.

    A szombati zenei felvezetést a 35 éves komáromi együttes, az Elit Osztag adja, majd D. Nagy Lajossal jön a HON-NAP „ikonzenekara”, a Bikini együttes és zárja a napot.                          

       Vásár és régiségvásár színesíti a napot, kitelepülnek a Komáromi sportlövészek, így mindenki kipróbálhatja lövésztudományát. A legjobbaknak nem kell messzire menniük, ha tudásukat kamatoztatni szeretnék, hiszen idén a Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda toborzó munkatársai is a helyszínen lesznek. Az egymást követő gyermekprogramok mellett lesz népi játszótér és gyermeklovagoltatás is a Szőnyi Lovas Sportegyesület segítségével.

    A rendezvény védnöke Dr. Molnár Attila Komárom Város Polgármestere.

    Fontos tudnivalók!

    Kapunyitás:  szombaton 08.45 órakor lesz, az íjászversenyre tekintettel. A programok 10.00 órától kezdődnek és folyamatosan zajlanak.

    A rendezvény az Igmándi erődbe pénteken 18.00 óráig, szombaton 17.00 óráig belépők számára ingyenesen látogatható, utána a belépő 990 Ft!

    Szeszesitalt a rendezvény területére bevinni tilos!

    Ételről, italról az Aranytál étterem gondoskodik.

    Mindenkit szeretettel várunk!

    Endresz Csoport

  • A VONATSÍN AZ ÉGBE MEGY
    -„Hősök városa” -

    Amiről nem beszélnek az nincs. Amit elhallgatnak, az nem létezik.

    1919 januárjában a hatalmas túlerőben lévő csehszlovák légionáriusok kettéválasztották a Duna-folyó két partján fekvő Komárom városát. Apát a fiától, anyát a lányától, testvért, a testvértől.

    Május 1-én jött el a nap, amikor a megszállók hatalmaskodását a magyarok tovább nem tűrték:

    Május kora hajnalán az életük árán is megpróbálták visszafoglalni a várost a bátrak. Monostorral szemben átkeltek a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak előre. Nem tudták a hősök, hogy nem győzhetnek:

    „Érsekújvárból Komáromba rendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, amely elzárta a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lelőttek, akit az utcán találtak, köztük gyerekeket is.”

    Az áldozatok száma nagyobb volt, mint a „Hűség városánál” (Sopronnál) az osztrák csendőrök ellen, vagy a „Legbátrabb városnál” (Balassagyarmaton) a cseh katonákkal szemben.

    Komárom városa megérdemli/megérdemelné- már csak ezen tettéért - a HŐSÖK VÁROSA kitüntető címet, mert példájukról beszélni kell!

    Példájuk iránymutató a jelen és jövő nemzedékének, hogy őseinket ne feledjük el, és tudjuk azt, hogy az a vonatsín értünk ment a Mennyországba; hogy örökre magyarok maradhassunk!

    -zcsf-

  • Írta: Batta György -
    2017.05.02.
    A tömegsír felirata (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    Tegyük mindjárt hozzá, egy 98 évvel ezelőtti, ma is hátborzongató eseményről van szó, amelyről csaknem egy évszázad múltán végre hitelesen eshet szó, mint ahogyan idén a helyi római katolikus temetőben történt.

    A komáromi vérfürdőre 1919-ben, tehát egy esztendővel az első, a „nagy” háború után és egy évvel a trianoni békediktátum kihirdetése előtt került sor. (Mint tudjuk, Magyarország sem az első, sem a második világháborúban nem kívánt részt venni, mégis belekényszerítették.) A „nagy” háborúban, amely a magyar katonák százezreinek elestét hozta, az ország jelentősen meggyengült, s ezt használták ki a románok és a csehek, amikor a béketárgyalások idején, törvénytelenül próbáltak meg elfoglalni magyarországi területeket. (Kun Béla Tanácsköztársasága tétlenül nézte az eseményeket, sőt…)

    1919 január kilencedikén a csehszlovák hadsereg két légiós százada bevonult a Duna bal partján elterülő Komáromba, s azt katonai közigazgatás alá helyezve kijárási tilalmat rendelt el. Ez az állapot az addig egységes település kettészakítását jelentette. A jobb parti városrész lakóit is  mélyen megrázta az erőszakos beavatkozás, ezért bő negyedévvel később, május elsején hajnalban, győri és más helységek lakói, hűséges hazafiak egy csoportja megpróbálta visszaszerezni az elfoglalt bal parti Komáromot.

    A terv nem vált valóra, mert a légiósok erősítést kaptak az érsekújvári cseh légiósoktól. A bosszú olyan kegyetlen volt, hogy annak részleteit megismerve az emberi történelem legiszonyatosabb fejezetei villannak emlékezetünkbe. Egyetlen példa: magyarok százait koncolták fel élve a megszálló idegenek, s ma sem tudni pontosan, hány, a város visszaszerzéséért küzdő hazafit lőttek a Dunába, mészároltak le.

    Ennek a végtelenül szomorú, ugyanakkor mindnyájunk számára elgondolkodtató eseménynek legfőbb tanulsága: a városuk visszaszerzésére szövetkezett magyar civilek egységesek voltak – együtt küzdött a nemes célért a munkás, a földművelő, az orvos, a tanító, a tisztviselő. A hazaszeretet és az igazságérzet felülírta a társadalmi különbözőségeket.

    Fontos tanulság az is, hogy az igazságra mindig fény derül, hiába próbálják eltitkolni vagy átformálni a tényeket akár évtizedeken át.

    A május elsejei megemlékező ünnepséget a bal parti Komáromban az Egy jobb Komáromért polgári társulás, valamint a jobb parti Komáromban tevékenykedő Endresz Csoport közösen szervezte. A népes hallgatóság figyelemmel követte Zetényi Csukás Ferenc írónak, a magyarországi Horthy Miklós Társaság elnökének remek beszédét, aki úgy vélte, hogy „az ősi magyar nemzeti önszervező erő most is egységet teremthet közöttünk, ha  Istent, hazát és a családot szolgáljuk.”

    Az ünnepség résztvevőit Knirs Imre alpolgármester, az Egy jobb Komáromért társulás elnöke köszöntötte, a temetőben nyugvó 102 halott emlékét Kiss Róbert kanonok, püspöki helynök áldotta meg.

Oldalak