Aktuális híreink

  • 2016. szeptember 9. 14:12 MTI
    A komáromi Endresz Csoport Egyesület megkezdte a révkomáromi temető mintegy kilencezer sírjának teljes körű fényképes és leíró jellegű felmérését - mondta el az egyesület elnöke az MTI-nek csütörtökön.

    Arlett Tamás tájékoztatása szerint kegyeleti okból nem érnek a sírokhoz, azokról fénykép készül, valamint leírják a köveken látható feliratokat, amelyek közül sok már alig olvasható. Bemérik a sírok pontos koordinátáit, és lézerrel meghatározzák méreteit. Az egyes síremlékekről készített adatlapot felteszik az internetre, egy keresőprogram segítségével a hozzátartozók vagy a kutatók is hozzáférhetnek az adatokhoz.

    A szervezet elnöke hangsúlyozta, a jelenlegi folyamatok alapján pár évtized múlva nehéz lesz megállapítani, milyen volt a határon túli magyar települések egykori etnikai összetétele. Kezdeményezésüket mintaprojektnek szánják, mivel a módszereik más településeken is alkalmazhatók.

    A felmérés módszertanának kialakításához az Endresz Csoport néprajzost, helytörténészt és digitális földméréssel foglalkozó szakembert is bevont a munkába. A társadalmi munkában dolgozó csoport a szlovákiai református temető felmérésével október 31-ére szeretne elkészülni, ezt követi az adatok feldolgozása.

    A csoport 2003-ban alakult, rendezvényeivel Komárom történelmi hagyományaira hívja fel a helyi közvélemény figyelmét. A világcsúcstartó óceánrepülő, Endresz György nevét 2008-ban vették fel. Nevükhöz fűződik a város egyik forgalmas helyén lévő Turul-szobor felállítása.

    FELVIDÉK

  • 1008489082583558

  • Hagyományőrzés az Igmándi erődben
    Nyolcadik alkalommal, új helyszínen, az Igmándi erődben várta a látogatókat a VIII. Hon-Nap. A rendező ezúttal is az Endresz Csoport volt.A rendezvény idén is a kiváló koncertekkel, nívós előadásokkal, gyermekprogramokkal, prémium kategóriás hagyományőrzőkkel, és nagyszerű kiállításokkal kedvezett az érdeklődőknek.Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala címmel mutatkoztak be, a bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába. Újra eljött minden gyermek kedvence Vitéz László, Pályi János bábművész előadásában. De volt cérnakép készítés Cságola Mártonnal, Kolonicsné Éva játszóházba várta a kicsiket, Schruff Gyula kovácsmester pedig több bemutatót is tartott.
    A múlt iránt érdeklődők megismerhették a vitézek táborát, életét, fegyvereit, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület segítségével a szabadságharc fegyverzetét, tábori életét, míg Mózes László a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatta be. A Szőnyi Lovas Egyesület a lovaglás tudományával ismertette meg a bátrabbakat.
    A Bikini és Ghymes együttesek mellett felléptek a két városrész – Észak- és Dél-Komárom népszerű zenekarai, így a Kerecsen és az Egyéb Veszély együttes.
    Idén öt kitűnő előadó színesítette a programot. Eljött Szántai Lajos művelődéstörténész a magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatója, dr. Varga Tibor jogtörténész, az Árpád-kor és az Árpád-ház jeles ismerője, valamint Makovecz Imre tanítványa Grekofski Nathalie építész, aki Út a hagyományból az élő építészetbe címmel tartott előadást. A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismertette. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató idén Szkíta kincsek címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást.
    A betyárok világába Anka Gergő és Király András kalauzoltak el. A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse a honfoglalás/visszatérés idejét idézte, a Tolma Baranta Csapat a magyar harcművészet, a baranta világába engedett betekintést.
    A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítása volt. Gasztonyi Dániel mestersolymász ezúttal is fantasztikus biológia órával örvendeztette meg a gyerekeket, felnőtteket. A Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követték a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját.
    A HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy-egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település bemutatkozására. Idén a Gímes Villő Hagyományőrző Csoport érkezett Komáromba a felvidéki Zoboraljáról, a Gímes település képviseletében. Műsorukat a rendezvény védnöke dr. Molnár Attila polgármester, és Molnárné dr. Taár Izabella a járási hivatal vezetője is megtekintették.
    Idén nem kevesebb, mint 11 kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők; így Bruncz János fafaragó művész tárlatát, a Tolma Baranta Csapat kiállítását, Grekofski Nathalie építész műveinek bemutatóját, Legát István Nagy László faerezet festő tárlatát, Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők tablóit, valamint a Szőnyi Alkotókör kiállítását.
    A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozta vasúti terepasztalát. Érdekesség volt a Shipbuilding and Machinery anyaga „A Komáromi Hajógyár” című fotókiállítás. Fényszilánkok – világító üvegképek címmel pedig Molnárné Wirth Rozália mutatta be munkáit.
    Galéria: Hagyományőrzés az Igmándi erődben

  •  

    JÖN! Ghymessel, Bikinivel a „legpörgősebbnek ígérkező” magyar hagyományőrző fesztivál, a VIII. HON-NAP DUNA MENTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEP – Komáromban, augusztus 26-27. pénteken és szombaton!

    8. alkalommal, ezúttal új helyszínen, a komáromi Igmándi erődben várja a látogatókat a rendező Endresz Csoport. A rendezvény csúcspontja a két nagykoncert: pénteken a Ghymes együttes, szombaton a Bikini lép fel. Ígérjük, nem lesz üresjárat, pénteken 16.00 órától szombaton 09.00 órától záróráig non-stop programmal zajlik a fesztivál, egymást érik a fellépők. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény öt pillére: kiváló gyermekprogramok és koncertek, nívós előadók előadásai, prémium kategóriás hagyományőrzők és kiállítás-kavalkád. Mindenki találhat az érdeklődésének megfelelő programot. 

    Gyermekprogramok:

    Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala - a bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába.
    Itt lesz ismét minden gyermek kedvence, Vitéz László, Pályi János bábművész előadásában. Egész napos gyermekprogramok: cérnakép készítés Cságola Mártonnal, Kolonicsné Éva Játszóháza, az Erőd Bajnoka – hétpróba gyerekeknek, Schruff Gyula kovácsmester bemutatója, részvétel a kovácsolásban.
    A múlt iránt érdeklődők megismerhetik a vitézek táborát, életét, fegyvereit, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület segítségével a szabadságharc fegyverzetét, tábori életét, míg Mózes László a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatja be. A Szőnyi Lovas Egyesület lovain a lovaglás tudományával ismerkedhetnek meg a legbátrabbak.

    Koncertek:

    A Bikini és Ghymes együttesek mellett fellépnek a két városrész – Észak- és Dél-Komárom népszerű zenekarai, a Kerecsen és az Egyéb Veszély együttes. 

    Előadások:

    Idén öt kitűnő előadó színesíti a programot. Itt lesz Szántai Lajos művelődéstörténész a magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatója, Dr. Varga Tibor jogtörténész az Árpád-kor és az Árpád-ház jeles ismerője, és Makovecz Imre tanítványa Grekofski Nathalie építész, aki Út a hagyományból az élő építészetbe címmel tart előadást.
    A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismerteti. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató idén Szkíta kincsek címmel tart vetítéssel összekötött előadást.       

    Hagyományőrzők és bemutatók:

    Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul a program, Anka Gergő és Király András kalauzol el a betyárok világába.
    A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse idézi a honfoglalás/visszatérés idejét, a Tolma Baranta Csapat a magyar harcművészet, a baranta világába enged betekintést. A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítása lesz.
    Gasztonyi Dániel mestersolymász idén is fantasztikus biológia órával örvendezteti meg a gyerekeket, felnőtteket, bemutatja számos ragadozó madarát.
    A Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követik a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját. 

    Vendégtelepülés:

    A HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település bemutatkozására, kiállítással, népzenei, néptánc és hagyományőrző programmal. Idén nagy szeretettel fogadjuk a Gímes Villő Hagyományőrző Csoportot, a felvidéki Zoboraljáról, a Gímes település képviseletében. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadták felkérésünket!

    Kiállítások:

    A HON-NAP egyik sajátossága, hogy - bár nem szokás egy-két napra kiállításokat rendezni, a rendezők nem riadnak vissza a sok munkától és - igyekeznek a lehető legtöbb kiállítónak bemutatkozási lehetőséget adni. Idén nem kevesebb, mint 11 (!) kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, így mindenki találhat magának látnivalót: Bruncz János fafaragó művész kiállítása, Rögös úton tiszta lélekkel - a Tolma Baranta Csapat kiállítása, Az életem építményei - Grekofski Nathalie építész kiállítása, Az utolsó komáromi helyőrség - a határőrség története - Legát István kiállítása, Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők – tablókiállítás, és a Szőnyi Alkotókör kiállítása. A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozza óriási vasúti terepasztalát, érdekes helytörténeti – észak-komáromi – érdekesség a Shipbuilding and Machinery anyaga „A Komáromi Hajógyár” (fotókiállítás). Fényszilánkok - világító üvegképek – címmel Molnárné Wirth Rozália mutatja be munkáit, és ezeken kívül még Régi mesterségek emlékei - Legát István, és az Ősi eredet - Nagy László faerezet festő kiállítása.
     

    A rendezvényt árusok, vásározók színesítik. A kellemes kikapcsolódáshoz az ételt, italt az Aranytál étterem biztosítja.

    A rendezvény védnöke Dr. Molnár Attila, Komárom Város Polgármestere.

    Fontos tudnivalók!

    Kapunyitás: pénteken 15.30 órakor, szombaton 09.00 órakor

    A rendező Endresz Csoport fontosnak tartja, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen anyagi helyzetétől függetlenül, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény ingyenes az Igmándi erődbe 17.00 óráig belépők számára.  A 17.00 óra után a belépődíj 990 Ft.

     Szeszesitalt a rendezvény területére bevinni tilos! 

     
    VIII. HON-NAP PROGRAMOK
     
    Péntek
     
    16:00 Megnyitó: 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület
    16:10 Kiállítások megnyitása
    • Bruncz János fafaragó művész kiállítása
    • Rögös úton tiszta lélekkel - a Tolma Baranta Csapat kiállítása
    • Az életem építményei - Grekofski Nathalie építész kiállítása
    • Az utolsó komáromi helyőrség - a határőrség története - Legát István kiállítása
    • Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők - tablókiállítás
    • Szőnyi Alkotókör kiállítása
    • Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület: Óriási vasúti terepasztal
    • Shipbuilding and Machinery - A Komáromi Hajógyár (fotókiállítás)
    • Fényszilánkok - világító üvegképek - Molnárné Wirth Rozália
    • Régi mesterségek emlékei - Legát István kiállítás
    • Ősi eredet -Nagy László faerezet festő kiállítása
    16:30 A Pozsonyi csata avagy a pengék viadala - bajvívás - Tóth Csaba és Szabó István
    17:30 Szántai Lajos művelődéstörténész előadása
    18:00 Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzs
    18:30 Tolma Baranta Csapat - baranta bemutató
    19:00 Hamza Viktória lovas szabadidomítás
    20:00 Ghymes koncert
    21:30 Kerecsen Koncert
     
    Szombat
     
      9:30 Megnyitó - 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület
    10:00 Écsi Gyöngyi mesélő - "Élet és halál vize" - meseelőadás gyerekeknek, felnőtteknek
    11:00 Pályi János bábművész - Vitéz László
    12:00 A Pozsonyi csata avagy a pengék viadala - bajvívás - Tóth Csaba és Szabó István
    12:30 Ludvig Rezső aranyműves mester előadása - Szkíta kincsek
    12:45 Anka Gergő és Király András betyárbemutató
    13:15 Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzs
    14:00 Dr. Varga Tibor jogtörténész előadása
    14:45 Gímes Villő Hagyományőrző Csoport - Vendég település
    15:30 Magyar Királyi Kardforgatók Rendje
    16:00 Út a hagyományból a élő építészetbe -Grekofski Nathalie építész előadása
    16:30 Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzs
    17:00 Gímes Villő Hagyományőrző Csoport - Vendég település
    18:00 Radi Bertalan előadása az (Észak-) Komáromi Hajógyár történetéről
    18:00 Regélő Fehér Táltos Dobcsoport
    19:00 Gasztonyi Dániel mestersólymász
    20:00 Bikini koncert
    21:45 Fehér Virágok koncert
    22:30 Egyéb Veszély koncert
     
    Kiállítások:
    Bruncz János fafaragó művész kiállítása
    Rögös úton tiszta lélekkel - a Tolma Baranta Csapat kiállítása
    Az életem építményei - Grekofski Nathalie építész kiállítása
    Az utolsó komáromi helyőrség - a határőrség története - Legát István kiállítása
    Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők - tablókiállítás
    Szőnyi Alkotókör kiállítása
    Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület: Óriási vasúti terepasztal
    Shipbuilding and Machinery - A Komáromi Hajógyár (fotókiállítás)
    Fényszilánkok - világító üvegképek - Molnárné Wirth Rozália
    Régi mesterségek emlékei - Legát István kiállítás
    Ősi eredet -Nagy László faerezet festő kiállítása
     
    Szombat - Állandó programok
                     
    Cságola Márton: Cérnakép készítés                      
    Szőnyi Lovas Egyesület: Gyermek lovagoltatás                
    Mózes László: Honfoglaláskori viselet és szokás bemutató                        
    1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület: 1848-as fegyverzet és tábori élet bemutató
    Magyar Királyi Kardforgatók Rendje: Vitézek élete, tábora, fegyverzete                            
    Rendezők: Az Erőd Bajnoka - hétpróba gyerekeknek                   
    Schruff Gyula kovács: Kovács bemutató                             
    Kolonicsné Éva : Gyermek játszóház      
     
     
  • A dél-komáromi VIII. HON-NAP vendége a zoboralji Gímes

    2016. augusztus 18., csütörtök 11:15 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

    KOMÁROM. A dél-komáromi Endresz Csoport egyesület a valódi magyar hagyományok bemutatása, illetve a kettészelt Komárom jobb és bal partján élő lakossága közti kapcsolatok elmélyítése céljából, dr. Molnár Attila polgármester védnökségével augusztus utolsó péntekén és szombatján tartja a VIII. HON-NAP elnevezésű Duna Menti Hagyományőrző Ünnepet. 
    A rendezvény, amelyet Komárom Város Önkormányzata, a Környezet-Barát Bt. és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás is támogat, egyik médiapartnere pedig portálunk, az eddigi helyszínéül szolgáló Csillag Erőd jelenlegi felújítása miatt első alkalommal az Igmándi Erődben zajlik majd. Izsa és Martos után a HON-NAP idei felvidéki vendégtelepülése a zoboralji Gímes lesz, s a rendezvényre bizonyára sok látogatót vonz majd a Ghymes pénteken és a Bikini együttes szombaton ugyancsak 20 órakor kezdődő koncertje is.

    „Bár nagyon sok fesztivál zajlik, de nagyon kevés olyan van, amelyen a valódi magyar hagyományokat mutatják be a látogatóknak. Mi azonban 2008 óta, Komárom város, valamint további kisebb pártfogók erkölcsi és anyagi támogatásával az utóbbira törekszünk, mellőzve a giccset, szívesen látva a hagyományőrzőket“ – fogalmazta meg szándékukat a Hírek.sk-nak Arlett Tamás, a főszervező Endresz Csoport elnöke. 

    Köztudott, hogy idén az Erzsébet-híd Fesztivál időpontot cserélt a hagyományos HON-NAP-pal. A változást az indokolta, hogy a májusi időpont alkalmasabbnak bizonyult az alap- és közép-, valamint művészeti iskolák diákjainak, akiket a tanév során nagyobb számban sikerült bevonni a fesztiválon való szereplésbe, mint a korábbi években a nyári vakáció alatt. A szervezők a csere miatt az általuk „legpörgősebbnek ígérkező” magyar hagyományőrző fesztivált, a HON-NAP-ot áttették augusztus végére.

    „Megígérhetjük, hogy a két nap során nem lesz üresjárat. Augusztus 26-án, pénteken 16, szombaton pedig 9 órától záróráig non-stop programmal zajlik a fesztivál, egymást követik a fellépők. A korábban jól bevált forgatókönyv szerint a rendezvény öt pillérét a prémium-kategóriás hagyományőrzők látványos bemutatói, az azokhoz kapcsolódó gyermekprogramok, a nívós koncertek, a neves személyiségek előadásai és az érdekesebbnél érdekesebb kiállítások képezik majd, amelyek között mindenki találhat az érdeklődésének, ízlésének megfelelő műsorokat“ – tudatta olvasóinkkal Arlett Tamás.

    A hagyományokhoz híven a nyitónapon négy órakor idén is az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésével veszi kezdetét a műsorfüzér.

    „Ezt követően Anka Gergő és Király András a betyárok világába kalauzol el bennünket. A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse a honfoglalás/visszatérés időszakát idézi fel, a Tolma Baranta Csapat pedig a magyar harcművészet, a baranta világába enged betekintést. A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítást bemutató műsora lesz. Gasztonyi Dániel mestersolymász ez alkalommal is rendhagyó biológiaórával örvendezteti meg a családok apraját-nagyját, miközben bemutatja számos ragadozó madarát. A Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját pedig a Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követik“ – részletezte a továbbiakban a hagyományőrzők áltgal kínált érdekességeket.

    A HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település saját kiállítással, népzenei, néptánc- és hagyományőrző programmal történő bemutatkozására. „Izsa és Martos után idén nagy szeretettel fogadjuk a zoboralji Gímes település képviseletében a Gímes Villő Hagyományőrző Csoportot. Ezúton is köszönjük, hogy eleget tesznek felkérésünknek!“ – jegyezte meg.

    Egyedi gyermekprogramokból sem lesz hiány. Portálunk azt is megtudta, hogy Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala címmel megvalósuló bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába. Pályi János bábművész jóvoltából ismét ellátogat Komáromba a sok gyermek kedvencének számító Vitéz László. Mindkét napon lehet majd cérnaképeket készíteni Cságola Mártonnal, továbá Kolonicsné Éva játszóházában kikapcsolódni, s részt venni az Erőd Bajnoka elnevezésű hétpróbán. A kovácsolás kulisszatitkaiba belesni vágyók bizonyára nagy örömmel fogadják majd Schruff Gyula kovácsmester bemutatóját. A múlt iránt érdeklődők az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület közreműködésével megismerhetik a hajdani vitézek tábori életét és fegyverzetét, tábori életét, Mózes László pedig a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatja be. A legbátrabb nebulók a Szőnyi Lovas Egyesület lovait is kipróbálhatják.

    A legendás Bikini és Ghymes együttesen kívül fellép Észak- és Dél-Komárom egy-egy népszerű zenekara: pénteken 21,30 órától a balparti Kerecsen, szombaton 21,45 órától pedig a jobbparti Egyéb Veszély együttes.

    Öt jeles egyéniség előadása is színesíti majd a programot. „A magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatójától, Szántai Lajos művelődéstörténésztől újdonságokat is megtudhatunk a magyarság történetéről. Dr. Varga Tibor jogtörténész előadásán az Árpád-korba és az Árpád-házba kalauzol el minket. A Makovecz Imre-tanítványnak számító Grekofski Nathalie építész Út a hagyományból az élő építészetbe című előadását is meghallgathatjuk. A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismerteti. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató pedig ez alkalommal Szkíta kincsek címmel tart vetítéssel összekötött előadást“ – vázolta az ismeretgyarapító előadások témaköreit Arlett.

    A HON-NAP egyik sajátossága, hogy bár másutt nem szokás csupán egy-két napra kiállításokat rendezni, a komáromi szervezők nem riadnak vissza a sok munkától, hanem igyekeznek a lehető legtöbb kiállítónak bemutatkozási lehetőséget adni.

    „Idén 11 (!) kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, így mindenki találhat magának látnivalókat. Ezek a következők lesznek: Bruncz János fafaragó művész, továbbá a Tolma Baranta Csapat Rögös úton tiszta lélekkel című kiállítása, valamint Grekofski Nathalie építész Az életem építményei, Legát István Az utolsó komáromi helyőrség - a határőrség története című tárlata, illetve Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők tablókiállítása s a Szőnyi Alkotókör kiállítása. A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozza hozzánk óriási vasúti terepasztalát. Észak-komáromi helytörténeti érdekességnek számít majd a Shipbuilding and Machinery „A Komáromi Hajógyár” című fotókiállítása. Fényszilánkok - világító üvegképek – címmel Molnárné Wirth Rozália mutatja be munkáit, s ezeken kívül még Régi mesterségek emlékei címmel Legát István, Ősi eredet címmel pedig Nagy László faerezet-festő kiállítása lesz megtekinthető“ – ismertette a tervezett kiállítási anyagokat Arlett Tamás.

    Az évente 4-5 ezer érdeklődőt vonzó rendezvényt árusok portékái is színesítik. A kellemes kikapcsolódáshoz az ételt-italt a helyi Aranytál étterem biztosítja, ám szeszesitalt tilos bevinni a HON-NAP-ra. Mivel az Endresz Csoport egyesület fontosnak tartja, hogy a kultúra anyagi helyzetétől függetlenül mindenki számára elérhető legyen, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény az Igmándi erődbe 17 óráig belépők számára mindkét napon teljesen ingyenes. A főként koncertekre, 17 óra után érkezőknek azonban már 990 forintos belépőjegyet kell majd váltaniuk.

  • JÖN! Ghymessel, Bikinivel a „legpörgősebbnek ígérkező” magyar hagyományőrző fesztivál,
    a  

    VIII. HON-NAP DUNA MENTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEP – Komáromban, augusztus 26-27. pénteken és szombaton!

    alkalommal, ezúttal új helyszínen, a komáromi Igmándi erődben várja a látogatókat a rendező Endresz Csoport. A rendezvény csúcspontja a két nagykoncert: pénteken a Ghymes együttes, szombaton a Bikini lép fel. Ígérjük, nem lesz üresjárat, pénteken 16.00 órától szombaton 09.00 órától záróráig non-stop programmal zajlik a fesztivál, egymást érik a fellépők. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény öt pillére: kiváló gyermekprogramok és koncertek, nívós előadók előadásai, prémium kategóriás hagyományőrzők és kiállítás-kavalkád. Mindenki találhat az érdeklődésének megfelelő programot.
    Gyermekprogramok: Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala – a bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába. Itt lesz ismét minden gyermek kedvence, Vitéz László, Pályi János bábművész előadásában. Egész napos gyermekprogramok: cérnakép készítés Cságola Mártonnal, Kolonicsné Éva Játszóháza, az Erőd Bajnoka – hétpróba gyerekeknek, Schruff Gyula kovácsmester bemutatója, részvétel a kovácsolásban. A múlt iránt érdeklődők megismerhetik a vitézek táborát, életét, fegyvereit, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület segítségével a szabadságharc fegyverzetét, tábori életét, míg Mózes László a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatja be. A Szőnyi Lovas Egyesület lovain a lovaglás tudományával ismerkedhetnek meg a legbátrabbak.

    komaromtv

    Koncertek: A Bikini és Ghymes együttesek mellett fellépnek a két városrész – Észak- és Dél-Komárom népszerű zenekarai, a Kerecsen és az Egyéb Veszély együttes.

    Előadások: Idén öt kitűnő előadó színesíti a programot. Itt lesz Szántai Lajos művelődéstörténész a magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatója, Dr. Varga Tibor jogtörténész az Árpád-kor és az Árpád-ház jeles ismerője, és Makovecz Imre tanítványa Grekofski Nathalie építész, aki Út a hagyományból az élő építészetbe címmel tart előadást. A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismerteti. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató idén Szkíta kincsek címmel tart vetítéssel összekötött előadást.       

    Hagyományőrzők és bemutatók: Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul a program, Anka Gergő és Király András kalauzol el a betyárok világába. A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse idézi a honfoglalás/visszatérés idejét, a Tolma Baranta Csapat a magyar harcművészet, a baranta világába enged betekintést. A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítása lesz. Gasztonyi Dániel mestersolymász idén is fantasztikus biológia órával örvendezteti meg a gyerekeket, felnőtteket, bemutatja számos ragadozó madarát. A Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követik a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját.

    HON-NAP szombati program

    Vendégtelepülés: a HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település bemutatkozására, kiállítással, népzenei, néptánc és hagyományőrző programmal. Idén nagy szeretettel fogadjuk a Gímes Villő Hagyományőrző Csoportot, a felvidéki Zoboraljáról, a Gímes település képviseletében. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadták felkérésünket!

    Kiállítások: A HON-NAP egyik sajátossága, hogy – bár nem szokás egy-két napra kiállításokat rendezni, a rendezők nem riadnak vissza a sok munkától és – igyekeznek a lehető legtöbb kiállítónak bemutatkozási lehetőséget adni. Idén nem kevesebb, mint 11 (!) kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, így mindenki találhat magának látnivalót: Bruncz János fafaragó művész kiállítása, Rögös úton tiszta lélekkel – a Tolma Baranta Csapat kiállítása, Az életem építményei – Grekofski Nathalie építész kiállítása, Az utolsó komáromi helyőrség – a határőrség története – Legát István kiállítása, Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők – tablókiállítás, és a Szőnyi Alkotókör kiállítása. A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozza óriási vasúti terepasztalát, érdekes helytörténeti – észak-komáromi – érdekesség a Shipbuilding and Machinery anyaga „A Komáromi Hajógyár” (fotókiállítás). Fényszilánkok – világító üvegképek – címmel Molnárné Wirth Rozália mutatja be munkáit, és ezeken kívül még Régi mesterségek emlékei – Legát István, és az Ősi eredet – Nagy László faerezet festő kiállítása.

    A rendezvényt árusok, vásározók színesítik. A kellemes kikapcsolódáshoz az ételt, italt az Aranytál étterem biztosítja.

    A rendezvény védnöke Dr. Molnár Attila, Komárom Város Polgármestere.

    Fontos tudnivalók!

    Kapunyitás: pénteken 15.30 órakor, szombaton 09.00 órakor

    A rendező Endresz Csoport fontosnak tartja, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen anyagi helyzetétől függetlenül, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény ingyenes az Igmándi erődbe 17.00 óráig belépők számára.  A 17.00 óra után a belépődíj 990 Ft.

     Szeszesitalt a rendezvény területére bevinni tilos!

  • HON-NAP a Ghymessel és a Bikinivel

    2016. augusztus 11. 06:21 kemma.hu

    8. alkalommal, ezúttal új helyszínen, a komáromi Igmándi erődben várja a látogatókat a rendező Endresz Csoport a HON-NAP fesztiválra.

     A rendezvény csúcspontja a két nagykoncert: pénteken a Ghymes együttes, szombaton a Bikini lép fel. Ígérjük, nem lesz üresjárat, pénteken 16.00 órától szombaton 09.00 órától záróráig non-stop programmal zajlik a fesztivál, egymást érik a fellépők. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény öt pillére: kiváló gyermekprogramok és koncertek, nívós előadók előadásai, prémium kategóriás hagyományőrzők és kiállítás-kavalkád. Mindenki találhat az érdeklődésének megfelelő programot.

    Gyermekprogramok: Tóth Csaba és Szabó István a Pozsonyi csata, avagy a pengék viadala - a bajvívásába a gyerekek is bekapcsolódhatnak, csakúgy, mint Écsi Gyöngyi felvidéki mesemondó a Világ kenyere című meseelőadásába. Itt lesz ismét minden gyermek kedvence, Vitéz László, Pályi János bábművész előadásában. Egész napos gyermekprogramok: cérnakép készítés Cságola Mártonnal, Kolonicsné Éva Játszóháza, az Erőd Bajnoka – hétpróba gyerekeknek, Schruff Gyula kovácsmester bemutatója, részvétel a kovácsolásban.

    A múlt iránt érdeklődők megismerhetik a vitézek táborát, életét, fegyvereit, az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület segítségével a szabadságharc fegyverzetét, tábori életét, míg Mózes László a honfoglalás kori életmódot, szokásokat, viseleteket mutatja be. A Szőnyi Lovas Egyesület lovain a lovaglás tudományával ismerkedhetnek meg a legbátrabbak.

    Koncertek: A Bikini és Ghymes együttesek mellett fellépnek a két városrész – Észak- és Dél-Komárom népszerű zenekarai, a Kerecsen és az Egyéb Veszély együttes. 

    Előadások: Idén öt kitűnő előadó színesíti a programot. Itt lesz Szántai Lajos művelődéstörténész a magyar múlt egyik legnépszerűbb kutatója, Dr. Varga Tibor jogtörténész az Árpád-kor és az Árpád-ház jeles ismerője, és Makovecz Imre tanítványa Grekofski Nathalie építész, aki Út a hagyományból az élő építészetbe címmel tart előadást. A komáromi hajógyár történetét Radi Bertalan helytörténész ismerteti. Ludvig Rezső aranyműves mester, koronakutató idén Szkíta kincsek címmel tart vetítéssel összekötött előadást.      

    Hagyományőrzők és bemutatók: Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület ágyúlövésére indul a program, Anka Gergő és Király András kalauzol el a betyárok világába. A világhírű Kassai Lovasíjász Iskola Brázik Törzse idézi a honfoglalás/visszatérés idejét, a Tolma Baranta Csapat a magyar harcművészet, a baranta világába enged betekintést.

    A rendezvény egyik különlegessége Hamza Viktória lovas szabadidomítása lesz. Gasztonyi Dániel mestersolymász idén is fantasztikus biológia órával örvendezteti meg a gyerekeket, felnőtteket, bemutatja számos ragadozó madarát.

    A Regélő Fehér Táltos Dobcsoport magával ragadó ősi énekei követik a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézi bemutatóját.  
    Vendégtelepülés: a HON-NAP minden évben lehetőséget biztosít egy gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező település bemutatkozására, kiállítással, népzenei, néptánc és hagyományőrző programmal. Idén nagy szeretettel fogadjuk a Gímes Villő Hagyományőrző Csoportot, a felvidéki Zoboraljáról, a Gímes település képviseletében. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadták felkérésünket!

    Kiállítások: A HON-NAP egyik sajátossága, hogy - bár nem szokás egy-két napra kiállításokat rendezni, a rendezők nem riadnak vissza a sok munkától és - igyekeznek a lehető legtöbb kiállítónak bemutatkozási lehetőséget adni.

    Idén nem kevesebb, mint 11 (!) kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, így mindenki találhat magának látnivalót: Bruncz János fafaragó művész kiállítása, Rögös úton tiszta lélekkel - a Tolma Baranta Csapat kiállítása, Az életem építményei - Grekofski Nathalie építész kiállítása, Az utolsó komáromi helyőrség - a határőrség története - Legát István kiállítása, Endresz György, Magyar Sándor és Németh Zsigmond magyar óceánrepülők – tablókiállítás, és a Szőnyi Alkotókör kiállítása.

    A gyerekek nagy örömére a Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület ismét elhozza óriási vasúti terepasztalát, érdekes helytörténeti – észak-komáromi – érdekesség a Shipbuilding and Machinery anyaga „A Komáromi Hajógyár” (fotókiállítás). Fényszilánkok - világító üvegképek – címmel Molnárné Wirth Rozália mutatja be munkáit, és ezeken kívül még Régi mesterségek emlékei - Legát István, és az Ősi eredet - Nagy László faerezet festő kiállítása.

    A rendezvényt árusok, vásározók színesítik. A rendező Endresz Csoport fontosnak tartja, hogy a kultúra mindenki számára elérhető legyen anyagi helyzetétől függetlenül, ezért a támogatóknak köszönhetően a rendezvény ingyenes az Igmándi erődbe 17.00 óráig belépők számára.  A 17.00 óra után a belépődíj 990 Ft.  

  • Összefogással a magyar sírhelyek megmentéséért

    2016. június 20., hétfő 18:38 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

    KOMÁROM. Hiánypótló önkéntes tevékenységbe fogott a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület: megkezdte a határon túli magyarlakta területek temetőinek teljes körű felmérését és dokumentálását. Nem titkolva aggodalmát, hogy talán pár évtized múlva némelyekben majd csak elvétve lehet magyar sírhelyeket találni, amelyek bizonyíthatnák az őshonos kisebbség egykori ottlétét. 
    Az észak-komáromi református temetőben májusban indított kezdeményezés Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének pártfogásával valósul meg.

    „Egyesületünk jelmondatához híven – csak a múltat ismerve épülhet a jövő – végzi sokrétű tevékenységét. Mivel látjuk, hogy szerte a Kárpát-medencében ijesztő mértékben pusztulnak a temetőkben levő síremlékek, ezért először az észak-komáromi református temetőben kezdtünk egyedi mentőakcióba. Ennek során május elejétől minden egyes sírt – kivétel nélkül – kétféleképpen lefényképezünk, méreteit (szélesség, hosszúság, magasság) lézeres távolságmérővel lemérjük, GPS koordinátáit, valamint anyagát és színezetét meghatározzuk, illetve lemásoljuk a fejfa többé-kevésbé látszódó feliratát. Hangsúlyoznám, hogy mivel a teljes körű felmérés során a sírokat semmilyen fizikai hatás nem éri, ezért az ilyen jellegű munkálatok akár engedély nélkül is elvégezhetők. Mi azonban illemből-tiszteletből kapcsolatba léptünk Fazekas Lászlóval, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével, aki erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket" - mondta el portálunknak Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke.

    Az ingyenes felmérés eredményeképpen minden sírról digitális adatlapot készítenek. "A későbbiekben pedig egy keresőprogram készül, esetleg azokat a GPS koordináták segítségével térképen szerepeltetjük. Annak köszönhetően egy-egy elhunyt személy a távolabb élő hozzátartozója sírját is megnézhetni majd a világhálón. Válogatás nélkül valamennyi síremlék digitális adatlapját elkészítjük, részben azért is, mert ma még nem tudhatjuk, hogy az utókor majd kit tart jeles, kiemelkedő személyiségnek“ – sorolta a terveket Arlett Tamás.

    Az észak-komáromi református temető felmérését mintaprojektnek tekintik, mely során a felmérés protokollját dolgozzák ki és véglegesítik. „Végső célunk az, hogy minden temetőben egységes rendszer keretein belül végre lehessen hajtani a felmérést. Észak-Komáromban eddig 380 sírról készítettünk két-két fényképet, egyet az egész sírról, egyet pedig annak a fejfájáról. A felmérés elvégzése után tapasztalatainkat szívesen megosztjuk a projekthez csatlakozni kívánó további érdeklődőkkel, akik a saját településükön szintén elvégezhetnék az ilyen jellegű felmérést. Nyilvánvaló, hogy mi kevesen vagyunk ahhoz, hogy ezt a tevékenységet az egész Kárpát-medencében felvállaljuk. Reméljük, hogy egyre több felvidéki település is csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez” – egészítette ki az elmondottakat.

    A felmérés során az is kiderül, hogy mely magyar kulturális értékek közé sorolandó síremlékek rossz állapotára kell felhívni az illetékesek figyelmét, hiszen azok mielőbbi megmentése egy-egy helyi közösség és az összmagyarság érdekében is áll.

    „Tevékenységünkbe további civil szervezeteket és fiatal önkénteseket is igyekszünk bevonni, hiszen minél szélesebb körű összefogással sokat lehet tenni annak érdekében, hogy nemzetünk emlékei fennmaradjanak az utókornak. Például már az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás tagjai és az ottani szekeresgazdák is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz” – mondta Arlett Tamás.

    Elsősorban az anyaország határain túli területeken még meglevő síremlékek megőrzésére és felújítására kell összpontosítani. "A legveszélyeztetettebb temetők a diaszpórában találhatók, mivel azokban már egyre kevesebb magyar lakos él. Ráadásul az ottani magyar sírhelyeket a vandálok gyakran feldúlják, vagy már nincs, aki gondoskodjon azokról, így egyre romlik az állaguk, esetleg azokra napjainkban rátemetnek. Mindezek következtében pár évtizeden belül nagyon nehéz lesz megállapítani az adott település egykori etnikai összetételét és azt, hogy kik is nyugszanak azokban a sírokban. Előfordulhat, hogy minden ottani magyar sírhely eltűnik. Manapság az egyes temetők egymástól eléggé eltérő nyilvántartással rendelkeznek, amelyek inkább csak arra terjednek ki, hogy ki fizeti a sírhely-bérleteket, de hiányzik a teljes körű állapotfelmérés. Ezen az áldatlan állapoton mielőbb változtatni kell!“ – véli az Endresz elnöke.

    Arlett Tamás tájékoztatása szerint kedvező fényviszonyok esetén még a nyár folyamán lefényképezik a református temető összes sírhelyét, a további munkálatokat pedig már az időjárástól függetlenül is el tudják végezni.

    „Az szeretnénk, hogy az észak-komáromi református temető dokumentációja, tehát az adatlapok véglegesítése még idén megtörténjen. Azután készíttetünk egy keresőprogramot, amely segítségével egy-egy elhunyt személy neve vagy születési adatai alapján a több ezer sírhely közül a világhálón is megkereshetővé válnak a konkrét sírhelyek. Hangsúlyoznám, hogy a szükséges munkát mindnyájan önkéntes alapon és teljesen ingyen végezzük. Próbálunk viszont pályázati pénzeket szerezni a műszaki eszközökre, így a fényképezőgépekre, a GPS-re, a lézeres távmérőre és az említett keresőprogram elkészítésének a finanszírozására“ – ismertette a projekt anyagi hátterét Arlett Tamás.

    Mint rámutatott, a tervezett munkájuk javarésze még hátra van, de már most is szívesen fogadják mindazoknak az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, polgári társulásoknak az érdeklődését, akik fontosnak tartják sajátos mentőakciójukat, s ahhoz hasonlóra ők is vállalkoznának településükön.

  • Trianoni megemlékezés Komáromban: 1 város, 2 ország, 96 év, 96 fáklya

    2016. június 04., szombat 12:37 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -

    KOMÁROM. A Kárpát-medencében a Duna két partján fekvő Komárom az egyetlen olyan város, amely lakossága a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulója alkalmából, pénteken este két országban közösen emlékezett a 1920. június 4-én meghozott szégyenletes, máig ható fájdalmas következményekkel járó döntésre. 
    Az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás és a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület által megtartott megemlékezés Komárom kettészakítása miatt közösen ejtett, jelképes könnycseppnek is minősült. A történelem viharai során kettészelt Komárom lakosságának együvé tartozást hangsúlyozó és erősítő rendezvény este fél nyolckor istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban. Miután arra Nagy Zsolt lelkipásztor isteni áldást kért, prédikációjában a többi között arról szólt, közel negyven évvel ezelőtt ismerkedett meg Trianon fájó terhével. „Komárom saját testében élte meg a szétszakításnak és a kettészakításnak minden megaláztatását és fájdalmát. A nagy múltú városból két fél város lett” – mondta.

    Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az emberekből sosem hiányzott a méltósággal élni és túlélni akarás. „Ha a magyar ember Istenre figyel és vele együtt szeretetben él, nem tudnak eléggé a kárára lenni – sem a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, sem az Európai Parlamentben. Vitathatatlanul gazdag örökségű nemzet vagyunk. Ha le is tipornak bennünket, de el nem veszünk. Néhány éve tanulja a világ: a magyarokkal ismét érdemes számolni“ – fogalmazott. Hozzáfűzte: a magyarság sorsa másként alakulhatott volna a megcsonkító békediktátum nélkül. Végül közös magyar sorsunk további alakításához az Úr jóindulatát kérte: „Segíts, buzdíts minket helytállásra, akár egyedüliként is. Minden helyzetben merjük vállalni gyökereinket, nemzeti értékeinket! Adjon a Jóisten nekünk békességet!“.

    A prédikáció után Feszty Zsolt, az előző öt trianoni megemlékezés főszervezője, a Te Ügyed Kör (T.Ü.K.Ö.R) elnöke elmondta, hogy tavaly Dél-Komáromból érkezett a történelem viharai során kettészelt város közös ünneplésére, illetve a fáklyás menetre vonatkozó javaslat, amit az észak-komáromiak nagy örömmel fogadtak. „Egymás jelenlétéből erőt tudunk meríteni, hiszen érezhetjük, hogy másoknak is fontos a közös megemlékezés. Ezért a következő megemlékezésekre másokat is el kell hoznunk, hogy egyre többen legyünk!“ – fogalmazott.

    Azután a komáromiak átvonultak a református parókia udvarán található Trianon-emlékműhöz, amelyet a Te Ügyed Kör 2010-ben állíttatott. Talapzatánál az évek során már sokan településük nevével megjelölt köveket helyeztek el, hirdetve: „A kő marad!”. Itt a Szózat elszavalása, a Himnusz eléneklése, valamint a koszorúk, a virágok és az újabb kövek elhelyezése következett. Jelen volt Stubendek László, Észak-Komárom és dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, továbbá Knirs Imre alpolgármester, az Egy Jobb Komáromért pt elnöke és Arlett Tamás, a baráti Endresz Csoport Egyesület elnöke, valamint több komáromi civil szervezet és intézmény képviselői.

    Ezt követően a békés tömeg 96 fáklyavivő vezetésével átsétált a trianoni határon. Az Erzsébet híd után a két városrész összetartozását jelképező Turul-emlékmű megkoszorúzása következett. Az Endresz Csoport kezdeményezésének köszönhetően, az önkormányzat, valamint civil adakozók jóvoltából, a Kecskés László Társaság támogatásával két és fél év alatt 2012-ben valósult meg a dél- és révkomáromiak közös nagy álma, a szoborállítás. A bronz mű alkotója Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész, talapzatát pedig Turi Attila Ybl-díjas építész tervezte. Ez alkalommal Koltay Gábor Érdemes Művész, Magyar Örökség-díjas filmrendező mondott emlékbeszédet, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész pedig Gágyor József Vallomás és Magyar Alíz Történelmi lecke Európának című versét mondta el. „Még most is sír a harang a trianoni tájakon... Tudod-e, miért, miért, miért, miért? A széttépett részekért, a határon túl rekedtekért. A szétszakadt családokért, a be nem gyógyult sebekért... Szívekbe fojtott jajokért. Miért, miért, miért, miért?” – hangzottak a könnyfakasztó sorok az aktuálpolitikától mentes rendezvényen, amely a Himnusz eléneklésével és a Turul-emlékmű megkoszorúzásával ért véget.

    Ráadásként június 4-én 20 órától a dél-komáromi Szabadság téren ingyenesen tekinthető meg a Testamentum című zenés történelmi játék, amelyet Koltay Gábor, Komárom díszpolgára rendezett, s amelynek bemutatóját egy évvel ezelőtt tartották. Az előadás Alapy Gáspárról (1880, Komárom – 1945, Dachau), Komárom méltatlanul elfelejtett polgármesteréről szól, aki felvirágoztatta a trianoni békediktátum által kettészakított város déli részét.  Polgármestersége alatt megháromszorozódott a város lakossága, illetve népkönyvtár, mozi és a magán zeneiskola nyílt. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. Ő volt az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester, aki ellentmondott a zsidótörvényeknek és a deportálásoknak. 1944 nyarán nyugdíjazták, pár héttel később pedig a nyilasok zsidópártolás miatt a helyi Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol 1945 februárjában mártírhalált halt. Nevét Dél-Komáromban tér és szakközépiskola is őrzi, a városvezetés köztéri szobrának felállítását is tervezi.

    Koltay Gábor a Hírek.sk-nak nyilatkozva elmondta, negyed évszázada olyan világban élünk, ahol Trianonról már beszélhetünk, ami sajnos a ´89-es rendszerváltásig elképzelhetetlen volt. „Nemcsak az, hogy emlékezzünk, hanem az is, hogy egyáltalán a Trianon szót bárhol is kiejtsük. Tudni kell azt, hogy milyen belső és külső okok vezettek az 1920-as gyalázatos döntéshez, illetve azt, hogy azok közül mennyi volt a magyarság hibája. Engem elsősorban mégis az az 1920 utáni bámulatos 15 éves történelmi fejlődés érdekel, amely során ez a halálra ítélt ország az 1930-as évek derekán a közepesen fejlett európai országok élvonalába tudott emelkedni. Ez ugyanis egy óriási történelmi tett, amiről mi nagyon keveset tudunk, és nagyon keveset beszélünk“ – mutatott rá.

    Úgy véli, azon is fontos elgondolkodnunk, hogy mit kezdjünk a közel száz éve velünk és bennünk élő trianoni problematikával, a magyarság szétszakítottságának a tényével. „Sokszor halljuk a határok feletti nemzetegyesítés kifejezést, amit azonban nehéz tartalommal megtölteni. Számunkra különösképpen izgalmas dolog Trianonról gondolkodni Komáromban, amely kétfelé szakadt városként jelképezi mindazokat a problémákat, amelyeket Trianon kapcsán emlegetni szoktunk. Abból a szempontból is érdemes éppen itt gondolkodnunk erről, mert ez a város az elmúlt években a Duna mindkét partján nagyon-nagyon sokat tett e kérdés oldása érdekében. Azért, hogy a határok feletti nemzetegyesítés gyönyörű eszméje sziszifuszi munkával valódi tartalommal töltődjön meg. Hiszen hogyan lehet közös gyökerekről gondolkodni úgy, hogy közben esetleg sanda szemmel nézünk egymásra? Sok okos ember okos gyülekezetével végig kell gondolni, mit is lehetne tenni annak érdekében, hogy az országhatárok megváltoztatása nélkül el tudjunk indulni egy olyan úton, amelyre vélhetően a Duna mindkét partján nagyon régóta vágynak az emberek, s egy valódi határok feletti nemzetegyesítéshez vezessen“ – mondta.

    Majd Koltay Gábor válaszokat is próbált adni erre a kérdésre. „Nyilvánvalóan nem a történelem kerekét kell visszafordítani, mert az értelmetlen dolog lenne. Nem a határokat akarjuk átrajzolni, a világ már megváltozott. Mindent el kell követni azonban annak érdekében, hogy oldódjon az a feszültség, ami a lelkünk mélyén lakozik még akkor is, ha esetleg arról nem beszélünk. Valamiképp rá kell döbbennünk nekünk, a határon innen és túl élő magyaroknak, illetve más nemzethez tartozóknak arra, hogy azzal a lehetőséggel, amely Európában bő negyed százada kialakult, miként tudunk a legmegfelelőbben élni. Úgy, hogy ez a lehetőség ne alattvalókká tegyen minket, hanem olyan öntudatos állampolgárokká, akik tisztában vannak a történelmükkel. Olyanokká, akik tudják, honnan jöttek, a Kárpát-medence közepén mit akarnak elérni közösségünk épülése, megerősödése, saját érdekeink érvényesítése és a világ jobbá tétele érdekében. Ha ugyanis összekapaszkodunk és erősek vagyunk, akkor ellenállunk mindazoknak a széljárásoknak, amelyek sajnos, gyakran nagyon messzire sodornak bennünket egymástól. Akkor nem vagyunk kihasználhatók, hanem céltudatosan, felemelt fejjel tudunk mások szemébe nézni, és közösen építkezni“ – fogalmazott.

    A rendező végül minden érdeklődőt meghívott a szombat esti Testamentum előadásra, amely bennünket, mai magyarokat lelki erővel vértezhet fel és útmutatással is szolgálhat számunkra.  „Ez a zenés történelmi játék nem csak Alapy Gáspár életéről szól. A darab forgatókönyvét úgy raktam össze, hogy azt a kort és világot is ábrázolja, amelyben, illetve ahol az ő áldásos, példaértékű munkássága kiteljesedett. Hangsúlyozva: szembe mert szállni azokkal az erőkkel, amelyek a harmincas években megjelentek Magyarországon. Személyesen mutatott példát, amire nekünk, gyarló utódoknak nagyon nagy szükségünk van: abból ugyanis hitet, erős és reményt meríthetünk a mindennapok olykor nagyon keservesnek tűnő küzdelmeihez. Amikor gyakorta másokra mutogatunk, miközben a személyes példamutatásnak híján vagyunk, a hozzá hasonló nagy történelmi személyiségekre és helytállásukra érdemes emlékeztetnünk. Érdemes végiggondolnunk, hogy az eszünkkel, a lelkünkkel, a szívünkkel hátha még tőle is többet tehetünk. Nos, ez a szándék élt bennem akkor, amikor az Alapy Gáspárról szóló történelmi játékot egy évvel ezelőtt bemutattuk“ – fejtette ki portálunknak.

    Arról is szólt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a bemutató óta már a komáromi sportcsarnokban is zajlottak Testamentum-diákelőadások, amelyeket nagyon fontosnak tart. „A felnövekvő nemzedék történelemszemléletének, nemzettudatának kialakításához ugyanis valós történelmi ismeretekre van szükség. Nagyon kell tudni azt, hogy honnan jöttünk, ismerni kell a gyökereinket, hogy kik vagyunk, eddig mi minden történt velünk, milyen értékekhez kellene visszatalálnunk, illetve azok közül melyeket kell mai világban meghonosítanunk, továbbfejlesztenünk. Továbbá mi az, amit a történelem szemétdombjára ki kell hajítanunk. Hangsúlyozom: csak valós, igaz, szinte történelmi ismeretekből épülhet fel egy történelmi szemlélet, egy egészséges nemzettudat, egy világos jövőkép, ami sosem mások ellen irányul (!), hanem önmagunk, közösségünk lelki épülését szolgálja. Ezek az ismeretek ma Magyarországon és annak határain túl is hiányoznak. Dadogunk, keveset tudunk a történelemről. Hajba kapunk az egymástól eltérő, pártpolitikai viszálykodások szintjére süllyedő nézeteink kapcsán, nem értünk egyet a nemzeti sorskérdéseinket illetően. Pedig rendkívül fontos lenne az alapvető sorskérdéseink kapcsán mindnyájunknak ugyanazt gondolnunk“ – hangsúlyozta Koltay Gábor rendező, Komárom díszpolgára.

  • Komárom: Így szólt a magyar himnusz a Nemzeti Összetartozás Napján

    Írta: Felvidék.ma - 2016.06.04.
    (Fotó: Szinek János)

    Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom) és az Endresz Csoport Egyesület (Dél-Komárom) idén is közösen emlékezett Komárom kettészakításának és a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulójára.

    Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel vette kezdetét az észak-komáromi református templomban. Nagy Zsolt lelkipásztor prédikációjában úgy fogalmazott, „Komárom saját testében élte meg a szétszakításnak és a kettészakításnak minden megaláztatását és fájdalmát.” Mint kiemelte, ha a magyar ember Istenre figyel és vele együtt szeretetben él, nem tudnak eléggé a kárára lenni – sem a verseilles-i Nagy-Trianon kastélyban, sem az Európai Parlamentben.

    Észak-Komáromban a református parókia udvarán található Trianon-emlékoszlopnál, Dél-Komáromban a városrészek összetartozását jelképező Turul emlékműnél koszorúztak. Utóbbi helyszínen Koltay Gábor, Magyar Örökség-díjas, érdemes művész, filmrendező mondott ünnepi beszédet. Az emléknapon fáklyás felvonulás haladt át a két várost összekötő Erzsébet-hídon.

Oldalak