Aktuális híreink

  • Ma a keresztény hit iránt ellenséges mohamedán bevándorlók millióit akarják betelepíteni Európába egyes politikusok

    Lezsák Sándor – 2017.09.28. 01:52 

    Kedves Komárom!

    A helybéliek áldozatkészségével, a Lakitelek Népfőiskola támogatásával készített, Lantos Gyöngyi és Máté István szobrászművészek munkái révén, ismét egy alkotással gyarapodik Komárom magyar kulturális emlékeket és a történelmi múltat idéző szoborparkja, Petőfi Sándor szobrával. Jókai Mór szobra már közel egy évszázada összeforrt Komárom mindennapjaival, Klapka Györgyé és az aradi vértanúk emlékműve szintén. Az utóbbi negyed évszázadban avatták fel Csokonai Vitéz Mihály szobrát, Szent István király lovas szobrát, Selye János mellszobrát, Lehár Ferenc bronzszobrát, Kaszás Attila egész alakos szobrát, Szent Imre bronz mellszobrát, és a kitelepítettek, elhurcoltak emlékművét. Szerte a világon minden magyarok által is lakott település közterületén kellenek olyan helyszínek, ahol a nemzeti és egyházi ünnepeinken, jeles évfordulókon közösen ünnepelhetnek nemzettársaink.

    Petőfit sok személyes és emberi kapcsolat fűzte Komáromhoz. Még nem volt húszesztendős, amikor a Jókai családnál vendégeskedve itt írta meg a Dunánál című versét 1842-ben. Két év múlva az Erzsébet-szigeten időzött Jókaival – azon a szigeten, ahol Csokonai Vitéz Mihály megismerkedett Lillával. 

    Petőfit erős barátság fűzte Egressy Bénihez, a Szózatot megzenésítő zeneszerzőhöz. Egressy megzenésítette Petőfi több versét, többek között a Nemzeti dalt is. Egressy 1849 nyarától a komáromi várat védő honvédek között harcolt és a vár védelmében tanúsított bátorsága révén érdemelte ki a „Komárom hőse” címet.

    Itt emlékezhetünk meg Kuppis Vilmosról is, aki Petőfi barátja és bajtársa a katonai pályán, mert szinte egy időben álltak be katonának 1839 őszén. Petőfivel levelezett később is. Itt élt Komáromban.

    Hadd említsük meg a komáromi írófejedelem, Jókai Mór és Petőfi Sándor utolsó találkozását. 1849 májusának végén Budavár bevételének a tiszteletére díszebéd volt a Nemzeti Múzeum nagytermében. Az ebéden Jókai és Petőfi egymással szemben kaptak helyet. Több pohárköszöntő elhangzott, Jókai azokra a leendő hősökre emelte a poharát, akik a szabadságharc folyamán még ezután fognak elesni. Zavart csend támadt – a szemben ülő Petőfi fölemelte a poharát és koccintott vele – majd azt mondta: „Köszönöm pajtás, hogy rám köszöntötted a poharadat!”

    Mintegy két hónap múlva a köszöntő Petőfi sorsában is beteljesedett!

    A hetvenes évek elején egy tanyasi iskolában tanítottam Lakitelek mellett, Szikrában. Nyáron egyedül jártam be Segesvár környékét. Fényképet akartam készíteni Ispánkútról, Petőfi halálának feltételezett helyszínéről. Órákon át bolyongtam, erre küldtek, arra küldtek, de a keresett kutat nem találtam. Estébe hajlott már, amikor Székelykeresztúron kötöttem ki. Hatalmas körtefa alatt, egy padon megpihentem. Öreg, fehér hajú tanító ült mellém és szólított meg, hogy mi járatban vagyok. Elmondtam, hogy Kecskemét mellett egy tanyasi iskolában tanítok, és azt a helyet keresem, ahol Petőfit egy kozák dzsidás halálra döfte.

    Az öreg tanító szelíden mosolygott – ne keresse azt kedves, fiatal barátom – mondta –, Petőfi Sándornak a Kárpát-medencében minden faluban lehetne bölcsője is, meg koporsója is. Az öreg tanító mondata olyan útravaló volt számomra, hogy még ma is ebbe kapaszkodom. Ma is, amikor itt Komáromban bronz mellszobrot avatunk Petőfinek.

    Ezen a tájon különösen mostoha sors jutott a magyar történelmi és irodalmi múltat megörökítő közterületi alkotásoknak. A húszas években sok településről eltűntek a Petőfi Sándornak emléket állító szobrok és emléktáblák. Közismert eset volt a pozsonyi, a Kossuth-szoborral együtt ledöntött Petőfi-szobor ügye. A stószi remete, Fábry Zoltán a harmincas évek második felében szemlélhette meg egy istállóban a többszörösen sérült szobrot, és elmerengett a jövőjéről. Hosszas hányattatás után a restaurált szobor 2003-tól ismét áll Pozsonyban, ha nem is az eredeti helyén, mivel a Petőfi nyelvén beszélő pozsonyiakat 1945 után kitelepítették vagy csehországi rabmunkára száműzték. 

    Petőfi ellen ebben a vészkorszakban gyakran emlegették azt a vádat, hogy ő elvakult magyar nacionalista volt, és ezért érdemtelen a közterületi emlékhelyre. Természetesen nem volt igaz ez az állítás, magának Petőfinek a költeményei cáfolják a vádakat. Ő mindig hitt az elnyomott népek összefogásában, és ez a hit nem fért össze semmiféle nacionalista meggyőződéssel. Az Egy gondolat bánt engemet című versében a vers befejező, leghangsúlyosabb részében vallja, hogy valamennyi emberért, a világszabadságért elesett hősök közé szeretne tartozni. Nagyon jól látta, hogy a nagyhatalmak ellen csakis az elnyomott népek szövetsége veheti fel sikerrel a küzdelmet. 

    Az Európa csendes, újra csendes című költeménye aggodalmat tükröz amiatt, hogy 1849 elejéig a népek tavaszának, 1849 kezdetének a forradalmai sorra elbuktak és magára maradt a magyarországi forradalom. 

    Ha Petőfi politikai hovatartozását mai kategóriák szerint akarná valaki meghatározni, kudarcot vallana. Jobboldali volt, mert a nemzet volt a szívügye? Baloldali volt, mert nem szerette a királyokat, de hitt a forradalmak nagyszerűségében és a „nép nevében” szólt? Konzervatív volt, mert szerette a hazát, Kölcsey nyomán „minden előtt”? Liberális volt, mert vezérlő eszméje volt a szabadság? Könnyű belátni ezeknek a ma használatos politikai kategóriáknak és minősítéseknek az értelmetlenségét Petőfire vetítve. Ő a reformkor nagyjainak radikális utódja volt úgy, ahogy az az ő éveinek történelmi szükségletei megkövetelték, és személyes lelki adottságai, költői alkata meghatározták. Mondhatjuk-e mégis, hogy liberális volt, hiszen lobogott benne a szabadság vágya? Mondhatjuk ezt a 19. századi liberalizmus értelmében, melynek semmi köze ahhoz, amivé a huszadik században és napjainkban lett. Nem az egyén és a kevesek szabadságát helyezte ugyanis a közössége elé, hanem az ember közösségei, a népek, nemzetek szabadságát a zsarnokság, az idegen elnyomás minden változatával szemben. Amikor a magyarság szabadságáért emelt szót, akkor a népek – valamennyi nép – szabadságában gondolkodott. Nagy álma a „szent szabadság” volt, és itt a „szent” azt is jelentette, hogy minden nép, minden nemzet szabadságaként tehát egyetemesen sérthetetlen. Amikor a hazáról szól, akkor a haza minden polgáráról – nemzetiségére, származására, vallására való tekintet nélkül – szól. Hrúz Mária és a „vén bakancsos” Petrovics szabadságáról is.

    Mi a különbség a nemzeti liberális és a mai neoliberális, szocliberális eszme között?

    A belső nemzeti kötődést bomlasztó, a kereszténységet, erkölcsöt züllesztő mai neoliberális politikai erők és a 19. század első harmadára, közepére jellemző nemzeti liberalizmus között a különbséget így lehet egyszerűen érzékeltetni: Kölcsey, Kossuth és Wesselényi a szabadságot nem kisajátítani, hanem kiterjeszteni akarta. Széchényinek és Eötvösnek a korabeli rendszerváltás nem üzleti vállalkozás volt, hanem erkölcsi feladat, küldetés, igazságtétel. Petőfi világszabadsága nem kozmopolita álom, ábránd, hanem népek, nyelvek és kultúrák szabadsága.

    Petőfi Sándor hősi halála óta eltelt bő másfél évszázad. Az eszmények, melyek akkor, a 19. században magukkal ragadták Európa népeit – köztük a haza, a szabadság, a népek-nemzetek önrendelkezése – élnek ugyan a tisztességes, gondolkodó emberek millióiban, de a mai ellenerők új eszközökkel igyekeznek újabb alárendeltségbe taszítani a népeket.

    Ma sanda politikai szándékok félremagyarázzák akár a kereszténységnek mint vallási meggyőződésnek, akár a liberalizmusnak mint politikai irányzatnak az eredeti tartalmát. Ma, amikor a keresztény hit iránt ellenséges mohamedán bevándorlók millióit akarják betelepíteni Európába befolyásos politikusok, arra hivatkoznak, hogy egy hithű kereszténynek élelemmel, szállással és öleléssel kell fogadnia az őhozzá ellenségesen viszonyuló migránsokat, kiknek egyébként hetven százaléka húsz-harminc év közötti, katonaviselt fiatal. Önfeladást, behódolást követelnek meg Európa keresztényeitől, holott ez egyáltalán nem következik abból, hogy a keresztény világnézet békés és toleráns. De ha meg kell védeni magunkat – akkor a magyar alapítású pálos rend tagjai is fegyvert fogtak a török hódítók ellen, és ha meg kell védeni templomaink tisztaságát, akkor Jézus Krisztus is korbácsot használt az Isten Házát üzleti és haszonszerző célokra süllyesztő kufárok ellen.

    „Európa csendes, újra csendes” – mondhatnánk szomorúan Petőfivel. Most azonban nem csendes. Európában hangzavar van és késztetés az önfeladásra. Napjainkban magyarnak és szlováknak egyaránt, euró­painak és kereszténynek egyaránt ezzel szemben kell megtalálni az eszközöket önmaga védelmében. Ha nyugat felől ehhez a küzdelemhez már nem jönnek példák, kezdeményezések, akkor Európának e viharvert szegletében kell a népeknek összefogással, bátorsággal és belátással új példát szolgáltatni Euró­pának. Ez most nem reménytelen. A közös veszélytudat békéltető is, szervezőerő is lehet. Itt, a Kárpát-medencében a magyarság lehet kezdeményező, kellő öntudattal, egész Európa jövőjére tekintettel.

    Isten éltesse Komárom városát! 

    Elhangzott Észak-Komáromban, a Jókai Színházban 2017. szeptember 22-én, Petőfi Sándor bronz mellszobrának avatóünnepségén

  • Még februárban adtunk hírt arról, hogy megépülhet Petőfi Sándor szobra Komáromban.  A Petőfi utca mellett lévő Széna téri kis parkban utoljára a Csehszlovák Kommunista Párt egyik alapítója, Steiner Gábor mellszobra állt.

    Az elmúlt évtizedekben több ötlet is felmerült, kit helyezzenek Steiner helyére. Volt, aki Vass Lajos Erkel-díjas magyar zeneszerzőt, a kórusmozgalom megalapítóját látta volna szívesen a kis téren. De akadtak olyanok – a szlovák nemzetiségű komáromi képviselők között –, akik Ľudovít Jaroslav Šuleknek, a forradalom és szabadságharc idején a komáromi várban raboskodva , fiatalon elhunyt szlovák költőnek állíttattak volna szobrot.

    Nem így lett. Szeptember 22-én Petőfi Sándor, a legnagyobb és legkiemelkedőbb magyar költő mellszobrát leplezték le a szoborállítás kezdeményezői és támogatói. Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, egyben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint a dél-komáromi Endresz Csoport elnöke, Arlett Tamás közösen leplezték le a szobrot legfőbb támogatójukkal, Lezsák Sándorral, a magyar parlament alelnökével, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójával.

    A szoboravató tiszteletére méltóságteljes ünnepi műsort rendeztek a Komáromi Jókai Színházban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    A szoboravató tiszteletére méltóságteljes ünnepi műsort rendeztek a Komáromi Jókai Színházban, amely ez alkalomból teljesen megtelt. Fellépett a Jókai Mór Alapiskola Gaudium vegyes kara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja vezényletével, Nagy Ferenc versmondó, a Víz utcai Tulipán óvoda gyermekei, valamint a színház örökös tagjai: Boráros Imre Kossuth-díjas és Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművészek, akik Petőfi verseit szavalták.

    Knirs Imre, Komárom alpolgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta Petőfi személyes kötődését Komáromhoz és barátjához, Jókai Mórhoz. Megemlékezett róla, hogy a Jókay család Erzsébet-szigeti kertjében 1842 nyarán írta meg a Dunán című költeményét.

    Lezsák Sándor a színházban rendezett műsor alkalmával felszólalásában nyugtázta, hogy egy újabb magyar kulturális emlékkel, történelmi múltat idéző alkotással gyarapodott Komárom. Emlékeztetett arra is, hogy a 20. században különösen mostoha sors jutott a magyar történelmi és irodalmi múltat megörökítő közterületi alkotásoknak a  Felvidéken. Lezsák szellemi útravalóul azt üzente a teltházas színház közönségének, hogy a szabadságharc költőjének történelmi nagysága indokolttá teszi, hogy a Kárpát-medence minden településén legyen bölcsője és koporsója.

    A szobor leleplezése (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

    A Komáromi Jókai Színházban a Gaudium által elénekelt Szózattal ért véget a szoboravató tiszteletére rendezett műsor. Ezt követően a mintegy háromszáz ember átsétált a közeli Széna térre, ahol Arlett Tamás, az Endresz csoport elnöke emlékezett meg a szobor állításának előzményeiről.  Beszédében hangsúlyozta a két Komárom szerves egységét. „Komáromban vagyunk akkor is, ha a Duna jobb, vagy a bal partján vagyunk. Nincs Komárno, nincs Rév-Komárom, csak Komárom van. Egy Komárom!“ – fogalmazott Arlett.

    A csongrádi szobrász házaspár, Lantos Györgyi és Máté István által készített alkotást Lezsák Sándor, Arlett Tamás és Knirs Imre közösen leplezték le. A szobor koszorúzását követően a több száz ember a Gaudium vegyes karral közösen énekelte el a magyar Himnuszt – az ünnepi esemény méltó lezárásaként.

  • Szeptember 23-án több tekintetben egyedülálló – 1 városban, 2 országban, 15 I. világháborús emlékhely érintésével, 19 magyar és szlovákiai magyar egyesület, polgári társulás, intézmény közreműködésével zajló – kerékpáros teljesítménytúrára várunk felső tagozatos és középiskolás csoportokat, családokat és egyéni résztvevőket a Duna két partjáról Komáromba. A résztvevők két 27 és egy 14 km-es túra közül választhatnak. (2017.09.08)

    Az út során felkeresik Észak- és Dél-Komárom legszebb emlékhelyeit, műemlékeit, ahol szakavatott önkéntesektől történelmi, helytörténeti, kulturális ismereteket, információkat kapnak. A részvétel ingyenes, a teljesítést névre szóló oklevél bizonyítja. A 15 főnél nagyobb előjelentkező csoportok egy tortát is kapnak. A rendezvény védnökei: Dr. Kreft-Horváth Loránd és PhDr. Knirs Imre, Dél és Észak-Komárom alpolgármesterei.

    A rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „Kerékpárral 7 határon át” programja támogatja és kapcsolódik az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap rendezvénysorozathoz is.

  • 2017. szeptember 23., szombat 10:31 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó-

     

    KOMÁROM. Petőfi Sándor mellszobrával, Lantos Györgyi és Máté István szobrászművész alkotásával gazdagodott pénteken Komárom és a felvidéki magyarság. A költő komáromi tartózkodására és Jókai Mórhoz fűződő barátságára is emlékeztető művet az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás a baráti dél-komáromi Endresz Csoport Egyesülettel közösen, a Lakitelek Népfőiskola támogatásával állíttatta. A mellszobrot a Jókai Színházban megtartott ünnepi műsor után leplezték le a Petőfi utcában.

    Az esemény méltó nyitányaként a komáromi városi művelődési központ és a Jókai Mór Alapiskola Gaudium vegyeskara (Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja vezényletével) elénekelte a Szózatot. Majd Tóth Tibor, Jászai Mari-díjas színművész, a Jókai Színház igazgatója üdvözölte a vendégeket, köztük Lezsák Sándor védnököt, a Magyar Országgyűlés alelnökét és a Lakitelek Népfőiskola alapító igazgatóját, továbbá Szász Jenőt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökét, dr. Molnár Imrét, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatóját, Fazekas Lászlót, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökét, Kiss Róbert kanonokot, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynökét, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, továbbá Észak- és Dél-Komárom város vezetését, a Magyar Közösség Pártja (MKP) komáromi járási, illetve városi elnökségi tagjait és nem utolsósorban a Petőfi-szobrot alkotó Lantos Györgyi - Máté István csongrádi szobrászművész házaspárt.

    Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, Komárom alpolgármestere beszédében egyebek mellett elmondta: a komáromiak régi adósságukat törlesztik a Petőfi-szobor állításával, amiért a komáromiak nevében köszönetet mondott a támogató Lezsák Sándornak. Feltette a sokakat foglalkoztató kérdést: mi köze volt Petőfinek Komáromhoz? Ahogy elhangzott: még tizenévesen a pápai kollégiumban ismerkedett meg Jókai Mórral, akihez egész életre szóló barátság fűzte. 1842 augusztusában szülővárosában látogatta meg barátját, s a vadregényes Erzsébet-sziget, illetve a csodás édent körülölelő folyó ihlette őt A Dunán című verse megírására.

    Azután Lezsák Sándor köszöntötte az „együvé tartozó magyarságot”. Ünnepi beszédében méltatta a komáromiak utóbbi években tapasztalt szoborállítási kezdeményezéseit, mert szerinte nagy szükség van ezekre a emlékhelyekre, ahol a jeles alkalmakkor közösen ünnepelhetünk. Ugyancsak szót ejtett Petőfi Sándor komáromi kötődéseiről, s Jókain kívül az 1848 nyarától komáromi várvédőként harcoló Egressy Béni zeneszerző-író-színészhez, a Szózat és több Petőfi-vers, így a Nemzeti dal megzenésítőjéhez fűződő jó kapcsolatáról is. Majd egy székely bölcsességet idézett, amely szerint „Petőfinek minden magyar településen van bölcsője és koporsója”.

    Arra is kitért, hogy a XX. század 20-as éveiben sok településről eltűntek a Petőfinek emléket állító szobrok és emléktáblák, s a pozsonyi szobrát is ledöntötték, mert egyes ellenzői tévesen „elvakult magyar nacionalistának” titulálták. „Természetesen nem volt igaz ez az állítás, legjobban Petőfi költeményei cáfolják ezt”. Az ifjú költő mindig is abban hitt, hogy az elnyomó nagyhatalmak ellen csak az elnyomott népek szövetsége veheti fel sikeresen a harcot, s ez a hit semmiféle nacionalista meggyőződéssel nem fért össze.

    „Petőfi a reformkor nagyjainak radikális folytatója volt, alkalmazkodva a korabeli viszonyokhoz” – méltatta írói-emberi nagyságát. Példaképül állította őt a XXI. században is a népek, nemzetek hazájáért, önrendelkezésért, szabadságáért a zsarnokoskodó nyugati nagyhatalmakkal szemben küzdeni kényszerülők elé. Azok elé, akik nem hajlandók eltűrni azt, hogy a jelenlegi európai nagyhatalmak új eszközökkel taszítsák alárendeltségbe a saját hagyományaikhoz, anyanyelvükhöz, kulturális-vallási értékeikhez ragaszkodó kisebb nemzeteket. Azok a nagyhatalmak – azok a befolyásos politikusok, akik Európa keresztényeitől, így tőlünk, magyaroktól is önfeladást, behódolást követelnek meg, azt a téveszmét hirdetve, hogy a hozzánk ellenségesen viszonyuló, mohamedán migránsok millióit élelemmel, szállással, öleléssel kell fogadnunk, mert a békés, toleráns keresztény hit és világnézet állítólag ezt követeli meg tőlünk. Lezsák szerint ezek sanda politikai szándékokon alapuló, félrevezető téveszmék, hiszen a migránsok között rengeteg alaposan kiképzett, a keresztényekre ellenségként tekintő katona is van, akik számunkra nagy veszélyt jelentenek.

    „Ne feledjük, hogy 1526-ban a magyar alapítású pálos rend tagjai is fegyvert fogtak a török hódítók ellen, hogy a Szent Koronát megőrizzék. Sőt, az Isten házát üzleti és haszonszerző célokkel lezülleszteni akaró kufárok ellen maga Jézus Krisztus is korbácsot használt” – fogalmazott. Szavait hosszantartó taps fogadta.

    Végül leszögezte: ha önmagunk védelméhez nyugat felől már nem jön segítség, akkor „nekünk, az Európa e viharvert szegletében élő népeknek, összefogva Petőfi szellemiségében, önmagunk megvédésével kell jó példát szolgáltatnunk Európa számára. Ez most nem reménytelen, hiszen a közös veszélytudat éltető és szervező erő is. Itt, a Kárpát-medencében pedig most a magyarság lehet a kezdeményező...”.

    Az ünnepi műsor további részében a helyi Víz Utcai Tulipán Óvoda Hírös Komárom című dalos-táncos összeállítását tapsolta végig a közönség. Egyetértve a lelkesen daloló kicsikkel: „Mert a haza nem eladó, ezüst pénzre sem váltható. Mert a haza lelked része, határait belédvéste ezer éve, ezer éve a hit“.

    Ezt követően Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja Petőfi és Komárom kapcsolatáról szóló szövegrészletet olvasott fel Szénássy Zoltán helytörténész könyvéből, később pedig Petőfi Szeptember végén című versét tolmácsolta. Nagy Ferenc versmondó az említett A Dunán című Petőfi-verset mondta el, Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész pedig Az Országgyűléshez és a Föltámadott a tenger című verseket adta elő. A Gaudium vegyeskar és hangszeres kamaraegyüttes végül Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalával fejezte be a műsort, aztán a résztvevők átvonultak a még lepellel fedett, közeli Petőfi-szoborhoz, amelynél a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget.

    A Gaudium tolmácsolásában odakinn felhangzott Petőfi Nemzeti dala, majd Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez. Emlékeztetett a lélekben egybeforrt, szétválaszthatatlan két városrész – egy város, illetve az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és az Endresz által az utóbbi években együtt tartott rendezvényekre, emléktábla-avatásokra, amelyek sorát most e közös szoborállítás gyarapítja. Ugyancsak köszönetet mondott Lezsák Sándor támogatásáért és a szobrászművészeknek hiteles alkotásukért. Balla Dávid, a Selye János Gimnázium diákjának szavalata után Lezsák Sándor Knirs Imrével és Arlett Tamással együtt leplezte le a mellszobrot, amelyet aztán több szervezet, intézmény és polgári társulás megkoszorúzott, végül a jelenlevők elénekelték a Himnuszt.  

  • Több tekintetben egyedülálló – 1 városban, 2 országban, 15 I. világháborús emlékhely érintésével, 19 magyar és szlovákiai magyar egyesület, polgári társulás, intézmény közreműködésével zajló – kerékpáros teljesítménytúrára várunk felső tagozatos és középiskolás csoportokat, családokat és egyéni résztvevőket a Duna két partjáról. A résztvevők két 27 és egy 14 km-es túra közül választhatnak. Az út során felkeresik Észak- és Dél-Komárom legszebb emlékhelyeit, műemlékeit, ahol szakavatott önkéntesektől történelmi, helytörténeti, kulturális ismereteket, információkat kapnak. A részvétel ingyenes, a teljesítést névre szóló oklevél bizonyítja. A 15 főnél nagyobb előjelentkező csoportok egy tortát is kapnak.  A rendezvény védnökei: Dr. Kreft-Horváth Loránd és PhDr. Knirs Imre, Dél és Észak-Komárom alpolgármesterei.

    A rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „Kerékpárral 7 határon át” programja támogatja és kapcsolódik az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap rendezvénysorozathoz is.

    Mindenkit szeretettel várnak a rendezők:

    Endresz Csoport Egyesület, Szőnyi Alkotókör,  Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás Kárpátia Sport Polgári Társulás,  Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztal,   Szőnyi Lovas Sportegyesület, Kemence Gasztro-kulturális és Közösségfejlesztő Egyesület, 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület,  Komárom Város Önkormányzata,  Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete, Komárom-Európa Futó Egyesület, Villa Camarum Polgári Társulás,  Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület, Brigetio Kerékpáros Egyesület, Jókai Mór Városi Könyvtár, Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete, Komáromi Zsidó Hitközség, Komáromi Klapka György Múzeum, Szőnyi Kulturális Egyesület.

    További információk többek között a https://www.facebook.com/endreszcsoport, és a www.endreszcsoport.hu oldalon

    A hősi halottak emlékének megőrzéséről még az első világháború alatt törvény született Magyarországon. Az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.”

    Az I. világháború hősi halottaira minden év május utolsó vasárnapján a Hősök napján emlékezünk.

    Komáromban a két világháború között mindkét városrészen állítottak emléket az első világháború hősi halottainak. A legtöbb komáromi a Komárom hadkiegészítés központú cs. és kir. 12. gyalogezred, és a cs. és kir. 19. tábori vadászzászlóalj kötelékében, valamint a Komárom hadkiegészítés körzetű m. kir 31. veszprémi honvéd gyalogezredben szolgált. Ezen kívül a tüzér, huszár, műszaki és ellátó alakulatokban, sőt a haditengerészet és az akkor még újdonságnak számító repülőcsapatok kötelékében is. Gyakorlatilag a világháború valamennyi nagyobb harcterén küzdöttek komáromi katonák. Dél-Komáromban az itteni laktanyákban, erődökben állomásozó - nem komáromi lakosokkal feltöltött - alakulatok is állítottak emlékművet saját hősi halottaik emlékére. Ezen emlékművekhez sorolhatók az első világháborút követő tragikus események emlékművei, mint az 1919-es áttörés, és a trianoni békediktátum emlékművei, mivel mindegyik esemény a világháború következménye volt, és Komáromot súlyosan érintette.

  • Több tekintetben egyedülálló – 1 városban, 2 országban, 15 I. világháborús emlékhely érintésével, 19 magyar és szlovákiai magyar egyesület, polgári társulás, intézmény közreműködésével zajló – kerékpáros teljesítménytúrára várják a felső tagozatos és középiskolás csoportokat, családokat és egyéni résztvevőket a Duna két partjáról.

    A résztvevők két 27 és egy 14 km-es túra közül választhatnak. Az út során felkeresik Észak- és Dél-Komárom legszebb emlékhelyeit, műemlékeit, ahol szakavatott önkéntesektől történelmi, helytörténeti, kulturális ismereteket, információkat kapnak.

    A részvétel ingyenes, a teljesítést névre szóló oklevél bizonyítja. A 15 főnél nagyobb előjelentkező csoportok egy tortát is kapnak.

    A rendezvény védnökei: Dr. Kreft-Horváth Loránd és PhDr. Knirs Imre, Dél és Észak-Komárom alpolgármesterei. A rendezvényt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „Kerékpárral 7 határon át” programja támogatja és kapcsolódik az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap rendezvénysorozathoz is.

    Mindenkit szeretettel várnak a rendezők: Endresz Csoport Egyesület, Szőnyi Alkotókör, Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás Kárpátia Sport Polgári Társulás, Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztal, Szőnyi Lovas Sportegyesület, Kemence Gasztro-kulturális és Közösségfejlesztő Egyesület, 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Egyesület, Komárom Város Önkormányzata, Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete, Komárom-Európa Futó Egyesület, Villa Camarum Polgári Társulás, Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület, Brigetio Kerékpáros Egyesület, Jókai Mór Városi Könyvtár, Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete, Komáromi Zsidó Hitközség, Komáromi Klapka György Múzeum, Szőnyi Kulturális Egyesület.

    További információk többek között az Endresz Csoport FB-oldalán éshonlapján

    A hősi halottak emlékének megőrzéséről még az első világháború alatt törvény született Magyarországon. Az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Az I. világháború hősi halottaira minden év május utolsó vasárnapján a Hősök napján emlékezünk.

     

    Komáromban a két világháború között mindkét városrészen állítottak emléket az első világháború hősi halottainak. A legtöbb komáromi a Komárom hadkiegészítés központú cs. és kir. 12. gyalogezred, és a cs. és kir. 19. tábori vadászzászlóalj kötelékében, valamint a Komárom hadkiegészítés körzetű m. kir 31. veszprémi honvéd gyalogezredben szolgált. Ezen kívül a tüzér, huszár, műszaki és ellátó alakulatokban, sőt a haditengerészet és az akkor még újdonságnak számító repülőcsapatok kötelékében is. Gyakorlatilag a világháború valamennyi nagyobb harcterén küzdöttek komáromi katonák. Dél-Komáromban az itteni laktanyákban, erődökben állomásozó – nem komáromi lakosokkal feltöltött – alakulatok is állítottak emlékművet saját hősi halottaik emlékére. Ezen emlékművekhez sorolhatók az első világháborút követő tragikus események emlékművei, mint az 1919-es áttörés, és a trianoni békediktátum emlékművei, mivel mindegyik esemény a világháború következménye volt, és Komáromot súlyosan érintette.

  • Nem mindennapi kerékpáros túrára nyílt lehetőség városunkban szeptember 23-án. Tizenkilenc magyar és szlovákiai magyar egyesület, intézmény fogott össze azért, hogy megszervezze az I. Világháborús Centenáriumi Kerékpáros Teljesítménytúrát. Az esemény fővédnöke dr. Kreft-Horváth Loránd dél-komáromi és Knirs Imre észak-komáromi alpolgármester volt. Az eseményt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is támogatta. Második alkalommal szervezték meg a centenáriumi kerékpáros túrát városunkban, melynek során az első világháborús emlékhelyeket keresték fel a résztvevők. Az esemény kapcsolódott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium "Kerékpárral 7 határon át" nevet viselő programjához. - A program népszerűsíti a kerékpárral való közlekedést, de egyúttal összekapcsolja a határmenti településeket is. A megvalósításra 16,9 millió forintot osztottunk szét, a komáromi rendezvényt egy kerékpárral is támogattuk - tudtuk meg Mészáros Imrétől, az NFM osztályvezetőjétől. A kerékpártúra 19 magyarországi és szlovákiai magyar egyesület, intézmény példaértékű összefogásának eredménye. - Három túraútvonalat állítottunk össze, ebből kettő bontott irányú volt. A 14 kilométeres táv érintette Dél- és Észak-Komáromot, a 27 kilométeres ezen felül a szőnyi és a koppánymonostori városrészt is. Felkerestük azokat a templomokat, temetőket, emlékhelyeket, melyek az első világháborúhoz kapcsolódnak - mondta el Arlett Tamás, az Endresz Csoport vezetője. Az egyes helyszíneken az önkéntesek tartottak rövid ismertetést. A túrán nemtől és kortól függetlenül bárki részt vehetett. - Tavaly is részt vettünk a túrán, hiszen egyrészt olyan történelmi áttekintést ad, ami nincs benne a tankönyvekben, közben sportolunk, együtt vagyunk, jól érezzük magunkat - fejtette ki véleményét Egyed Gábor, a Szent László Cserkész raj vezetője. A részvétel ingyenes volt, a teljesítők a túra végén oklevelet kaptak.

  • 2017. szeptember 23.
     
     

    Szeptember 22-én Petőfi Sándor, a legnagyobb és legkiemelkedőbb magyar költő mellszobrát leplezték le a szoborállítás kezdeményezői és támogatói. Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, egyben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint a dél-komáromi Endresz Csoport elnöke, Arlett Tamás közösen leplezték le a szobrot Lezsák Sándorral, a Magyar Országgyűlés alelnökével.

     

    Még februárban adtunk hírt arról, hogy megépülhet Petőfi Sándor szobra Komáromban.  A Petőfi utca mellett lévő Széna téri kis parkban utoljára a Csehszlovák Kommunista Párt egyik alapítója, Steiner Gábor mellszobra állt.

    Az elmúlt évtizedekben több ötlet is felmerült, kit helyezzenek Steiner helyére. Volt, aki Vass Lajos Erkel-díjas magyar zeneszerzőt, a kórusmozgalom megalapítóját látta volna szívesen a kis téren. De akadtak olyanok – a szlovák nemzetiségű komáromi képviselők között –, akik Ľudovít Jaroslav Šuleknek, a forradalom és szabadságharc idején a komáromi várban raboskodva , fiatalon elhunyt szlovák költőnek állíttattak volna szobrot.

    Nem így lett. Szeptember 22-én Petőfi Sándor, a legnagyobb és legkiemelkedőbb magyar költő mellszobrát leplezték le a szoborállítás kezdeményezői és támogatói. Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, egyben az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint a dél-komáromi Endresz Csoport elnöke, Arlett Tamás közösen leplezték le a szobrot legfőbb támogatójukkal, Lezsák Sándorral, a magyar parlament alelnökével, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójával.

    Petőfi Sándor szobrot állítottak Komáromban

    A szoboravató tiszteletére méltóságteljes ünnepi műsort rendeztek a Komáromi Jókai Színházban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

     

    A szoboravató tiszteletére méltóságteljes ünnepi műsort rendeztek a Komáromi Jókai Színházban, amely ez alkalomból teljesen megtelt. Fellépett a Jókai Mór Alapiskola Gaudium vegyes kara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja vezényletével, Nagy Ferenc versmondó, a Víz utcai Tulipán óvoda gyermekei, valamint a színház örökös tagjai: Boráros Imre Kossuth-díjas és Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművészek, akik Petőfi verseit szavalták.

    Knirs Imre, Komárom alpolgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta Petőfi személyes kötődését Komáromhoz és barátjához, Jókai Mórhoz. Megemlékezett róla, hogy a Jókay család Erzsébet-szigeti kertjében 1842 nyarán írta meg a Dunán című költeményét.

    Lezsák Sándor a színházban rendezett műsor alkalmával felszólalásában nyugtázta, hogy egy újabb magyar kulturális emlékkel, történelmi múltat idéző alkotással gyarapodott Komárom. Emlékeztetett arra is, hogy a 20. században különösen mostoha sors jutott a magyar történelmi és irodalmi múltat megörökítő közterületi alkotásoknak a  Felvidéken. Lezsák szellemi útravalóul azt üzente a teltházas színház közönségének, hogy a szabadságharc költőjének történelmi nagysága indokolttá teszi, hogy a Kárpát-medence minden településén legyen bölcsője és koporsója.

    Petőfi Sándor szobrot állítottak Komáromban

    A szobor leleplezése (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

     

    A Komáromi Jókai Színházban a Gaudium által elénekelt Szózattal ért véget a szoboravató tiszteletére rendezett műsor. Ezt követően a mintegy háromszáz ember átsétált a közeli Széna térre, ahol Arlett Tamás, az Endresz csoport elnöke emlékezett meg a szobor állításának előzményeiről.  Beszédében hangsúlyozta a két Komárom szerves egységét. „Komáromban vagyunk akkor is, ha a Duna jobb, vagy a bal partján vagyunk. Nincs Komárno, nincs Rév-Komárom, csak Komárom van. Egy Komárom!“ – fogalmazott Arlett.

    A csongrádi szobrász házaspár, Lantos Györgyi és Máté István által készített alkotást Lezsák Sándor, Arlett Tamás és Knirs Imre közösen leplezték le. A szobor koszorúzását követően a több száz ember a Gaudium vegyes karral közösen énekelte el a magyar Himnuszt – az ünnepi esemény méltó lezárásaként.

     
  • Szeptember 23-án, szombaton 9.00 órai kezdettel szervezik meg az I. Világháborús Centenáriumi Kerékpáros Teljesítménytúrát Dél-Komárom és Észak Komárom között.

    A túra az alábbi útvonalakon valósul meg:

    1. Kerékpártúra: Dél-Komárom – Szőny – Észak-Komárom – Koppánymonostor – Dél-Komárom vagy fordított sorrendben 27 km

    2. Kerékpártúra: Észak-Komárom – Koppánymonostor – Szőny – Dél-Komárom 27 km

    3. Kerékpártúra Dél-Komárom-Észak-Komárom /Szőny és Koppánymonostor érintése nélkül/ – kis túra 14 km

  • Szeptember 22. (péntek)

    Komárom – 17.30: Petőfi Sándor mellszobrának átadása és ünnepi műsor a Jókai Színházban. Köszöntőt mond Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, közreműködnek: Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Tóth Tibor színművész, Nagy Ferenc versmondó, a vmk és a Jókai Mór Alapiskola Gaudium vegyes kara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos vezénylésével, a Borostyán verséneklő együttes, a Tulipán óvoda óvodásai és Balla Dávid, a Selye János Gimnázium diákja. A szobrot Lantos Györgyi és Máté István szobrászművész készítette.

Oldalak