Aktuális híreink

  • Az Endresz Csoport megkoszorúzta névadójának, Endresz György óceánrepülőnek az emlékkövét Komáromban, Endresz György születésének 124. évfordulója alkalmából.

  • Eseménydús évet tudhat maga mögött az Endresz Csoport. Évadzáró találkozót tartottak.

  • A Felvidék visszacsatolásának évfordulóján tartott november 5-ei megemlékezésen Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese mondott beszédet az Endresz csoport meghívására. A Városháza bejáratánál megtartott alkalommal Horty Miklós kormányzóról korabeli filmet is vetített a megemlékezést szervező egyesület.

  • KOMÁROM. A dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás közreműködésével megemlékezést tartott Komárom visszacsatolásának 78. évfordulója alkalmából november 5-én este a dél-komáromi Szabadság téren álló I. világháborús emlékműnél. A megemlékezés szónoka Fráter Olivér, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese volt, s azon mindkét város alpolgármesteri szinten is képviseltette magát.

    Az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntést a bécsi Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Annak értelmében etnikai-területi revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) Trianonban elcsatolt területet juttattak vissza Magyarországnak. A visszacsatolt területen 869 ezer lakos, köztük 752 ezer magyar (86,5%) és 117 ezer más nemzetiségű személy élt. Ennek a döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz tartozhatott Komárom, Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Léva és Losonc városa. A honvédek november 5. és 10. között vonultak be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket. A II. világháború után megkötött párizsi béke azonban a második bécsi döntéssel együtt érvénytelennek nyilvánította az első bécsi döntést, a korábban visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiáé lettek.

    „Az első bécsi döntés értelmében békés úton történő etnikai-területi revíziót hajtottak végre. Valójában ezt nemcsak a németek és az olaszok döntötték el, hanem rajtuk kívül a franciák és az angolok is szentesítették a megállapodást. Azzal összhangban a Felvidék jelentős nagyságú magyarlakta része, így Észak-Komárom is visszakerült a Magyar Királysághoz. Elődeink azonban a területek visszacsatolásának csak a II. világháború végéig, a hajdani határok visszaállításáig örülhettek. Hozzátenném: ennek ellenére Csehszlovákia mégsem volt a II. világháború nyertese, hiszen annak kirobbantásakor Németországgal közösen támadta meg Lengyelországot...“ – mondta el a szombat esti megemlékezés kapcsán Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke.

    A csoport tagjai előbb kisebb, majd nagyobb körben, egyre több pártot és civil társulást is bevonva idézték fel Komárom visszacsatolását.

    „Miközben Trianon fájdalmáról minden évben megemlékezünk, azt is fontosnak tartjuk, hogy újkori történelmünk a komáromiak számára ezen örömteli eseményéről se feledkezzünk meg. Mi tagadás, erről a szégyenletes trianoni döntésnél jóval kevesebbet tudnak az emberek. Hiánypótlásként ötlöttük ki ezt az immár egy évtizede a Szabadság téren zajló közös megemlékezésünket, miközben a Duna két partján fekvő Komáromot sok szempontból továbbra is szerves egésznek tekintjük. Örvendetes, hogy egyre több polgári társulás, párt és egyesület gondolja-érzi hozzánk hasonlóan azt, hogy egyéb fontos történések mellett az első bécsi döntésnek sem szabad feledésbe merülnie. Tehát úgy tűnik, hogy jó úton járunk ez ügyben...“ – indokolta az Endresz és az EJK újabb közös rendezvényének életre hívását a főszervező.

    A szabadtéri megemlékezés iránti érdeklődést minden évben az időjárás is befolyásolja. A tegnapi zuhogó eső ellenére közel százan gyűltek össze az I. világháborús emlékműnél, amelyet végül tíz észak- és dél-komáromi szervezet koszorúzott meg.

    „Észak-Komárom városvezetését dr. Knirs Imre, Dél-Komáromét pedig dr. Kreft-Horváth Lóránd alpolgármester képviselte. A Szabadság térre átjött többek között a Magyar Közösség Pártja (MKP) komáromi alapszervezetének több vezetője, valamint a szlovák állampolgárságától akarata ellenére megfosztott Fehér István gimnáziumi tanár, id. Batta György író-publicista és a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Társaság, valamint az Egy Jobb Komáromért tagjai is. Elnézést kérek azoktól, akiket most nem említek, természetesen minden érdeklődőnek és koszorúzónak nagyon örültünk“ – mondta a főszervező a rendezvény iránti idei érdeklődésről.

    Fráter Olivér, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese érdekes történelmi áttekintést nyújtott és az első bécsi döntés következményeiről, mindmáig tartó hatásairól is beszélt. Nagy Levente Horthy Miklós hadparancsát idézte fel, illetve hagyományosan levetítették azt a korabeli hétperces híradórészletet, amelyben egyebek mellett Horthy Miklós kormányzó Komáromba történő bevonulása és szívélyes fogadtatása is látható. A kultúrműsort két észak-komáromi szereplő: Nagy Ferenc versmondó és Fehér Dalma gimnazista (ének) szolgáltatta. Záróakkordként pedig a jelenlevő pártok és szervezetek képviselői koszorúikat, a magánszemélyek pedig a megemlékezés virágait helyezhették el az emlékműnél.

    „Fráter Olivér előadás értékű beszédében kiemelte: az Európai Unióban sokan nem nagyon értik azt, hogy míg jelenleg a Dunától északra Szlovákia, délre pedig Magyarország található, 1938 táján ez az egész térség javarészt magyarok által lakott terület volt, s az etnikai arányok csak a későbbiekben változtak meg. Ennek ellenére manapság is több szálon, azaz kulturális, gazdasági, személyes... kapcsolatok révén is kötődnek egymáshoz a magyar–szlovák határ innenső és túloldalán élők, illetve megfelelően kell kezelni a magyarsággal kapcsolatos kérdéseket. Már „csak“ az hiányzik, hogy a túlparti magyarok is teljes mértékben megkapják az őket illető jogokat.

    Az Endresz jelmondata az, hogy csak a múltat ismerve épülhet a jövő, amivel összhangban most egy újabb történelmi eseményről, bennünket is érintő tényről emlékeztünk meg. Eközben az est résztvevőivel szemben semmiféle arra vonatkozó elvárásokat nem fogalmaztunk meg, hogy mit hogyan gondoljanak, és főként: senki ellen sem kívántunk fellépni ezzel a rendezvénnyel. A hallottakból mindenki egyéni megítélése szerint vonja le a konzekvenciákat...“ – zárta a Hírek.sk-nak adott tájékoztatását Arlett Tamás.

  • Komáromban felvonták az 1956-os forradalmi zászlót

    2016. október 23., vasárnap 15:18 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó - | Fotó: Jakab István

    KOMÁROM. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére az előző években Komáromban megtartott többé-kevésbé sikeres rendezvények után a 60. évforduló alkalmából végre az eseményhez méltó hagyomány született. Ezentúl ugyanis minden évben a Klapka téri díszes talapzaton álló városzászlónál tartják majd a városvezetés, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás és a Magyar Közösség Pártja komáromi helyi szervezete által életre hívott megemlékezést. 
    Knirs Imre, Komárom alpolgármestere portálunknak elmondta: a szombati hagyományteremtő komáromi megemlékezést megelőzően, csütörtökön részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a szlovák kulturális minisztérium épületében 1956 – A szabadságért és a függetlenségért című kiállítás megnyitó ünnepségén, amelyet Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitott meg. „A szlovák tárcavezető akkor leszögezte: ha nem lett volna 1956, nem lett volna Csehszlovákiában 1968 és nem lett volna az 1989-es bársonyos forradalom, illetve a rendszerváltás sem. A szabadság mindennél többet jelentett az ´56-os forradalmárok számára, ezért Maďarič miniszter szlovák létére is kifejezte tiszteletét a forradalmárok hősiessége előtt” – fejtette ki. „Miután az Egy Jobb Komáromért (EJK) polgári társulás baráti dél-komáromi szervezete, az Endresz Csoport a jubileum kapcsán méltó megemlékezés-sorozatot indított el, fontosnak tartottuk, hogy városunkban is végre tartalmas szabadtéri rendezvényen tisztelegjünk az egykori hősök emléke előtt. Mivel tavaly ünnepeltük Komárom városi rangra emelése 750. évfordulóját, akkor a Klapka térre egy díszes zászlótalapzatot készíttettünk, amelyen magyar, szlovák és latin nyelvű felirat emlékeztet az 1265-os jeles eseményre, s immár azon a város zászlaja leng. A szombati 1956-os megemlékezésünk során azonban a városzászló helyére most első alkalommal a hajdani forradalmi lyukas zászlót vontuk fel, amelyet két dél-komáromi városatyától, Szabó Istvántól és Horváth Zsolttól kaptunk ajándékba. A túlparti önkormányzat is képviseltette magát rendezvényünkön“ – fűzte hozzá Knirs Imre.

    Komárom alpolgármestere azt is megindokolta, hogy miért szombatra, nem pedig vasárnapra, októbert 23-ra időzítették a gyertyagyújtással és koszorúzással egybekötött komáromi rendezvényt.„Mivel a komáromiak közül sokan készültek az 1956-os vasárnapi magyarországi megemlékezésekre, ezért mi inkább szombaton ünnepeltünk. Felhívnám az olvasók figyelmét arra, hogy a dél-komáromi Jókai Moziban ma az eseménnyel kapcsolatos filmeket vetítenek, illetve előadássorozatot is tartanak, amelyekre a szervezők az észak-komáromi érdeklődőket is meghívták és szeretetettel várják. Semmiképp sem akartunk egymással vetélkedni. Ráadásul városi művelődési központunkban vasárnap este tartják a X. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny döntőjét, amelyen szintén sokan részt szeretnének venni“ – magyarázta.

    A szombat délutáni megemlékezésen az egykori történések két volt egyetemista résztvevője, Nagy János szobrászművész és Szabó Iván egyetemi docens, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Etikai Bizottságának tagja is beszédet mondott. Nagy János egyebek mellett azt is megemlítette, hogy a bátyját a forradalmi tevékenysége miatt meghurcolták, börtönbe is zárták, s ő maga is aktívan bekapcsolódott a tettre kész ifjak akkori megmozdulásába. Volt komáromi gimnazistákkal (Tőzsér Árpáddal, Koncsol Lászlóval, Erdélyi Gézával, Mag Ottóval és másokkal) együtt ellenállásra szánták rá magukat. Közös nyilatkozatukat elküldték Budapestre, de a szigorúan őrzött határon át nem tudtak eljutni az anyaországba. Talán szerencséjükre, mert így életben maradtak. Nagy János a magyarság mindenkori összetartozásának és összetartásának fontosságát hangsúlyozta. Dr. Szabó Iván egyetemi docens, az MKP Országos Etikai Bizottságának tagja ugyancsak a saját ´56-os pozsonyi élményeit idézte fel. Kiemelte: akkoriban felettébb nagyszerű érzés volt magyar fiatalnak lenni, mert a Szabad Európa Rádió forradalmi eseményekről több nyelven szóló tudósításai hallatán még a szlovák diáktársaik is felnéztek fel rájuk.

    Az MKP komáromi helyi szervezete nevében Nagy György alelnök szólt az egybegyűltekhez. Méltatta a hat évtizeddel ezelőtti eseményeket és megemlékezett azok áldozatairól. Egyebek mellett elmondta, hogy akkoriban a komáromi határátkelőhelyet is hermetikusan lezárták, s az illegális határátlépőket, akik részt akartak venni a forradalmi eseményekben, a határőrök elfogták és bebörtönözték – tájékoztatott Knirs Imre. „Komárom város alpolgármestereként a város nevében és az Egy Jobb Komáromért  PT elnökeként is köszöntöttem a közösen emlékezni akaró embereket. Majd kifejeztem reményemet, hogy mivel az ´56-os forradalom a Műegyetemről a diákság és a civil társadalom kezdeményezéseként indult el, és Komárom is egyetemi város, vélhetően a jövőben majd még több közép- és főiskolás vesz részt ezen a hagyománnyá váló megemlékezésen“ – fűzte hozzá.

    A komáromi megemlékezés során Less Károly pedagógus, független városi képviselő Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét mondta el, hangsúlyozva, „Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt./ Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;/ Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,/ Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre!...“. Gál Katalin Nekünk a legszebbik estét... című dalt énekelte el: „Minket anyánk megátkozott, mikor a világra hozott. Azt az átkot tette reánk: ország-világ legyen hazánk...“. A Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Társaság tagjai díszőrséget állva emelték a rendezvény színvonalát. Végül a jelenlevők koszorúkat helyeztek el a zászlórúdnál, majd örök hálájuk jeléül mécseseket és gyertyákat gyújtottak a hősök emlékére. Berecz László az ´56-os zászló felvonása közben a Silenziót, majd a Himnuszt játszotta el trombitán.

  • Felmérik a komáromi református temető sírjait

    2016. szeptember 09., péntek 12:51 | Hírek.sk | Forrás: MTI

    KOMÁROM. A komáromi Endresz Csoport Egyesület megkezdte a révkomáromi temető mintegy kilencezer sírjának teljes körű fényképes és leíró jellegű felmérését - mondta el az egyesület elnöke az MTI-nek. 
    Arlett Tamás tájékoztatása szerint kegyeleti okból nem érnek a sírokhoz, azokról fénykép készül, valamint leírják a köveken látható feliratokat, amelyek közül sok már alig olvasható. Bemérik a sírok pontos koordinátáit, és lézerrel meghatározzák méreteit. Az egyes síremlékekről készített adatlapot felteszik az internetre, egy keresőprogram segítségével a hozzátartozók vagy a kutatók is hozzáférhetnek az adatokhoz.   

    A szervezet elnöke hangsúlyozta, a jelenlegi folyamatok alapján pár évtized múlva nehéz lesz megállapítani, milyen volt a határon túli magyar települések egykori etnikai összetétele. Kezdeményezésüket mintaprojektnek szánják, mivel a módszereik más településeken is alkalmazhatók. Arlett Tamás korábban portálunknak is nyilatkozott a munkálatokról.

    A felmérés módszertanának kialakításához az Endresz Csoport néprajzost, helytörténészt és digitális földméréssel foglalkozó szakembert is bevont a munkába. A társadalmi munkában dolgozó csoport a szlovákiai református temető felmérésével október 31-ére szeretne elkészülni, ezt követi az adatok feldolgozása.   

    A csoport 2003-ban alakult, rendezvényeivel Komárom történelmi hagyományaira hívja fel a helyi közvélemény figyelmét. A világcsúcstartó óceánrepülő, Endresz György nevét 2008-ban vették fel. Nevükhöz fűződik a város egyik forgalmas helyén lévő Turul-szobor felállítása.

Oldalak