Aktuális híreink

  • Közadakozás indul a komáromi Turul-szoborért

    2012. április 11. 07:24 H. D.

    KOMÁROM | A trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának évfordulójára emlékezve június 4-én a dél-komáromi körforgalomban, egy Turul madarat ábrázoló szobor felállítását tervezi az Endresz Csoport.

     
    A mű az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrász, Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása. A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezető építészének tervei alapján készül. A szobor felállítását még 2009-ben kezdeményezte az Endresz Csoport, akkor kérésüket elutasította a városvezetés.
    Most közadakozást indul a szoborállításra helyi a Kecskés László Alapítványon keresztül. A komáromiak támogatási csekkel is hozzájárulhatnak a mű állításához, a csekkek a városi újságban is megtalálhatók, valamint igénylehetők lesznek a 21. Komáromi Napok információs sátrában is.

     

  • Mégis lehet Turul szobrunk!

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2011. ÁPRILIS 22. PÉNTEK

    Komárom Város Déli testületének tegnap megtartott ülésén, több éves  mellőzés és vita után zöldet kapott az a szándék, amely az Endresz csoport felvetése alapján Turul szobor felállítását indítványozza a város területén. Közismert módon az előző városvezetés  az MSZP álláspontját képviselve, nem támogatott semmilyen  nemzeti  szimbólumot, így a turult sem. A jelen önkormányzat ismét napirendre tűzte a szobor felállítását. Ezügyben már felvette  Komárom Város főépítésze a kapcsolatot a szobor megálmodóival. A felszólalások során mindenki szívéhez közelinek nevezte azt a kezdeményezést. A testület 15:52 perckor , egyhangúan elfogadta a javaslatot.  Ez azt jelenti, hogy a testület Mszp-s tagjai is igennel szavaztak. Az eredeti elképzelés szerint a turul szobor a Jókai téri körforgalom közepén került volna felállításra.

  • Endresz György

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2010. ÁPRILIS 24. SZOMBAT

    Már többször beleütköztem Komárom város történései kapcsán Endresz György illetve az Endresz Csoport nevébe. Leültem és utánanéztem. Endresz György (Perjámos, 1893. január 6. – Róma, 1932. május 21.) pilóta, repülőoktató volt. Az I. világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilóta négy elismert légigyőzelme volt. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban részt vett a Prónay Pál nevével fémjelzett nyugat-magyarországi nemzeti felkelésben. 1931. július 15-én 17.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig 5770 kilométert repült a Justice for Hungary (’Igazságot Magyarországnak!’) elnevezésű repülőgéppel (navigátora Magyar Sándor volt). Endresz és Magyar a világon 15.-ként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. 1932-ben Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bitai Gyula rádiótávírász navigátorral. Rómába azokat a repülősöket hívták meg, akik már átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére. A leszállás előtt a gép szárnya megbillent, a nehéz gép lezuhant, és eltűnt a nézők szeme elől. Mire autókkal odaszáguldottak, már késő volt. A gép lángba borult és elégett, csak a váza maradt meg. A pilóták szörnyethaltak.

    Komáromhoz kapcsolódóan a Körforgalom közepére tervezett Turul emlékműnél került szóba az Endresz csoport, illetve a vasúti híd lábánál felállított országzászlót is a róla elnevezett csoport aktivistái állították.

    Életrajzi adatok: Wikipédia

  • Turul és Cirill a kampányban

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2010. MÁRCIUS 4. CSÜTÖRTÖK

    Javában dúl a kampány.  Mint északon mint délen, egyre több a másikat szidó kijelentés. És mégis van egy nagy különbség. Míg északon a helyiek véleményét képviseli az önkormányzat  addig délen kettészakadva egymás lejáratása a cél. Az MSZP tegnap megjelent Kapcsolat című kiadványa tele van Turullal.  Történt ugyanis, hogy a Dél-Komáromi önkormányzat elé  az Endresz Csoport  javaslatot terjesztett be, egy Turul szobor felállítására a Mártirok útja, Klapka György út, Igmándi út kereszteződésében található körforgalom közepére. Az MSZP ezt a kezdeményezést azonnal a szélsőjobb megnyilvánulásának nevezte és azóta is minden megnyilvánulásában a FIDESZ elleni riogatásra használja. Szegény Turul! Nem tehet ő semmiről. Hány olyan magyar település van, amely temetőjében ne lenne egy Turul szobros emlékmű? Ez a madár a  múltunk része. Egy magyar szimbólum. Miért nem örülünk neki? Sok nemzet örülne, ha lenne ilyen jelképe. Mindenki ismeri Észak-Komárom vitáját a szlovák kormánnyal a Cirill és Metód szoborcsoport engedély nélküli  felállításával kapcsolatban. A szlovákok keresik saját múltjukat és megpróbálnak saját szimbólumokat elhelyezni minden látható helyen. A két hittérítő a történészek szerint soha nem járt Komáromban, a Dunát valahol Pozsony felett lépte át. De a szlovák köztudatban, déli határátkelőként Komárom szerepel . Erre építve támogatókat szereztek és közadakozásból hozták létre a szobrot. megtévesztették saját nemzetüket? Lehet, de erre ki fog emlékezni akár csak egy évtized múlva is. A legtöbb ember már ma sem tudja, hogy a szobor nem Komáromban készült, nem a komáromiak pénzén és a Komáromiak akarata ellenére építési engedély nélkül helyezték azt el egy épület homlokzatán. A szlovák kormány határozott és céltudatos. Megpróbál nemzetet építeni, történelmet újraírni. Slota úr egy pár éve nagy hévvel kezdett monumentális kettőskereszteket elhelyezni Szlovákia minden határátkelője közelében.  Ő is céltudatosan cselekedett. Beterjesztett a parlamentbe egy törvényjavaslatot arról, hogy a települések hozzájárulása nélkül is el tudjon helyezni “szlovák nemzeti jelképeket” minden településen, így Komáromban is. Tette ezt mindaddig, amíg fel nem világosította őt valaki, hogy a kettőskeresz István királyságának határát jelzi.Volt egy kis csoport Magyarországon aki tudta mit is szimbolizál ez a kereszt. Ez a kis csoport azóta már az EU parlamentjében ül. Igen. Ez a Jobbik. Ők fogták magukat és felállítottak egy nagyméretű Kettőskeresztet  a körforgalom melletti téren.  Miért “bűn” ma Magyarországon a nemzeti jelképek használata? “Egy párton kívüli városlakó” néven közölt írásban kérdezi a szerző hogy  megoldana-e minden gazdasági problémát a szobor. Nem, azt nem! Itt arról van szó, hogy  az elmúlt pár év MSZP-s kormányzása alatt bűn volt Magyarnak lenni. A nép és az ország ellenségévé nyilvánítottak mindenkit aki március idusán kokárdát viselt. Minden ami magyar és ami érték az üldözendő volt. Vissza kéne térni a gyökerekhez. Az ifjúság nemzettudatát kéne fejleszteni. Sajnálatos módon eljutottunk oda, hogy egy Felvidéki vagy egy Erdélyi fiatal magyarabb és hazafibb mint az anyaországi !  Nem erőszakkal, tudatos és folyamatos oktatással és a nemzeti jelképek helyreállításával. Nincs még egy olyan nemzet a világon, amely hatóság bevonásával akarná eltávolíttatni saját jelképét egy közterületről – BP, XII kerületi turul szobor. Két nappal ezelőtt fogadtatott el a már említett Slota úr a Szlovák nemzeti párt feje egy jogszabályt amely kötelezővé teszi a minden iskolában a címer , a zászló, a himnusz szövegének és az alkotmány előszavának elhelyezését minden tanteremben.     Ez egy látszat intézkedés, de ő tudja azt amire a legtöbb MSZP-s képviselő még nem jött rá, a nemzetet építeni kell! Nagyon céltudatos amit tesz. Nem hittem volna, hogy őt fogom valaha is mintaként ajánlani, de ő tényleg tudja mit is akar. Erősíteni a gyerekekben a nemzettudatot. Nemzeti jelképeket helyez el közterületeken, hogy minden ember lássa, hogy itt bizony ő van otthon és mindig is ő volt otthon. Lehet mondani, hogy az ember a szívében Magyar egészen addig amíg ennek már tényleg csak a szívében lehet nyoma, mert az utcán március 15.-én saját nemzetének rendőrei verik meg a kokárdája miatt nacionalistának bélyegezve a polgárt. Itt az ideje változtatni. Az MSZP most azt javasolja, hogy Turul helyett egy Alapy Gáspár szobrot állítsanak fel. Nem helyette!! Alapy Gáspár érdemeit nem lehet elvitatni. A trianoni városszakadás után szállást biztosított több ezer Komáromból, Komáromba menekültnek és megkezdte egy új Komárom felépítését. Megérdemel ő is egy szobrot!

    A turul szobor felállításáról többet itt olvashatsz a testületi ülés jegyzőkönyvének 59 – 65 oldalán

  • Turul-szobor helyett – Az ellenzék is megszavazza?

    Dr. Mészáros Gyula, komáromi képviselő, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés tagja január 27-i testületi ülésen vetette fel, hogy a sokat vitatott Turul-szobor helyett Alapy Gáspár, volt komáromi polgármester kapjon szobrot a városban.
    – Mindannyiunknak fel kell tennünk magunkban a kérdést: mire is kötelez a trianoni békediktátum, mire is kötelez annak közelgő, 90. évfordulója? Magyarország területének kétharmada, a magyarság több mint egyharmada idegen fennhatóság alá került. Tudjuk, az etnikai, nemzeti, nemzetiségi elvek figyelmen kívül hagyása vért, könnyet, gyászt hozott. Pártállástól függetlenül egyetértünk sok mindenben, ebben is konszenzus van közöttünk – írta a komáromi képviselő a Kemma.hu-nak eljuttatott levelében.

    Alapy Gáspár a trianoni békediktátum megkötése után, 1922-től polgármester-helyettesként dolgozott, 1928-tól polgármesterként irányította Komáromot. Az irányítása alatt felvirágzott a város: iskolák, egyházi, közigazgatási és kulturális intézmények (könyvtár, mozi, strandfürdő) sokasága épült 

    A második világháború alatt a nácik a dachaui koncentrációs táborba deportálták Alapyt, ahol 1945. február 5-én életét vesztette.

    – Komárom nagyon sokat köszönhet Alapy Gáspárnak. Példát mutatott abban, hogyan lehet egy tragédia után talpraállni, cselekedni – írja Mészáros Gyula.

  • Komárom: Turul-ügyben nem egyeztetett a Fidesz és az MSZP

    2009. december 8. 07:25 , Legutóbb frissítve: 2009. december 8. 10:40 Sárai Evelyn

    KOMÁROM | Az Endresz Csoport turul-szobrot állítana Trianon emlékére Komáromban. A képviselő-testület szavazott az elképzelésről, de érdemi döntést nem tudtak hozni: hat képviselő igennel, hat pedig nemmel szavazott.

    Egyes képviselők már 2007-ben javasolták, hogy a városban Trianonra emlékezve állítsanak fel egy lélekharangot. A testületben ez a kezdeményezés nem kapott kellő támogatottságot.  Egy évvel később az önkormányzat a komáromi  származású Széri-Varga Gézát kérte fel, hogy készítse el terveit. A szétszakított szárny motívum ugyan elnyerte a képviselők tetszését, azonban a megvalósítás 12 millió forintot igényelt, a költségvetés pedig nem tette lehetővé a támogatást.
    Az idén októberben érkezett meg az önkormányzathoz az Endresz György Asztaltársaság kérelme.  A baráti közösség 2010-ben, a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján szeretné felállítatni a Székelyudvarhelyen álló turul másolatát a körforgalom közepén. 
    A kérelmet két bizottság  is megtárgyalta és azt javasolták a képviselőknek, hogy az eredeti Széri-Varga Géza féle tervről szavazzanak.  A novemberi testületi ülésen patthelyzet alakult ki: a 16 képviselőből nyolc igennel, nyolc nemmel szavazott. Ezután szavaztak az Endresz Csoport kérelméről.  Azonban megint nem született döntés, hiszen hat képviselő igennel, hat pedig nemmel szavazott.
    Molnár Attila, a Fidesz frakciójának vezetője szerint egyesek saját politikai céljukra használják fel a kialakult helyzetet és egy komáromi baráti közösséget támadnak.
    Az Endresz Csoport véleménye egyértelmű: a jogszabályoknak megfelelően beadtak egy kérelmet, melyet a testület elutasított. A továbbiakban nem kívánnak az esettel foglalkozni, hiszen tudomásul veszik a képviselők döntését. Ráadásul nem szeretnének politikai csatározásokba keveredni, mivel nem politikai érdekeket képviselnek,  hanem egy baráti közösséget alkotnak. És hogy miért éppen turul-szoborra esett a választásuk?  „Az oroszok jelképe a medve, a németeké a birodalmi sas, a magyaroké a turul” – fogalmazta meg válaszát az Endresz Csoport.
    Zatykó János polgármester véleménye szerint a baráti társaság kérelme nem volt más mint egy diktátum, mely feltételeket tartalmazott. A levélben a kérvényezők leírták, hogy meddig hozhat a testület határozatot, mikor szavazzanak és hogyan (név szerint).  Ráadásul a polgármester nem tartja szerencsésnek egy turul felállítását a város közepén.
    - A határ mellett élők számára nem olyan emlékművet kell állítani, ami indulatokat gerjeszt. A megbékélés módját kellene megtalálni. A felesleges indulatkeltés nem vezet sehová. Mindez nekünk sem jó és a felvidéki magyaroknak sem – mondta a polgármester. 
    Felröppentek olyan hírek is, hogy a képviselők direkt teremtenek patthelyzetet, hogy ne kelljen fontos kérdésekben dönteniük. A novemberi ülésen kezdetben nyolc-nyolc képviselő volt jelen. Kettőnek időközben más dolga akadt, ezért a másik oldalról is távozott az ülésről két képviselő.
    Ezzel kapcsolatban Zatykó János elmondta: a két párt abban egyezett meg, hogy a paritás elve szerint szavaznak.  Tehát mindig azonos számú képviselő az egyik és a másik oldalról is. Hozzátette: a két párt fontos dolgokban mint például a költségvetés mindig előre egyeztet. A turul-szobor kérdése azonban nem tartozott ezek közé.
    Molnár Attila egyértelműen cáfolta a feltevést.  
    – Azért alakulnak ki patthelyzetek, mert egyenlően oszlik meg a Fideszes és az MSZP-s képviselők aránya a testületben. Kilenc ember áll az egyik oldalon, kilenc a másikon. Hasonló a megoszlás az egyes bizottságokban is – érvelt a képviselő.

  • "Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni" " hangzik Bibó elcsépelt, természetesen be nem tartott bölcsessége. "A szobor talapzatán örökre " kitörölhetetlenül " szerepelni fog azoknak a neve, akik e jogos igény megvalósulását ideig-óráig megpróbálják megakadályozni" " szól az az ultimátum, melyet egy szélsőjobboldali civil szervezet juttatott el a komáromi önkormányzathoz, támogatást kérve egy Turul szobor felállítására.
    hirdetés
    Mikor már azt hisszük, a hazai (szélső)jobb nem süllyedhet már mélyebbre, újabb pofont kapunk. Mikor már majdnem minden egykori és jelenlegi baloldali elvtelennek, megalkuvónak tartja az MSZP-t, és legyint rá, kérdés, tud-e az bátor lenni, és kiállni valamiért.

    A történet szinte a "szokásos", a végkifejlet azonban példa nélkül álló és rémisztő lehet. Prónay főhadnagyáról, Endresz Györgyről elnevezett szervezet egy levelet juttatott el többek között a komáromi önkormányzat képviselőinek, valamint a 2009 júniusában tíz százalék feletti eredményt (sic!) elért pártok városi szervezeteinek, melyben tizenöt millió forintosos támogatást kérnek az önkormányzattól a város központjában felállítandó Turul szoborhoz, hisz "jövőre lesz 90 éve, hogy a Trianoni Békediktátum ősi városunkat kettészakította" és a "rendszerváltoztatás óta eltelt 20 év nem volt elegendő, hogy a helyére kerüljön ez a tragikus, a város szempontjából talán legtragikusabb esemény".

    A történet szempontjából korántsem lényegtelen, hogy a város jobboldali képviselőiben már felmerült egy másik, igaz kisebb és kevésbé központi helyen álló, Trianonra emlékező harang ötlete. Ez a levél azonban az eredeti elképzeléseket felülírta, nem véletlenül. A fenti, szégyentábláról szóló fenyegetésnek kellő súlyt ad a levél másik része, mely figyelmeztet arra, hogy "2010-ben országos és önkormányzati választások lesznek". Merő gúny, hogy fenyegetések után a szobor felállítását a levél "pártállástól független, a napi politikán túlmutató" célnak nevezi. Minden bizonnyal a magyarság összetartozásának szándékát szolgálja az is, hogy a szervezet név szerinti szavazást kér, és a szobor talapzatán el szeretné helyezni a névsort: "a szobor felállítását a következő képviselők nem támogatták".

    Távolról nézve mindez cinikus, kirekesztő zsarolás. Közelről nézve még tragikusabb. A kettészakított Komárom, ahol a levélírók által kárhoztatott elmúlt húsz évben példát mutattunk békés egymás mellett élésből, az utóbbi időben szlovák és magyar nacionalisták szoborállítási szimbolikus harcának színterévé vált.

    2009. november 19-én, a városi önkormányzati ülésen, név szerinti szavazás során a város nyolc MSZP-s képviselője a kezdeményezést nem támogatta, nyolc Fideszes képviselő állt a kezdeményezés mellé (más pártbeli képviselők nincsenek). Mennyivel egyszerűbb lett volna elfelejteni az egészet, és bólintani az ötletre. Elfelejteni a zsarolást, támogatóként odaíratni a nevünket a szobor talapzatára, kényszeredett mosollyal koccintani Trianon 90. évfordulóján, az avatási ünnepségen. Megnyugtatva lelkiismeretünket, hisz mi is magyarok vagyunk, megkímélni magunkat egy újabb hazaárulózástól. A megmaradt néhány baloldalinak, liberálisnak félve a szemébe nézve megvonni a vállunkat, a "2010-től úgyis mindegy" attitűdjét átvéve nem gondolni többet a szégyentáblára. Feledni ennél kisebb és nagyobb kompromisszumokat, belemenni újabb és újabb elvtelen alkukba.

    Az MSZP szebb napjaiban, a koalícióban, tömegpártként, néppártként gyakran gondolta a gáncsoskodó baloldali, hogy a párt újabb elvtelen kompromisszumokat kötött, hol erre, hol arra tett engedményeket. A mindenkit megszólítani akarás, az alkuk és a gyávaság hozzájárult az identitás elvesztéséhez, az ideológiai kiüresedéshez, a pragmatizmus győzelméhez.

    Zárójelben jegyzem meg, hogy a helyi Fidesz bátorságáról is sokat árul el az az egyszerű tény, hogy a bizottsági üléseken az Endresz csoport kezdeményezését nem támogatták, csak az önkormányzati ülésen álltak mellé. Különösen szomorú ez annak fényében, hogy ha máshol nem, hát Komáromban lenne a Turulnál alkalmasabb szimbólum. Ez nem más, mint az az Alapy Gáspár, aki az 1920-as évektől a kettészakított város déli részének polgármestereként valódi várossá tette a pár utcából álló települést. Iskolák, templomok, városháza, könyvtár, sőt még zsidó imaház is épült. Alapy az első bécsi döntés után az újjáegyesült város polgármestere lett, az egyre embertelenebb intézkedések elleni tiltakozása miatt a nácik deportáltak, s a dachaui koncentrációs táborban halt meg 1945-ben.

    Az MSZP helyi képviselői most nem engedtek a zsarolásnak. Ha lehet húsz százalékot kapni jövőre elvtelenül és defenzíven, vagy tizenöt százalékot egyenes derékkal, akkor a magunk részéről inkább az utóbbit választjuk. Baloldali szimbolikus tereink fogyóban, példaképeink elhalványodtak, kultúránk és szubkultúráink megvetettek, lenézettek. Zsarolásnak engedve, Trianonra emlékező Turul szobrot avatva ezen úgysem segíthetünk.

    Hobo szavaival élve: "nagy élvezet pimaszkodni, de itt az ideje kiállni valamiért". Ma más hiszekegy aktuális: hiszek a népek közti megbékélésben, hiszek a becsületben, hiszek a demokráciában.

  • "Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak", ha fel mernének állítani egy turulszobrot Komáromban - mondják a komcsik

      2009.11.27. 11:44

    A komáromi közgyűlés nem tudott dönteni arról: egy kettészakított szárnyat ábrázoló szobor vagy a Székelyudvarhelyen álló turul másolata emlékeztesse a várost a trianoni békediktátumra - írja a Népszabadság, alább a cikk folytatása.

    A szlovák–magyar határtól pár száz méterre, egy körforgalom közepén akar turulszobrot állítani Komáromban az Endresz Györgyről elnevezett csoport.
    – Az oroszok jelképe a medve, a németeké a birodalmi sas, a magyaroké a turul – indokolja a Komáromban köztisztviselőként dolgozó Arlett Tamás, a kezdeményező baráti társaság tagja, miért akarják a Székelyudvarhelyen már álló turul másolatát elkészíttetni az alkotó Szmrecsányi Boldizsárral.
    – Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak, ha a határra vezető úton épp egy turullal emlékeztetnénk az embereket a város kettészakítására – állítja Zatykó János, Komárom szocialista polgármestere.
    Abban nincs vita, hogy jövőre, amikor éppen 90. évfordulója lesz a trianoni szerződés megkötésének, helye van egy szobor felállításának. Az önkormányzat két éve fel is kérte a komáromi származású művészt, Széri-Varga Gézát, hogy készítsen vázlatokat, terveket. Ő egy szétszakított szárnyat képzelt el, s bár pénzhiány miatt az idei költségvetésben nem szerepelt a megvalósítása, a város nem mondott le róla.
    Október végén azonban levelet kapott az önkormányzat a civil szervezetként nem bejegyzett, önmagát baráti közösségnek tartó Endresz György csoporttól. Ők azt kérik, hogy „a város talán legtragikusabb eseménye” évfordulóján a Székelyudvarhelyről ismert turult állítsák föl. Talapzatán pedig „örökre, kitörölhetetlenül” szerepeljen azok neve, akik támogatták, és azoké is, akik ellenezték az emlékművet.
    – Szégyentáblával fenyegetik azokat, akik a feszültségek élezése helyett a megbékélésre törekednek, s nem értenek egyet a szélsőjobbhoz közel álló Endresz csoport elképzeléseivel – mondja Mészáros Gyula helyi képviselő, a Komárom-Esztergom megyei 4. választókerület szocialista elnöke.
    Az önkormányzat két testülete előzetesen megtárgyalta a kezdeményezést. A polgármester szerint a közművelődési bizottság fideszes vezetője is azt a véleményt képviselte, hogy a komáromi szobrászművész tervéről döntsenek. Mivel a turult szorgalmazó csoport 15 millió forintos támogatást is kért az önkormányzattól, a téma a pénzügyi bizottságot is megjárta. Ott javasolták a szobor ügyének napirendre vételét, ám érdemben a közművelődési testület szakvéleményét osztották. A novemberi közgyűlésen a döntéshozók közül tizenhatan voltak jelen: nyolc szocialista és nyolc fideszes képviselő. Először arra szavaztak, támogatják-e az Endresz-csoport elképzeléseit. Patthelyzet alakult ki: nyolc igen és nyolc nem szavazat – pártállás szerint. A szocialisták nem támogatták.
    Megkérdeztem Molnár Attilát, a Fidesz frakcióvezetőjét, miért nem a bizottsági álláspontot képviselték a közgyűlésben.
    – Én nem voltam jelen a bizottsági ülésen – hárította el a felvetést, majd így folytatta: – Azt viszont tudom, hogy a város két éve nem volt képes dönteni az ügyben, s pénzt rendelni az emlékműhöz. Ezek után támogattunk egy civil kezdeményezést.
    – Erről a csoportról azt mondják, hogy a szélsőjobboldal eszméit hirdeti – jegyzem meg.
    – Egy baráti társaságról van szó, hagyományőrzők, köztük többen köztisztviselők, egyáltalán nem szélsőségesek – állítja Molnár Attila.
    A sikertelen voksolás után azt a kérdést kellett megválaszolniuk a képviselőknek: egyetértenek-e az eredeti, Széri-Varga által tervezett szobor felállításával. Ekkor két fideszes képviselőnek el kellett mennie, majd fölállt két szocialista képviselő, ők is elhagyták a termet. Így hatan szavaztak Széri-Varga szobortervére, hatan meg ellene. Újabb patt.
    Arra senkitől sem kaptam választ, amiről a városban beszélnek: igaz-e, hogy hallgatólagos megállapodást kötött a két frakció, miszerint fontos kérdésekben már nem hoznak érdemi döntést egymás ellenében. Ha hiányzás miatt valamelyik frakció kisebbségbe kerül, akkor valaki a másik oldalról is távozik. Zatykó János polgármester nem kommentálja ezt a fölvetésemet, csupán annyit mond: – Rövidesen a költségvetésről tárgyalunk, nem volna jó, ha akkor is patthelyzet alakulna ki. Tavaly is Komárom volt az egyetlen vidéki település, amelynek nem készült el időben a költségvetése.
    Endresz György pilótaként harcolt az első világháborúban. 1921-ben Prónay Pál főhadnagya volt. 1931. július 15-én Kanadából leszállás nélkül repült el Bicskéig, át az óceánon, „Igazságot Magyarországnak” feliratú gépével. Akcióját 10 ezer dollárral támogatták. Endresz 1932-ben az óceánrepülők római találkozójára érkezett repülővel, ám leszállás előtt lezuhant és szörnyethalt. (H. F.)

  • Anyaország :: 2009. november 27. 11:15 "Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak", ha fel mernének állítani egy turulszobrot Komáromban - mondják a komcsik 

    A komáromi közgyűlés nem tudott dönteni arról: egy kettészakított szárnyat ábrázoló szobor vagy a Székelyudvarhelyen álló turul másolata emlékeztesse a várost a trianoni békediktátumra - írja a Népszabadság, alább a cikk folytatása. A szlovák–magyar határtól pár száz méterre, egy körforgalom közepén akar turulszobrot állítani Komáromban az Endresz Györgyről elnevezett csoport. – Az oroszok jelképe a medve, a németeké a birodalmi sas, a magyaroké a turul – indokolja a Komáromban köztisztviselőként dolgozó Arlett Tamás, a kezdeményező baráti társaság tagja, miért akarják a Székelyudvarhelyen már álló turul másolatát elkészíttetni az alkotó Szmrecsányi Boldizsárral. – Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak, ha a határra vezető úton épp egy turullal emlékeztetnénk az embereket a város kettészakítására – állítja Zatykó János, Komárom szocialista polgármestere. Abban nincs vita, hogy jövőre, amikor éppen 90. évfordulója lesz a trianoni szerződés megkötésének, helye van egy szobor felállításának. Az önkormányzat két éve fel is kérte a komáromi származású művészt, Széri-Varga Gézát, hogy készítsen vázlatokat, terveket. Ő egy szétszakított szárnyat képzelt el, s bár pénzhiány miatt az idei költségvetésben nem szerepelt a megvalósítása, a város nem mondott le róla. Október végén azonban levelet kapott az önkormányzat a civil szervezetként nem bejegyzett, önmagát baráti közösségnek tartó Endresz György csoporttól. Ők azt kérik, hogy „a város talán legtragikusabb eseménye” évfordulóján a Székelyudvarhelyről ismert turult állítsák föl. Talapzatán pedig „örökre, kitörölhetetlenül” szerepeljen azok neve, akik támogatták, és azoké is, akik ellenezték az emlékművet. – Szégyentáblával fenyegetik azokat, akik a feszültségek élezése helyett a megbékélésre törekednek, s nem értenek egyet a szélsőjobbhoz közel álló Endresz csoport elképzeléseivel – mondja Mészáros Gyula helyi képviselő, a Komárom-Esztergom megyei 4. választókerület szocialista elnöke. Az önkormányzat két testülete előzetesen megtárgyalta a kezdeményezést. A polgármester szerint a közművelődési bizottság fideszes vezetője is azt a véleményt képviselte, hogy a komáromi szobrászművész tervéről döntsenek. Mivel a turult szorgalmazó csoport 15 millió forintos támogatást is kért az önkormányzattól, a téma a pénzügyi bizottságot is megjárta. Ott javasolták a szobor ügyének napirendre vételét, ám érdemben a közművelődési testület szakvéleményét osztották. A novemberi közgyűlésen a döntéshozók közül tizenhatan voltak jelen: nyolc szocialista és nyolc fideszes képviselő. Először arra szavaztak, támogatják-e az Endresz-csoport elképzeléseit. Patthelyzet alakult ki: nyolc igen és nyolc nem szavazat – pártállás szerint. A szocialisták nem támogatták. Megkérdeztem Molnár Attilát, a Fidesz frakcióvezetőjét, miért nem a bizottsági álláspontot képviselték a közgyűlésben. – Én nem voltam jelen a bizottsági ülésen – hárította el a felvetést, majd így folytatta: – Azt viszont tudom, hogy a város két éve nem volt képes dönteni az ügyben, s pénzt rendelni az emlékműhöz. Ezek után támogattunk egy civil kezdeményezést. – Erről a csoportról azt mondják, hogy a szélsőjobboldal eszméit hirdeti – jegyzem meg. – Egy baráti társaságról van szó, hagyományőrzők, köztük többen köztisztviselők, egyáltalán nem szélsőségesek – állítja Molnár Attila. A sikertelen voksolás után azt a kérdést kellett megválaszolniuk a képviselőknek: egyetértenek-e az eredeti, Széri-Varga által tervezett szobor felállításával. Ekkor két fideszes képviselőnek el kellett mennie, majd fölállt két szocialista képviselő, ők is elhagyták a termet. Így hatan szavaztak Széri-Varga szobortervére, hatan meg ellene. Újabb patt. Arra senkitől sem kaptam választ, amiről a városban beszélnek: igaz-e, hogy hallgatólagos megállapodást kötött a két frakció, miszerint fontos kérdésekben már nem hoznak érdemi döntést egymás ellenében. Ha hiányzás miatt valamelyik frakció kisebbségbe kerül, akkor valaki a másik oldalról is távozik. Zatykó János polgármester nem kommentálja ezt a fölvetésemet, csupán annyit mond: – Rövidesen a költségvetésről tárgyalunk, nem volna jó, ha akkor is patthelyzet alakulna ki. Tavaly is Komárom volt az egyetlen vidéki település, amelynek nem készült el időben a költségvetése. Endresz György pilótaként harcolt az első világháborúban. 1921-ben Prónay Pál főhadnagya volt. 1931. július 15-én Kanadából leszállás nélkül repült el Bicskéig, át az óceánon, „Igazságot Magyarországnak” feliratú gépével. Akcióját 10 ezer dollárral támogatták. Endresz 1932-ben az óceánrepülők római találkozójára érkezett repülővel, ám leszállás előtt lezuhant és szörnyethalt. (H. F.)

     

Oldalak