Aktuális híreink

  • Komáromi Jókai bablevesfőző verseny I. helyezés (a díjat a polgármester adja át).
  • Turul szobrot állítottak Komárom központjában

    Írta: Felvidék.Ma -  2012.06.03.

    A Turul szobor Komárom központjában áll, az 1-es út és a Révkomáromba vezető út körforgalmú kereszteződésében. Az avatáson Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet, Boldoghy Olivér a Magyar Hiszekegyet szavalta.

    Június 3-án, a trianoni „kényszerszerződés” ránk erőszakolásának, Komárom kettészakításának és a Felvidék elcsatolásának 92-ik évfordulója előestjén a komáromi körforgalomban több száz résztvevő jelenlétében leleplezték a Turul-emlékművet. A bronzból készült szobor Szmrecsányi Boldizsár kiváló kortárs szobrászművész alkotása; talpazata Turi Attila Ybl-díjas építész tervei alapján készült.
    Az emlékmű felállítását az Endresz Csoport kezdeményezte. A megvalósítására szükséges pénzösszeg beszerzésének lebonyolítását közadományozás útján a Kecskés László Alapítvány vállalta. Az előkészítő munkákban döntő részt vállalt Komárom városa és annak képviselő-testülete.
    A szoboravató ünnepségen részt vett Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Dr. Cinkotai János, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja a Kormányhivatal képviseletében, Czunyiné Dr. Bertalan Judit képviselő asszony, Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke, Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere, Komárom Város további vezetői és képviselői, valamint a történelmi egyházak képviselői. Jelen volt továbbá számos hagyományőrző és cserkész egyesület, díszőrséget álltak mások mellett a Felföldi Baranta Szövetség tagjai.
    Elsőnek vitéz Nagy Miklós, az Endresz Csoport elnöke szólalt fel. Bevezetőül köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik kivették részüket az emlékmű megvalósításában: a komáromi képviselő-testület minden tagjának, hogy pártállásukra való tekintet nélkül mindnyájan egyhangúan támogatták az emlékmű felállítását, a város polgármesterének, aki kezdetektől fogva kiállt a kezdeményezők mellett és támogatást nyújtott a szobor elkészítéséhez, annak a sok-sok nemzettársunknak határainkon innen és határainkon túl, akik anyagi lehetőségeikhez mérten támogatták e szobor megvalósulását és így adományaikkal aktív részeseivé válltak a szobor létrehozásának, a Kecskés László Társaságnak, hogy megteremtették a közadakozás jogi és tárgyi hátterét, valamint Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész úrnak és az Ybl-díjas Túri Attila építőművész úrnak az emlékmű csodálatos megalkotásáért.
    „Álljon ez a szobor itt a város közepén és köszöntse az ide érkezőket. Adjon segítséget a múlt megismeréséhez, adjon hitet és erőt a jelen nemzedéknek és tanítsa a fiatalságot, hogy jobbá tudják tenni a jövőt” – fejezte be felszólalását vitéz Nagy Miklós.
    Az ünnepi avatóbeszédet Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter tartotta. Felszólalásának kezdetén arra a kérdésre kereste a választ, hol van a kezdő pillanat, hol van a mi közös magyar sorsunk első pillanata. Szerinte a kezdő pillanat valahol ott van, ahol az égiek akarata a megtermékenyítő Turul madár képében álmában leszáll Emesére. Azt jelenítette meg az asszonynak, hogy nagyra hivatott, győztes nép vagyunk, mert arra vagyunk hivatva, hogy éljünk, megmaradjunk és gyarapodjunk legyőzve a sors minden nehézségét és túlélve a történelem minden viharát továbbadjuk az életet. „Az életet azonban csak akkor adhatjuk tovább, ha összetartozunk. Ha összetertozunk egymással családunkban, ha összetartozunk közösségeinkben, ha összetartozunk egymással nemzetünkben. Ha otthonokat építünk, ha gyermekeket nevelünk, ha tudunk egymásról, ha számon tartjuk egymást, ha vannak közös ügyeink, amelyekért együtt dolgozunk és amelyekért ha kell, együtt tudunk küzdeni is… Akkor tartozunk össze, ha a múltat felfedezve és megértve van közös jelenünk, mert csak így lesz közös jövőnk, csak így válik valósággá Emese álma és a mondabeli Turul ígérete” – mondta a szónok.
    Hende Csaba ünnepi beszédének további részében foglalkozott a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb tétjével, a megmaradásunk legnagyobb kérdésével, azaz hogy lehet-e, lesz-e közös életünk, hogy össze tudjuk-e kapcsolni a borzalmas huszadik század után az európai jogban és szabadságban a nemzetet. Utalt arra, hogy itt van velünk Boldoghy Olivér, aki a kettős állampolgárságot felvállalta akkor is, ha nagyon sokat kockáztatott vele. „Még nerm tudjuk, hogy mi lesz a vége a küzdelmének itt, Európa kellős közepén, amikor a nagy nemzetközi jogvédő szervezetek, akik amúgy aktivitásukban mindig igen fürgék és rendkívül zajosak szoktak lenni, nos, most ők is hallgatnak. De azt bátran mondhatom, hogy ez az ország és ez a nemzet kiáll minden egyes polgára mellett és kiáll minden magyar mellett, éljenek bárhol a nagyvilágban” – hangzott el a honvédelmi miniszter buzdító szavaiból.
    Száraz Miklós György író szavait idézve a szónok elmondta: „Trianon élő valóság. A nemzet történelmének az a része, amely napjainkra esik. Gróf Széchényi István emlékezetes szavaival játszva azt is mondhatnánk: a magyar nemzet nem volt, hanem lesz. Ennek alapvető kérdése, hogy mit tud kezdeni Trianonnal. Az egyetlen jövőbe vezető út, az egyetlen lehetőség, amely az életet szolgálja, az az elszakadt szálak összekötözése, az ütött sebek begyógyítása és kinyújtott kezek elfogadása. Erre pedig csak akkor van mód, ha erőteljesen képviseljük a magyarság közös ügyeit, a magyarság közös érdekeit,” majd így zárta szavait: „Nekünk, magyaroknak azonban legfőbbképpen arra kell figyelnünk, hogy összeköthetjük végre a szétszakadt szálakat. Nem elég kiharcolni a jogainkat. Fel kell oldanunk a félelmet, a tudatlanságot, szembe kell szállnunk a közönnyel és a politikai haszonlesésből táplált gyűlölködéssel. Ne feledjük, szomszédainkkal is összetartozunk. Összetartozunk, hiszen együtt élünk és ezer esztendeje közös a sorsunk. A történelmünk és a jövőnk is közös. A sorsunk egymás kezében is van. Gyógyítsuk hát meg nemzetünket és gyógyítsuk meg Középeurópát. Emeljük fel a fejünket és teremtsünk békét egymás tiszteletével, teremtsünk békét egymás érdekeinek méltányos elismerésével, teremtsünk egészséges, gyarapodó nemzetet és nemzeteket a XXI. század elején.”
    A felszólalások után elkövetkezett a várva várt pillanat – a Komárom közterén felállított Turul szobor leleplezése, amelyet Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere végeztek el.
    Az újonnan átadott szobor alatt Boldoghy Olivér lépett a színre, akinek előadásában a Magyar Hiszekegy spontán vastapsot érdemelt ki az egybegyűlt ünneplő közösség között.
    A koszorúzási ünnepség során a megjelent állami szervek és társadalmi szervezetek képviselői helyezték el megemlékezési koszorúikat. Utána a történelmi egyházak képviselői közösen megáldották a leleplezett szobrot.
    Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget a komáromi Concordia vegyes karral együtt.

    Szöveg és fényképek: Práznovszky Miklós, Felvidék Ma

  • Hende Csaba: szomszédainkkal is összetartozunk

    Szomszédainkkal is összetartozunk, hiszen együtt élünk, ezer esztendeje közös a sorsunk, amely egymás kezében is van - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap Komáromban, a Turul szobor avatásán, mielőtt Molnár Attila polgármesterrel leleplezte az alkotást.
    "Emeljük fel fejünket és teremtsünk békét egymás tiszteletével, teremtsünk békét egymás érdekeinek méltányos elismerésével, teremtsünk egészséges, gyarapodó nemzetet és nemzeteket a XXI. század elején" - mondta a miniszter.

    Hende Csaba a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb tétjének nevezte, hogy össze tudjuk-e kapcsolni az európai jogban és szabadságban a bennünket összekötő szálakat. Ennek egyik mélypontjaként a 2004. december 5-i népszavazást, míg felemelő pillanataként a kettős állampolgárság lehetőségének megszületését jelölte meg, és köszöntötte Boldoghy Olivért. A révkomáromi színész-vállalkozó, aki nyíltan felvállalta felvett magyar  állampolgárságát, a szobor leleplezése után verset szavalt.

    A Turul szobor Komárom központjában áll, az 1-es út és a Révkomáromba vezető út körforgalmú kereszteződésében. A bronzból készült szobor több méter magas beton talapzatán a két Komárom stilizált térképe látható és a "Sem csellel, sem erővel" felirat. A szobor Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész, a talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész alkotása.

    Az emlékmű felállítását a neves pilóta emlékét ápoló, komáromi Endresz-csoport kezdeményezte. A mű elkészültéért közadakozást szervezett a komáromi Kecskés László Alapítvány, amely a névadó komáromi helytörténész munkásságának bemutatásán túl szervezi a Felvidékről Kitelepítettek Országos Találkozóját, valamint a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt az 1945-48. közötti években a magyarság történetével foglalkozó kiadványokat jelentet meg.

    Bialkó László Gergő 
    2012.06.03 21:20
    Belföld

  • Meghívó a komáromi Turul szobor avatására

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2012. MÁJUS 30. SZERDA

    Komárom Város Önkormányzata, az Endresz Csoport valamint a Kecskés László Társaság szeretettel vár mindenkit 2012. június 3.-án, vasárnap délután 18 órakor, Komáromban az 1-es és a 13-as út kereszteződésében található körforgalomnál, a közadakozásból felállított Turul szobor ünnepélyes felavatására. Az eseményen beszédet mond Dr. Hende Csaba Magyarország honvédelmi minisztere. A szobor az egyik legnagyszerűbb kortárs szobrász, Szmrecsányi  Boldizsár alkotása.A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész tervei alapján készült.

    Aki úgy érzi, hogy nem szeretne kimaradni és anyagilag is hozzájárulna a szobor felállításának költségeihez az megteheti ezt a 12029004-00162242-00100002 számlaszámra történő befizetéssel vagy támogatói csekken amelyet Komárom északi részén a Viking pub-ban vagy a SAGA kávézóban, míg Komárom déli városrészén az Arany János utca 17. szám alatt a kávézóban kérhet.  Az adományozó igényére emléklapot állítanak ki a szervezők. Ez esetben kérik az adományozó nevének és címének megadását.

  • Közadakozás indul a komáromi Turul-szoborért

    2012. április 11. 07:24 H. D.

    KOMÁROM | A trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának évfordulójára emlékezve június 4-én a dél-komáromi körforgalomban, egy Turul madarat ábrázoló szobor felállítását tervezi az Endresz Csoport.

     
    A mű az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrász, Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása. A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezető építészének tervei alapján készül. A szobor felállítását még 2009-ben kezdeményezte az Endresz Csoport, akkor kérésüket elutasította a városvezetés.
    Most közadakozást indul a szoborállításra helyi a Kecskés László Alapítványon keresztül. A komáromiak támogatási csekkel is hozzájárulhatnak a mű állításához, a csekkek a városi újságban is megtalálhatók, valamint igénylehetők lesznek a 21. Komáromi Napok információs sátrában is.

     

  • Mégis lehet Turul szobrunk!

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2011. ÁPRILIS 22. PÉNTEK

    Komárom Város Déli testületének tegnap megtartott ülésén, több éves  mellőzés és vita után zöldet kapott az a szándék, amely az Endresz csoport felvetése alapján Turul szobor felállítását indítványozza a város területén. Közismert módon az előző városvezetés  az MSZP álláspontját képviselve, nem támogatott semmilyen  nemzeti  szimbólumot, így a turult sem. A jelen önkormányzat ismét napirendre tűzte a szobor felállítását. Ezügyben már felvette  Komárom Város főépítésze a kapcsolatot a szobor megálmodóival. A felszólalások során mindenki szívéhez közelinek nevezte azt a kezdeményezést. A testület 15:52 perckor , egyhangúan elfogadta a javaslatot.  Ez azt jelenti, hogy a testület Mszp-s tagjai is igennel szavaztak. Az eredeti elképzelés szerint a turul szobor a Jókai téri körforgalom közepén került volna felállításra.

  • Endresz György

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2010. ÁPRILIS 24. SZOMBAT

    Már többször beleütköztem Komárom város történései kapcsán Endresz György illetve az Endresz Csoport nevébe. Leültem és utánanéztem. Endresz György (Perjámos, 1893. január 6. – Róma, 1932. május 21.) pilóta, repülőoktató volt. Az I. világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilóta négy elismert légigyőzelme volt. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban részt vett a Prónay Pál nevével fémjelzett nyugat-magyarországi nemzeti felkelésben. 1931. július 15-én 17.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig 5770 kilométert repült a Justice for Hungary (’Igazságot Magyarországnak!’) elnevezésű repülőgéppel (navigátora Magyar Sándor volt). Endresz és Magyar a világon 15.-ként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. 1932-ben Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bitai Gyula rádiótávírász navigátorral. Rómába azokat a repülősöket hívták meg, akik már átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére. A leszállás előtt a gép szárnya megbillent, a nehéz gép lezuhant, és eltűnt a nézők szeme elől. Mire autókkal odaszáguldottak, már késő volt. A gép lángba borult és elégett, csak a váza maradt meg. A pilóták szörnyethaltak.

    Komáromhoz kapcsolódóan a Körforgalom közepére tervezett Turul emlékműnél került szóba az Endresz csoport, illetve a vasúti híd lábánál felállított országzászlót is a róla elnevezett csoport aktivistái állították.

    Életrajzi adatok: Wikipédia

  • Turul és Cirill a kampányban

    SZERZÖ: KOMÁROM – ­KÖZZÉTÉVE: 2010. MÁRCIUS 4. CSÜTÖRTÖK

    Javában dúl a kampány.  Mint északon mint délen, egyre több a másikat szidó kijelentés. És mégis van egy nagy különbség. Míg északon a helyiek véleményét képviseli az önkormányzat  addig délen kettészakadva egymás lejáratása a cél. Az MSZP tegnap megjelent Kapcsolat című kiadványa tele van Turullal.  Történt ugyanis, hogy a Dél-Komáromi önkormányzat elé  az Endresz Csoport  javaslatot terjesztett be, egy Turul szobor felállítására a Mártirok útja, Klapka György út, Igmándi út kereszteződésében található körforgalom közepére. Az MSZP ezt a kezdeményezést azonnal a szélsőjobb megnyilvánulásának nevezte és azóta is minden megnyilvánulásában a FIDESZ elleni riogatásra használja. Szegény Turul! Nem tehet ő semmiről. Hány olyan magyar település van, amely temetőjében ne lenne egy Turul szobros emlékmű? Ez a madár a  múltunk része. Egy magyar szimbólum. Miért nem örülünk neki? Sok nemzet örülne, ha lenne ilyen jelképe. Mindenki ismeri Észak-Komárom vitáját a szlovák kormánnyal a Cirill és Metód szoborcsoport engedély nélküli  felállításával kapcsolatban. A szlovákok keresik saját múltjukat és megpróbálnak saját szimbólumokat elhelyezni minden látható helyen. A két hittérítő a történészek szerint soha nem járt Komáromban, a Dunát valahol Pozsony felett lépte át. De a szlovák köztudatban, déli határátkelőként Komárom szerepel . Erre építve támogatókat szereztek és közadakozásból hozták létre a szobrot. megtévesztették saját nemzetüket? Lehet, de erre ki fog emlékezni akár csak egy évtized múlva is. A legtöbb ember már ma sem tudja, hogy a szobor nem Komáromban készült, nem a komáromiak pénzén és a Komáromiak akarata ellenére építési engedély nélkül helyezték azt el egy épület homlokzatán. A szlovák kormány határozott és céltudatos. Megpróbál nemzetet építeni, történelmet újraírni. Slota úr egy pár éve nagy hévvel kezdett monumentális kettőskereszteket elhelyezni Szlovákia minden határátkelője közelében.  Ő is céltudatosan cselekedett. Beterjesztett a parlamentbe egy törvényjavaslatot arról, hogy a települések hozzájárulása nélkül is el tudjon helyezni “szlovák nemzeti jelképeket” minden településen, így Komáromban is. Tette ezt mindaddig, amíg fel nem világosította őt valaki, hogy a kettőskeresz István királyságának határát jelzi.Volt egy kis csoport Magyarországon aki tudta mit is szimbolizál ez a kereszt. Ez a kis csoport azóta már az EU parlamentjében ül. Igen. Ez a Jobbik. Ők fogták magukat és felállítottak egy nagyméretű Kettőskeresztet  a körforgalom melletti téren.  Miért “bűn” ma Magyarországon a nemzeti jelképek használata? “Egy párton kívüli városlakó” néven közölt írásban kérdezi a szerző hogy  megoldana-e minden gazdasági problémát a szobor. Nem, azt nem! Itt arról van szó, hogy  az elmúlt pár év MSZP-s kormányzása alatt bűn volt Magyarnak lenni. A nép és az ország ellenségévé nyilvánítottak mindenkit aki március idusán kokárdát viselt. Minden ami magyar és ami érték az üldözendő volt. Vissza kéne térni a gyökerekhez. Az ifjúság nemzettudatát kéne fejleszteni. Sajnálatos módon eljutottunk oda, hogy egy Felvidéki vagy egy Erdélyi fiatal magyarabb és hazafibb mint az anyaországi !  Nem erőszakkal, tudatos és folyamatos oktatással és a nemzeti jelképek helyreállításával. Nincs még egy olyan nemzet a világon, amely hatóság bevonásával akarná eltávolíttatni saját jelképét egy közterületről – BP, XII kerületi turul szobor. Két nappal ezelőtt fogadtatott el a már említett Slota úr a Szlovák nemzeti párt feje egy jogszabályt amely kötelezővé teszi a minden iskolában a címer , a zászló, a himnusz szövegének és az alkotmány előszavának elhelyezését minden tanteremben.     Ez egy látszat intézkedés, de ő tudja azt amire a legtöbb MSZP-s képviselő még nem jött rá, a nemzetet építeni kell! Nagyon céltudatos amit tesz. Nem hittem volna, hogy őt fogom valaha is mintaként ajánlani, de ő tényleg tudja mit is akar. Erősíteni a gyerekekben a nemzettudatot. Nemzeti jelképeket helyez el közterületeken, hogy minden ember lássa, hogy itt bizony ő van otthon és mindig is ő volt otthon. Lehet mondani, hogy az ember a szívében Magyar egészen addig amíg ennek már tényleg csak a szívében lehet nyoma, mert az utcán március 15.-én saját nemzetének rendőrei verik meg a kokárdája miatt nacionalistának bélyegezve a polgárt. Itt az ideje változtatni. Az MSZP most azt javasolja, hogy Turul helyett egy Alapy Gáspár szobrot állítsanak fel. Nem helyette!! Alapy Gáspár érdemeit nem lehet elvitatni. A trianoni városszakadás után szállást biztosított több ezer Komáromból, Komáromba menekültnek és megkezdte egy új Komárom felépítését. Megérdemel ő is egy szobrot!

    A turul szobor felállításáról többet itt olvashatsz a testületi ülés jegyzőkönyvének 59 – 65 oldalán

Oldalak