Aktuális híreink

  • Komárom, Erzsébet híd – északi hídfő, 2018. augusztus 24-25.

    A magyar kultúra népszerűsítése, a határon átnyúló kapcsolatok és a „Komárom egy város” érzésének, illetve az egy nemzethez való tartozásnak az erősítése, továbbá a korosztályok és művészeti ágak sokszínűségének bemutatása céljából az Endresz Csoport Egyesület (Magyarország) Erzsébet híd Fesztivál címmel együttműködve az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulással (Szlovákia) 2018. augusztus 24-25-én (péntek-szombat) ismét megrendezi Észak-Komárom és Dél-Komárom magyarságának kulturális seregszemléjét.

    A tervek szerint a két városrész 23 kulturális egyesülete, csoportja, előadója lép fel. Helyet kap a programban a rock, pop, baranta, énekelt vers, nóta, katonadal, sanzon, orientális tánc, blues, népdal, operett, világzene. Szeretnénk erősíteni a határon túli magyar közösségek magyar nemzeti azonosságtudatát, összetartozását, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységét. Ez azonban nem zárja ki szlovák anyanyelvűek részvételét a rendezvényen, őket Cakanka Népdalkör képviseli.

    A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő fesztiválon a kiírás szerint kizárólag észak- és dél-komáromi fellépők vehetnek részt. A rendezvény különlegessége, hogy minden előadó ingyen lép fel, a  a belépés ingyenes.   

    A rendezvény védnöke: dr. Molnár Attila (Dél-Komárom) és Ing. Stubendek László (Észak-Komárom) polgármestere

     

     Mindenkit szeretettel várunk az Erzsébet híd északi hídfőjénél, a Nádor utca elején!

  • Szöveg

  • Tisztelt Komáromiak! Kedves Barátaink!

     

    A rendező szervezetek Mindenkit szeretettel várnak június 4-én a Trianoni Békeszerződés aláírásának és Komárom kettészakításának 98. évfordulójára szervezett, a Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezésre a meghívó szerint. A rendezvény szónokai: Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgatója és Tóth Tibor a Komáromi Jókai Színház igazgatója.  A rendezvény a Sport utca - Igmándi út kereszteződésében Lélekharang avatásával zárul.

     

    Kérjük rendezvényünket ajánlja Ismerőseinek, Barátainak! Köszönjük!

     

    Endresz Csoport

    T(e).Ü.(gyed) KÖR Polgári Társulás,

    Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás,

    Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete (KEBEL),

    Vitézi Rend,

    Tolma Baranta Csapat,

    Kárpátia Sport Polgári Társulás

    Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete,

    Szent György Lovagrend

  • Szöveg

  • Százhuszonöt éve, 1893. január 6-án született Endresz György pilóta, aki Magyar Sándor navigátor társaságában első magyarként, a világon tizenötödikként repülte át az Atlanti-óceánt.

     

    Endresz György Perjámoson (ma Periam, Románia) született egy sváb család gyermekeként. Tizenhat évesen Szegedre került cseregyerekként, ekkor tanult meg magyarul. Az első világháborúban pilótaként szolgált, 1915-ben megszökött az orosz fogságból. Négy igazolt légi győzelemmel dicsekedhetett, és több kitüntetést kapott bátorságáért. 1921-ben részt vett a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi felkelésben, melynek eredményeként népszavazást tartottak Sopron és a környékén fekvő nyolc falu Magyarországhoz tartozásáról. Ezt követően, a trianoni béke nyomán elrendelt teljes magyarországi repülési tilalom feloldása után az Aero Express légitársaság pilótája lett, később a német Junkers repülőgépgyárnál dolgozott, majd a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett.

    Az Atlanti-óceán átrepülését az 1926 óta Kanadában élő pilóta, Magyar Sándor vetette fel azt követően, hogy 1927-ben az amerikai Charles Lindbergh - első emberként - egyedül repült New Yorkból Párizsba. A vállalkozáshoz amerikai magyaroktól kért - és kapott - támogatást, majd az ügy mellé állt a magyar területi revíziót támogató angol sajtómágnás, Lord Rothermere is. Ő javasolta, hogy a gépet kereszteljék Justice For Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak névre.

    A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vásároltak, a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A magyar pilóták számos változtatást hajtottak végre a járművön, növelték az üzemanyagtartályok számát, módosítottak a futóművön és a függőleges vezérsíkon.

    Endresz és Magyar 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-foundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc órával később tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A sors iróniája, hogy a több mint ötezer kilométeren át kifogástalanul működő motor a magyar légtérbe lépve akadozni kezdett, végül teljesen leállt az üzemanyag-ellátás. Mint később kiderült, a pilóták korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra, és lett volna annyi üzemanyaguk, amennyivel elérik a mátyásföldi repülőteret.

    A pilóták Bicske közelében, Felcsút és Csákvár között siklórepülésben landoltak, a göröngyös talajon a gép megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a balszárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. Innen külön repülőgép vitte őket Mátyásföldre, ahol hatalmas ünneplésben részesítették őket, érkezésük hírére még a kormány is berekesztette ülését.

    A két óceánrepülő 26 óra és 20 perc alatt 5770 kilométert tett meg, és három világrekordot is felállított: a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, továbbá óránkénti 250 kilométeres átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább az öreg kontinensen.

    Endreszt és Magyart július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén, majd a Várban fogadta őket Horthy Miklós kormányzó, aki mindkettőjüket kitüntette, és Endreszt szolgálaton kívüli őrnaggyá, Magyart szolgálaton kívüli századossá léptette elő. A pompás fogadtatásba azonban politikai felhangok is vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett propagandacélokra is felhasználni.

    Endresz nem sokkal élte túl az utat: 1932. május 23-án Bittay Gyula rádiótávírász navigátorral az óceánrepülők római kongresszusára tartott, amikor gépük a Róma melletti Littoria repülőtéren leszálláskor lezuhant, mindketten életüket vesztették. Endresz helyét a kongresszuson üresen hagyták. Halála után több utcát, teret neveztek el róla, köztük a Déli pályaudvar előtti teret is, de ezeket a közterületeket 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. Ma már utca őrzi nevét Budapesten, Egerben és Pécsett is.

    A pilóták bravúros teljesítményéről évtizedekig szó sem eshetett. 1981-ben aztán a Magyar Repülő Szövetség megemlékezett az út 50. évfordulójáról, még emlékkövet is állítottak a leszállás helyszínén. A kiadványokon és a plaketteken azonban csak a gép jobb oldala látszódhatott, mert a bal oldalra volt felfestve a Justice For Hungary felirat. 1992-ben a római nagykövetség kertjében felavatták Endresz és Bittay emlékkövét, 2006-ban, az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet állítottak azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. A felcsúti általános iskola 2005 óta viseli Endresz György nevét. 1991-ben róla nevezték el a budaörsi repülőtéren üzemelő sportrepülő egyesületet.

     

    Forrás: http://www.hirek.sk/multunk/20180104125216/Endresz-Gyorgy-az-elso-magyar-oceanrepulo-pilota-125-eve-szuletett.html

    További cikkek:

    http://www.vitezirend.com/rovatok/hirek/125_eve_szuletett_vitez_endresz_gyorgy/

    http://minap.hu/cikkek/endresz-gyorgy-emlektablat-avattak-miskolcon-kepgaleriaval

    https://nullahategy.hu/szazhuszonot-eve-szuletett-endresz-gyorgy-az-elso-magyar-oceanrepulo-pilota/

  • Negyven éve tért haza a Szent Korona! címmel február 27-én az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás által szervezett Komáromi Polgári Esték című rendezvénysorozat keretében került sor a magyarországi dr. Bene Gábor jogász és Zetényi-Csukás Ferenc író vetítéssel színesített előadására a helyi Viking vendéglőben.

    A koronázási ereklyék 1978. január 6-án kerültek vissza Magyarországra

    Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd felkérte Publik Antal magyarországi előadóművészt arra, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mondja el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét.

    Ezt követően Zetényi-Csukás Ferenc író röviden ismertette a magyar koronázási ereklyék történetét, amelyeket a II. világháború idején, 1944 októberében a budai Várban ástak el a koronaőrök. Majd azokat a hatalomra került Szálasi Ferenc kiásatta, s a Szent Koronára tette le esküjét. A szovjet csapatok elől a királyi ékszert Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát május elején a Salzburg melletti Mattsee közelében, egy hordóban, a kardot pedig egy ládában rejtették el. Miután az őrök amerikai fogságba estek, elárulták a rejtekhelyet, ahonnan az ereklyék épségben kerültek elő.

    Az Egyesült Államokba szállított kincseket 1945 és 1953 között nyolc különböző helyen őrizte az amerikai hadsereg, azután a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermébe kerültek. Mivel 1977-re Magyarország és az Egyesült Államok viszonya jelentősen javult, ezért Jimmy Carter elnök 1977 végén úgy döntött, hogy a koronázási ereklyék viszakerülhetnek Magyarországra. Döntése nagy vitát váltott ki a kongresszusban, s az ellen tiltakozott a magyar emigráció egy része is. Végül a Szent Koronát nem az akkori kommunista rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza az amerikai népet képviselő Cyrus Vance külügyminiszter, kikötve, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Zetényi-Csukás Ferenc pozitívumként említette, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) akkori főtitkára amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.

    Zetényi-Csukás Ferenc: a  Szent Korona 55 magyar király fejét ékesítette

    Zetényi hangsúlyozta: a Szent Korona még a mindenkori magyar királynál is nagyobb erősséget jelent, a király felett is áll. A koroknát 55 magyar király viselte, 3 király fején azonban sosem volt.

    A Szent Koronát hazatérése után a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között - a jogarral és az országalmával együtt - a Parlament kupolacsarnokába került, ahol a nagyközönség folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

    Zetényi-Csukás Ferenc történelmi áttekintése után a Szent Korona misztériumával és a magyarságtudat erősítésével kapcsolatos érzéseinek, gondolatainak adott hangot. Egyebek mellett megjegyezte: a Szent Korona mindig is összetartotta a magyarságot, miközben a többi nemzetiséget is befogadta maga alá. A magyarság pedig mindig akkor volt sikeres, amikor összefogott, s a mára megváltozott értékrend közepette is a széleskörű összefogásunkra van szükség. „A múltról mindig emlékezni kell, a jelenben pedig cselekedni kell a jövőért”- fogalmazott.

    A kisebbségeket is egyenrangúnak tekintő, példa értékű állameszméről

    Dr. Bene Gábor jogász előadása elején elmondta, jogászként a Szent Korona kapcsán nem magáról a tárgyról akar beszélni, hanem arról az állameszméről, hogy több nemzeti kisebbség is tagja volt a Szent Koronának, s egyenlő bánásmódban részesült.

    „A kárpát-medencei magyarság hajdanán ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket adta meg minden egyes népnek, tehát a magyarnak, a rácnak, az oláhnak, a tótnak..., amely a Szent Korona-alkotmányosságban részt vett. Számomra mindig is fájdalmas dolog az, amikor bárki azt állítja rólunk, magyarokról, hogy valamiképp elnyomtuk a nemzeti kisebbségeket. Erről szó sincs! Például nézzük azt, hogy hány szerb vagy román nyelvű iskola volt a Monarchia Magyarországában! Nagyon örülnék annak, ha jelenleg ugyanannyi magyar nyelvű iskola lenne Romániában vagy Szerbiában. Egy olyan állameszméről beszélek, amely kapcsán nem alakult ki nacionalista túlsúly, sőt, az származására való tekintet nélkül teljes mértékben egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosított mindenki számára. Tehát a magyarságot elnyomóként beállító vád hamis!“ – hangsúlyozta.

    Bene Gábor: a főhatalomba kell visszahelyezni a Szent Koronát   

    A Szent Korona-alkotmányosságnak egy nagyon fontos elemeként említette azt is, hogy a főhatalmat sosem lehet a hibákkal rendelkező ember kezébe tenni.

    „Hihetetlenül nagy probléma, ha kisebb-nagyobb hibákkal rendelkező emberek kezébe teszik le a főhatalmat. Amíg ugyanis a Szent Korona kezében volt a főhatalom, addig a szokásjog rendszere tökéletesen korlátok közé tudta szorítani azokat az emberi hibákat, amelyek hajdanán is megvoltak. A Szent Korona-állameszme egy tökéletes állameszme, amit azonban gyarló, hibákat elkövető emberként az elődeink sosem tudtak teljesen tökéletesen megvalósítani. Ez azonban még mindig jobb helyzetet eredményezett, mint manapság a teljesen tökéletlen monetáris-pénzügyi diktatúra megvalósítása“ - magyarázta.

    Portálunk kérdésére, hogy jogászként számára mit jelent a Szent Korona 40 évvel ezelőtti hazatérése, megjegyezte, erről kissé furcsa véleménye van. "Azt Cyrus Vance amerikai külügyminiszter azokkal a szavakkal adta át, hogy a Szent Koronát a magyar nép, nem pedig a kommunista rendszer kapja vissza. Azzal a feltétellel, hogy szent ereklyénk a méltó helyére kerüljön. Nos, úgy vélem, hogy a magyar Szent Korona méltó helye a főhatalom. Sajnos, a kommunista rezsim teljesen alkalmatlan volt arra, hogy a főhatalomba a Szent Koronát visszahelyezze, és legnagyobb fájdalmam az, hogy a globalista rendszer még inkább alkalmatlan arra, hogy azt a főhatalomba visszahelyezze“.

    Hozzáfűzte: Magyarországon, illetve a Kárpát-medence egészében csakis egy olyan személy kezébe lehet letenni a főhatalmat, amely nem zsarolható, nem félemlíthető meg, nem fogható pénzpórázra, nem szervezhető be stb. "Ez a személy pedig a Szent Korona – azért személy, mert mi, magyarok mindannyian a tagjai vagyunk, sőt, annak a Felvidéken a tótok, a Délvidéken a rácok, Erdélyben az oláhok is tagjai voltak, velünk együtt megélve egy sorsközösséget. Ha pedig egykor a tagjai voltak, akkor az én elképzelésem szerint ma is a tagjai, ez alól nem lehet kitérni. Esetleg csak a tudatunkat fertőzte meg egy monetáris diktatúra – egy olyan bankárkaszti világ, amely elhitette velünk azt, hogy nincs Isten, hanem Isten helyén a pénz van“ - fejtette ki.

    Remélhetőleg megszűnik a nemzetet megosztó pártoskodás

    Bene Gábor végül elmondta: a magyarság jövőjét illetően reméli, hogy helyreáll majd a Szent Korona főhatalma, megszűnik a nemzetet megosztó pártoskodás és a történelemhamisítás, s összefogásunk előbb-utóbb gyümölcsözőnek bizonyul.

    „Ha kifejezetten jogi szempontból nézem a helyzetünket, akkor kijelenthető, hogy előbb-utóbb helyre kell állnia a Szent Korona főhatalmának. Végre meg kellene szűnnie a pártoskodásnak, amiről Széchenyi István azt mondta: a pártoskodás megosztja a nemzetet. Véget kellene vetni a történelemhamisításnak, hogy például egyesek a magyar királyainkból más nemzetek királyait kreálják, illetve letagadják azt, hogy a török időkben a Délvidékről milyen sok rác menekült át Magyarországra, ahol befogadásra talált és jó magyar emberré vált. Úgy gondolom, hogy közös a sorsunk itt, a Kárpát-medencében, és végre fel kellene ismernünk azt, hogy egymásra vagyunk utalva! Egyúttal el kellene utasítanunk Nyugat-Európa zsarnokságát, ami valójában a monetarizmus – a pénzhatalom zsarnoksága! Ha ezt felismerjük, akkor jól tudunk majd együttműködni és sikeresek lehetünk itt, a Kárpát-medencében“ – mondta dr. Bene Gábor.

    Forrás: http://www.hirek.sk/itthon/20180227232640/A-Szent-Korona-mindig-is-osszetartotta-a-magyarsagot-osszefogasra-van-szukseg.html

     

     

  • Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, az Endresz Csoport Egyesület és a dél-komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár közösen szervezte meg február 20-án, kedden 18.00 órai kezdettel Bencze Dávidnak, az Eszterházy Károly Főiskola doktoranduszának V. László élete című előadását a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

Oldalak